Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 4. Árvízvédelem, folyószabályozás és víziutak, tószabályozás
mája, amely a károkat meghatározott területre igyekszik korlátozni. Különösen az árvízvédelmi töltések átszakadása esetén nagy a jelentősége. Művei lehetnek vízivisszatartó gátiak és más létesítmények (általában vízügyi kezelésben), valamint utak, vasutak töltései, vagy természetes terep vonulatok (más ágazatok kezelésében). A nem vízügyi kezelésben levő töltéseken, gátakon a védekezés a kezelő (tanács, társulat) feladata, melyhez az illetékes vízügyi igazgatóságok nyújtanak segítséget. Az 1980. évi állapot szerint a Duna-völgyben 188 km, a Tisza-völgyben 326 km volt a lokalizációs töltések hossza. A másik kiegészítő védelmi létesítményfajta az árvízi szükségtározó. Ezzel — rendkívüli szükség esetén — ideiglenes tározást lehet biztosítani a levonuló árvízitömeg egy részének. A hazai gyakorlatban 'szükségtározók általában csak a kis árvízhozamú, heves vízjárású folyók mentén létesíthetők, amelyeknél az árhullámok magas vízszintekkel és nagy vízhozamokkal lefolyó részének tartóssága kicsiny (legfeljebb néhány nap). így elsőként a Körösök völgyében épültek szükségtározók, amelyek 1980-ban és 1981-ben igen hatásosan bizonyították használhatóságukat. A kijelölt árvízi szükségtározókat a III.—24. táblázat foglalja össze. Ebből 'kitűnik, hogy a már megépült öt szükségtározó mellett további ötnek a helyét is kijelölték, ezek szükség esetén működtethetők. A szükségtározók további fejlesztését általában nem tervezik, a Rába esetében azonban a vizsgálatok még nem fejeződtek be. (Tanulmány készült nemcsak szükség-, hanem üzemi tározásra is, tekintettel a még meglevő nyílt árterekre.) A vonalas védelmi rendszerhez kapcsolódó kiegészítő létesítmények szintén nagy jelemtőséIII.-24. táblázat A fővédvonalak kiegészítő létesítményei (1980) III.— 25. táblázat MértékDuna Tisza Ország Megnevezés egység vízgyűjtő összesen Árvízvédelmi kapu Gátak lezárható db 3 3 6 áttörései Budapesten db 122 — 122 Zsilip a töltéstestekben db 211 597 808 Véderdő 1000 ha 2 8 10 Vízmérce Gátőrház és védelmi db 399 621 1020 központ db 130 392 522 Szertár db 128 362 490 Munkásszállás db 80 150 230 gűek az árvízvédelemben. Ezek számbavételére a III.—25. táblázat szolgál. A közelmúltban megtörtént a nyárigátak vízügyi műszaki felülvizsgálata. Az 53 nyárigát- öblözet jelenlegi védettsége a következő átlagos elöntési időkkel jellemezhető: Elöntési ciklus A ciklusba tartozó öblözet az összeshez képest év % 2 évenként 32 5 évenként 46 10 évenként 3 50 évenként 6 50 évnél ritkábban 13 A nyárigáttal védett területek megoszlása (ha): Szántó Rét-legelő Erdő Egyéb összesen 20 974 10 254 4989 2383 38 600 A hazai kijelölt szükségtározók Megnevezés Vízfolyás Térfogat millió m3 Terület km1 Megjegyzés Lajta-menti Lajta 4,5 5,1 — Rába-menti Rába 78,0 77,7 — Kutas Berettyó 36,5 39,2 megHalaspusztai Sebes-Körös 36,0 21,7 épült megÉr-menti Berettyó Berettyó, Ér 12,2 17,9 épült Mérgesi Kettős-Körös 87,2 18,2 megMályvádi Sebes-Körös Fekete-Körös 75,0 33,1 épült megZagyva-menti Zagyva 24,0 20,0 épült megViszneki Tárná, Gyöngy ös-p. 4,5 6,1 épült Ludasi Bene-patak 5,0 1,8 — összesen : 362,9 240,8 A nyárt gátak közül — megszüntetendő 10 db — megfelel 19 db — helyreállítandó 10 db — átépítendő 11 db — elsőrendű fővonallá fejlesztendő 3 db 4.13. Az árvízvédelem fejlesztése A fejlesztés mértékét, ütemének meghatározását: — a jelenlegi helyzet, — a meglevő és időről időre korszerűsítendő követelményrendszer és — a népgazdaság teherviselő képessége befolyásolja. E három tényező közül az első tel- jeskörűen ismert; a másik kettő részben csak prognosztizálható. Ebből következik, hogy a fejlesztést inkább kívánatos irányaiban, mint konkrét tételeiben tudjuk megfogalmazni, s ezért sok helyen csupán „szükséges lenne”, „célszerű lenne” értelemben lehetséges fejlesztési célokat 317
