Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 4. Árvízvédelem, folyószabályozás és víziutak, tószabályozás
A szabályozási koncepciók, tervek kidolgozásához széles körű alap- és alkalmazott kutatást kellett elvégezni és több tudományág területén elért eredményeket kellett szintetizálni a korszerű folyószabályozáshoz szükséges elméleti alapok megteremtése érdekében. Az elméleti kutatások és az ezeket kiegészítő kisminfcakísérletek eredményeit a Rábán, a Dunán és a Dráván kijelölt kísérleti folyószakasza- szokon végrehajtott méréseik segítségével ellenőrizték. A folyószabályozási tervezés fejlesztése keretében olyan tervezési, számítási, méretezési módszereket fejlesztettek ki, amelyek számítógép alkalmazását tették lehetővé. Az építés korszerűsítésére műszaki fejlesztési célprogram keretében elkészültek a Folyamszabályozási művek komplex építésgépesítése és új anyagai, valamint a Folyamszabályozási művek létesítése című tanulmányok. Vízépítőipari kiadványként megjelent a Folyószabályozási művek építése Magyarországon c. könyv, majd pedig kiadták a Folyamszabályozási művek létesítése és fenntartása c. műszaki irányelvet is. A fejlesztés legdöntőbb eredménye az, hogy a szabályozási művek építésének legnehezebb fázisát, a kő kirakását, berakását, szállítását teljesen gépesítették és ezzel (kb. 400 ezer tonna/év kő mozgatásával) a kézi munka lényegében megszűnt. Emellett megkezdődött a kő- és rőzsehe- lyettesítő anyagok felkutatása, és új építési módszerek kidolgozása is. Az eddig elért eredményekre támaszkodva, a fejlesztést a következő területeken kell folytatni : — a vízjárást befolyásoló hidrológiai tényezők vizsgálata; — a gázlók kialakulásának és fejlődésének vizsgálata; — a hőtermelés és a vízlépcsőzés hatására megváltozó jégviszonyok vizsgálata; — a folyószabályozást befolyásoló morfológiai paraméterek meghatározása, rendszerezése és gépi nyilvántartása; — a kísérleti folyószakaszok megfigyelése és az adatok feldolgozása; — a kőművek keresztmetszetei méretezésének korszerűsítése ; — kisvízi előrejelzési módszerek kifejlesztése a főbb hajózható folyókra; — a partiszűrésű vízbázisok érdekében a védőövezetek meghatározása, és az erre vonatkozó műszaki előírások kidolgozása. A kivitelezések során tovább kell bővíteni — mint kőanyagtakarékos építési módot — a fólia- zsáikos építőelemek alkalmazását. A művek létesítése, fenntartása, üzemeltetése A tényleges létesítés kereteinek, a fejlesztési lehetőségeknek meghatározásánál előzetesen szükséges néhány alapelvet rögzíteni. — A tervezett fejlesztések körét — minden indokoltságuk mellett — nem lehet a gazdasági lehetőségektől elszakítottan kijelölni. — A mondottaktól függetlenül, valamennyi fejlesztési szükségletet fel kell tárni és a III.—4.21. fejezetben felsorolt komplex célokat mérlegelve közülük azoknak a fejlesztéseknek kell prioritást biztosítani, melyek többcélúak, vagy megvalósításuk — még ha egy célú is — a legfontosabb gazdasági, vízgazdálkodási érdeket szolgálja és emellett végrehajtásuknak megvannak az előfeltételei (gazdasági, beruházási keretek, hatékonyság, eszköz stfo.). — Miivel hajózás szempontjából a Duna kiemelkedően a legjelentősebb folyó, ezért a folyószabályozási fejlesztések sorolásánál fokozott súllyal kell figyelembe venni. — A hajóút biztosítása, mint alapvető cél mellett döntő szempont — az árvízvédelmi biztonság fokozása — a jégtorlódás miatt veszélyes folyószakaszok rendezése. — Az egységes magyar víziúthálózat — a kelet—nyugati közvetlen vízi összeköttetés — megvalósulásának és az európai víziútrendszerhez való előnyös csatlakozásának előfeltétele a Tisza középső szakaszának csatornázása (a Csongrádi vízlépcső megvalósítása) és a Duna—Tisza-csatorna építésének előkészítése. Mindezek időszerűségét elsősorban а кözlekedés-szállítás fejlődése határozza meg. — A még el nem kezdett, de építeni szándékolt vízlépcsők (Csongrád, Djurdjevác, Barcs) figyelembevétele az időszerű folyószabályozási feladatok meghatározásánál esetenként munka- és költségmegtakarítást eredményezhet. — A művek fejlesztése mellett nagy jelentőségű a már megvalósult létesítmények fenntartása, a hajózóutak biztonságos üzemeltetése. A fejlesztési szándékoknak nem szabad tehát csak az új létesítményekre irányulniuk, hanem fejleszteni, keresni kell az olcsóbb, hatékonyabb, biztonságosabb fenntartás és üzemeltetés módszereit, eszközeit is. Ezeknek az elveknek figyelembevétele mellett a fejlesztés konkrét célkitűzései a következőkben foglalhatók össze: А III.—4.22. fejezetben láttuk, hogy még teljesen szabályozatlan 550 km hosszúságú folyószakasz. Ennek szabályozási költségigénye — 1980. évi áron — mintegy 3,2—3,5 milliárd Ft (~ 6 millió Ft/km közelítő normatívával számolva). A fejlesztés lehetőségeinek kereteiben támpontot nyújthat, hogy а VI. ötéves terv beruházási kerete 350 (390) millió Ft, s ebből 47 (56) km folyószakasz rendezése van előirányozva. Tervcikilusonként a beruházási keretek szerény emelésével számolva 1986—2000 között mintegy 150—200 km hosszú folyószakasz szabályozásának végrehajtása látszik kitűzhetőnek a 111.—36. táblázat szerinti szakaszolásban. A szabályozási munkálatokat — a vízi utak fejlesztése mellett — a jeges árvizet előidéző, 332