A vízgazdálkodás fejlesztésének alapjai és irányai - A Vízgazdálkodási Keretterv összefoglalása (1984)
4. A magyar vízgazdálkodás helyzete és fejlesztése - 4.1. Szabályozás - 4.14. A vízgyűjtő területek rendezése
gyakoriságáról pedig a 12. ábra tájékoztat. Az elöntések 30 éves középértéke kereken 100 000 ha; az átlagosan 10 évenként előforduló érték 250 000 ha. A belvízi károk értéke függ az elöntések időszakától és tartósságától, hiszen a nagy tartósságéi, vagy a tenyészidőben megjelenő belvizek okozzák a nagyobb kárt. Statisztikai vizsgálatok szerint az azonos előfordulási valószínűségű nyári elöntés a téli-tavaszinak kb. fele-harmada, az őszi pedig egytizede. Az 1950. utáni időszakban a legnagyobb téli-tavaszi belvíz 1966nban, nagy nyári elöntés 1975-ben és 1980-ban volt, míg az őszi belvizek közül az 1974. évi emelkedik ki. A nagyobb belvizeknél a maximális elöntés fele Ikb. 20 napig, negyede 50—60 napig tartott. Az 1950 utáni évek legtartósabb belvize 1970- ben volt, amikor több mint 200 napig borította víz az elöntött területeket. A belvízkárok fajlagos értékéről csak hozzávetőleges ismereteink vannak. Az 1980. évi árakat és termelési színvonalat feltételezve, a mezőgazdaságban keletkező közvetlen és közvetett károkat átlagos tartósságú — téli—tavaszi belvíznél 5 000— 7 000 Ft/ha — nyári belvíznél 15 000—20 000 Ft/ha — őszi belvíznél 10 000.Ft/ha értékre lehet becsülni, amihez még a településéken a mezőgazdasági károknak kb. 20%-át kitevő épület-, ill. építménykárok is járulnak. Mindezek figyelembevételével az évi átlagos belvízkár országosan csaknem 1 milliárd Ft-ra, a 10 'évenként egyszer előforduló belvízkár kb. 2,5 milliárd Ft-ra tehető. A belvízrendezés fejlesztésének súlypontja a következő időszakban a mezőgazdasági üzemi vízrendezés lesz, különösképpen azért is, mert bizonyossá vált, hogy a főművekben a mezőgazdasági termőhely egységén, a táblán, csak korlátozott mértékben lehet a vízháztartást, a belvizek jelentkezését és tartózkodását szabályozni. A táblán 'belüli vízrendezésnek (drénezés, esetleg tereprendezés) egyre nagyobb a szerepe azért is, mert az üzemi csatornahálózat sűrűsége általában nem kielégítő. Az üzemi vízrendezésben — a káros vizek gyors elvezetése mellett — a csapadék helyben tartására kell törekedni. Szükség szerint a kémiai talajjavítással egybekötött drénezés ezt is elősegíti; de nagy fontosságú a vízvisszatartást szolgáló agrotechnikai módszerek alkalmazása is. A napjainkban már folyamatban levő tájegységi komplex melioráció (melynek keretei között az üzemen belüli vízrendezés is folyik) számottevően javítja a táblák, a mezőgazdasági területek belső vízháztartását is. Az ország 83 belvízrendszerében a főművi fejlesztés indokoltságáról a 33. táblázat ad tájékoztatást. A főművek fejlesztésének sorolásánál alapvető az üzemi fejlesztésekkel történő összehangolás. Az egyes rendszerek célszerű kiépítése a helyi adottságoktól, így a meteorológiai, a talajtani, a domborzati, a benőttségi stb. viszonyokon kívül a veszélyeztetettségtől, a vízgyűjtő nagyságától és alakjától, valamint a gazdasági körülményektől, az öntözéses gazdálkodás helyzetétől, a belterületek arányától függ. A helyi sajátos feltételek mellett — és ezekhez illeszkedve — ugyanakkor valamennyi belvízi feladat megoldásánál törekedni kell olyan megoldásokat feltárni és alkalmazni, amelyek szorosan illeszkednek az adott terület vízháztartásának komplex célú szabályozási rendszerébe. A hegy- és dombvidéki vízrendezés Magyarország területének 51%-a (kb. 47 000 km2) hegy- és dombvidéki jellegű. Az itteni víz- rendezési feladatok — vízfolyás-rendezési, — belterületi vízrendezési, és *— vízgyűjtő-rendezési feladatokból tevődnek össze. Az ország 103 vízgyűjtő egységéből 75 a Duna, 28 a Tisza vízrendszerébe tartozik. (A vízfo- lyáshálózat hosszát és az 1%-os gyakorisággal előforduló árvizek által veszélyeztetett árterület adatait a 34. táblázat tartalmazza.) A hegy- és dombvidéki vízgyűjtőn a legjobb termőterületek a vízfolyások völgyéten találhaA belvízrendezés fejlesztése 33. táblázat Fejlesztendő belvízrendszerek száma Duna Tisza összesen jobb p. bal p. jobb p. bal p. Fejlesztés nem, vagy csak minimális mértékben szükséges 7 4 8 11 30 Közepes mértékű, vagy csak részleges fejlesztés szükséges 6 3 9 21 39 Erőteljes fejlesztés szükséges — 1 4 9 14 összesen 13 8 21 41 83 4 49
