A vízgazdálkodás fejlesztésének alapjai és irányai - A Vízgazdálkodási Keretterv összefoglalása (1984)
4. A magyar vízgazdálkodás helyzete és fejlesztése - 4.1. Szabályozás - 4.14. A vízgyűjtő területek rendezése
A kisvízfolyások jellemzői 34. táblázat Vízfolyáshálózat hossza Vízgyűjtő terület Vízgyűjtőből árterület Fővízgyűjtő VÍZIG Társulat Tanács összesen VÍZIG Társulat összesen kezelésében kezelésében 1000 km km2 Duna 4,4 12,8 3,0 20,2 35 000 2 001 1 112 3 112 Tisza 1,1 2,9 0,2 4,2 12 000 714 474 1 188 összesen 5,5 15,7 3,2 24,4 47 000 2 715 1 586 4 300 tők, mert itt halmozódott fel a lejtőkről lesodort, humuszban gazdag termőtalaj. Ez a körülmény adja meg a völgyek vízkár elleni védelmének különleges súlyát; ugyanakkor arra is mutat, hogy a domboldalakon a termőtalajok védelme is fontos vízrendezési, erózióvédelmi feladat. A múlt században a dombvidéki vízrendezések elsődleges célja a völgyek lecsapolása volt, egyfelől újabb jelentős területek mezőgazdasági művelésbe vonása, másfelől a már művelt területek vízmentesítése és a települések árvízi biztonsága érdekében. 1879—1938 között a kultúrmérnöki szolgálat mintegy 650 000 ha terület vízrendezését végezte el. A nagyüzemi mezőgazdasági művelés igényeinek megfelelően 1960—1980 között fcb. 3700 km VIZIG-kezelésű vízfolyást, illetve a társulatok kezelésében levő vízfolyások közül 8900 km-t rendeztek. Mivel a megelőzően végzett rendezési munkák hatása időközben megszűnt, ez az eredmény egyúttal a jelen állapotot is jelenti. A vízfolyások ismételt feliszapolódásának elsősorban az erózióvédelem elmaradása az oka, de a kisvízfolyások fenntartásának elmaradása is gyorsítja a folyamatot. Az 1970-es évektől kezdődően a dombvidéken mind fokozottabban érvényesült az a törekvés, hogy csak azokat a vizeket szabad elvezetni, melyek helybentartása nem, vagy csak jelentős költséggel oldható meg. így kapott egyre nagyobb szerepet a vízrendezésben a távozás. Legtöbb példa erre a Dél-Dunántúlon és Észak-Ma- gyarországon van, ahol az árvízcsúcsokat visz- szatartó számos tározó egyúttal egyéb célokat is szolgál. A vízgyűjtőrendezés sokrétű feladatai között legfontosabb cél a termőtalaj víz által okozott lepusztulásának megakadályozása, a vizek hely- bentartásának, illetve lefolyásának olyan szabályozásával, hogy abból minél nagyobb rész hasznosuljon, s a lefolyás talajelsodrást ne okozzon. Az eróziónak kitett lejtős területek kiterjedése 23 000 km2. Hazánk mezőgazdaságilag művelt területének 19%-a közepesen, 8,3%-a erősen erózióveszélyes. A nagyüzemi gazdálkodás eredményeként kialakult nagy táblaméretek, a monokultúrás termelés, a lejtős területek műveléséhez szükséges gépek hiánya mind hozzájárulnak az eróziós károk növekedéséhez. A vízgyűjtőrendezés körébe tartozó meliorációs munkák (táblásítás, tereprendezés, talajjavítás stb.) mértéke és végrehajtási üteme az utóbbi időben növekszik. Ezideig a dombvidéken — elsősorban a völgyfenéki területeken — körülbelül 200 000 ha-nyi területet rendeztek (a 35. táblázatnak megfelelő mértékű talajcsövezéssel). 35. táblázat Magyarország talajcsövezett területe (1981) Drénezett terület Tájegység neve dombvidéken síkvidéken összesen 1000 ha Dunántúl 25,0 12,7 37,7 Észak-Magyarország és Budapest 2,8 — 2,8 Duna—Tis?a köze és Tiszántúl — 11,2 11,2 Magyarország összesen 27,8 23,9 51,7 A korszerűen végzett, szükség esetén drénezéssel egybekapcsolt vízgyűjtőrendezések az eddigi tapasztalatok szerint kedvező eredményt hoznak, biztonságosabbá teszik a nagyüzemi nővé n y te emésztés t. A hegy- és dombvidéki vízrendezés további fejlesztése során — a többcélú hasznosításra törekedve — előnyben kell részesíteni a vízvisz- szatartással (pl. víztározók) egybekapcsolt víz- rendezési megoldásokat, és alkalmazni kell a vízminőség-javítás műszaki lehetőségeit (pl. bukók, surrantok, kőművek általi levegőztetés). A VÍZIG-, a társulati és a tanácsi kezelésű vízfolyások 25 000 km-nyi összhosszábói kb. 13 000 km tekinthető kisebb-nagyobb mértékben rendezettnek, és 12 000 km hosszon szükséges mederrendezési munkálatokat végezni az elkövetkező időszakban. Ezen belül a 36. táblázat adatai szerint a vízügyi kezelésben levő 5500 km-t kitevő hosszúságú kisvízfolyásokon az ez50
