Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 4. Árvízvédelem, folyószabályozás és víziutak, tószabályozás
III.-22. táblázat Az árvízvédelmi rendszer főbb jellemzői Megnevezés Mértékegység Dunai Tiszai Ország összesen fó'víz gyűjtő Ártéri öblözet 1000 km2 5,5 15,6 21,1 Ebből: mentesített árterület 1000 km2 5,3 15,2 20,5 Ártéri öblözetek száma db 55 96 151 Ártéri öblözetek területe átlagosan km2 97 158 140 Fővédvonalak hossza lem 1282 2901 4183 Ebből: töltés km 1192 2709 3901 magaspart km 77 182 259 árvízvédelmi fal km 13 10 23 1 km fővédvonal által védett terület km2 4,2 5,2 4,9 Másod- és harmadrendű védvonal hossza km 422 824 1246 Ebből: nyári gát km 106 258 364 körgát km 128 240 368 lokalizációs töltés km 188 326 514 rész a Duna völgyében, háromnegyed rész a Tisza völgyéiben fekszik. A védművek kiépítettségét (védőképességét) az előzőekben ismertetett előírásokkal (mértékadó árvizekkel) összevetve, megállapíthatók a magassági, illetve a keresztmetszeti hiányok. Az összefoglaló adatok a III.—23. táblázaton találhatóik. Mint látható, az elsőrendű árvízvédelmi vonalak 4183 kim-es összhosszából 1980 végén 2514 km (60,1%) épült ki az előírásoknak megfelelő mértékre. A még nem mentesített nyílt árterek összterülete 687 km2. A legutóbbi fejlemények közül említést érdemel, hogy befejeződött a fejlesztés Győr védelmi művein, a Duna bal parti töltésén Baja és Duna- pataj között, valamint a Mura tószerdahelyi és az Ipoly szécsiény—pöstyénpusztai öblözeténél. Az előzőek szerint a hazai árvízmentesítés a közelmúltig alapvetően a nagyvízi folyószabályozás módszereivel valósult meg, amelyekkel a vizek szétterülésének igyekeztek határt szabni. Ennek hatásaként természetszerűleg az árvízszintek emelkedése következett be, ami nagyobb méretű és költségesebb árvízvédelmi töltések építését tette szükségessé, de az árvízvédekezés tapasztalatai, a kitört árvizek visszatartásával elért gyakorlati eredmények alapján kialakultak a védelemnek újabb, kiegészítő módszerei is. A lokalizálás például a védekezésnek az a forIII. -23. táblázat Az ország elsőrendű árvízvédelmi vonalainak kiépítettségi mutatói (1980) Vízügyi Igazgatóság Öblözet Fővédvonal által védett terület Előírt méretű védvonalhoz tartozó elméletileg védett terület F ővéd- vonal hossza Az össz- hosszból töltés km Előírt méretű töltések 1 km töltéssel mentesített területen levő nemzeti vagyon értéke millió Ft hossza km az összeshez képest % km1 Észak-dunántúli 1725,6 1702 960 463 445 270,3 60,7 56 Közép-dunavölgyi 1085,9 1023 370 323 258 159,1 61,7 953 Alsó-dunavölgyi 1677,6 1677 1677 134 134 134,0 100,0 82 Közép-dunántúli 677,3 670 364 243 243 131,7 54,2 80 Dél-dunántúli 364,0 304 121 117 114 48,7 42,7 28 Nyugat-dunántúli 45,6 46 27 83 79 54,4 68,9 5 Felső-tiszavidéki 2046,8 1965 875 579 538 280,0 52,2 70 Észak-magyarországi 1676,4 1196 590 572 553 292,4 52,9 52 Tiszántúli 3014,9 3014 2197 350 324 261,8 80,8 136 Közép-tiszavidéld 3759,0 3725 2808 656 567 516,3 91,0 158 Alsó-tisza vidéki 2271,8 2410 1678 322 305 229,8 75,3 636 Körösvidéki 2821,7 2822 1111 341 341 134,3 39,4 30 Összesen : 21 116,6 20 554 12 778 4138 3901 2513,6 64,4 316
