Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)

III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 2. Vízkészletgazdálkodás és szabályozás

— anyagviss zafоrgatás történik rostfeldolgozó üzemeknél, így cellulóz- és papírgyáraknál, farost üzemeknél, továbbá néhány galvanizálónál, textilfestő üzemnél, cukorgyárakban (J-diffúzió) stb.

— a szennyező anyag kinyerésére és hasznosítására példa a Győri Szeszgyár, az Aszári Keményítőgyár, a Chinoin (egyes üzemei) és több nehézvegyipari üzem ;

I— vízminőség-védelmi célú technológia — módosítás vagy gyártási profilváltás.

Másik alkalmazott módszer a felszíni vizek hígítása a megengedett határérték alá:

— tározóból, pl. a Bódva a Raikaca tározóból;

— átvezetett vízzel, pl. a Hortobágy—Berety- tyó vízrendszer a Keleti-főcsatornából a Kadaras—karácsonyfoki csatornán és más átvezetéseken keresztül.

Vízépítési beavatkozással történő felszíni levegőztetésre példák:

— állandó jelleggel például az Általéren, vagy a gyulai Élővíz-csatornán ;

— időszakos jelleggel (műtárgy segítségével) például a Fehér-Körös a gyulavári tűsgát- tál, vagy a Hermádon a duzzasztóműveknél;

— időszakosan turbinával: a Ráckevei Duma- ágban a Kvassay-zsilipnél.

Hosszabb távon e technológiai megoldásokat az alábbi mértékben indokolt megvalósítani:

— Szennyvíztisztítás 180—200 üzemnél (ebből 70—75 új szennyvíztisztító);

— nagyobb szennyvíztározás 5 üzemnél, továbbá tápanyag, ill. termálvíz visszatartására 3 nagyobb tározó (Kis-Ваlaton, Marcali, Szentes);

— szennyvízhasznosítás 50—60 mezőgazdasági üzemnél és 6 élelmiszeripari üzemnél;

— ipari vízgazdálkodás fejlesztés 48 nagyobb ipari üzemnél, ebből vízvisszaforgatás 29, anyagvisszaforgatás (technológia változás) 10, szenyezőanyag-kinyerés és hasznosítás 9 üzemnél;

— hígítóvíz biztosítására, ill. vízfolyás kiegyenlítésére tározóépítés (Szartos patak);

— levegőztetés biztosítása (Alcsi Holt-Tisza).

A vízminőség-szabályozás fejlesztése

A vízminőség-szabályozás fejlesztésének általános célkitűzése az, hogy a lakosság és a gazdaság növekvő szükségletét a jövőben is megfelelő minőségű vízzel tudjuk kielégíteni és emellett a fajlagos víztisztítási költségek, a vízminőségi kártételek és a környezeti ártalmak a mindenkor elfogadható határt ne lépjék túl

A vízminőség-szabályozásihoz szükséges pénzforrások nagy része a népgazdaság különböző szektoraiban, elsősorban' a termelő szektoraiban biztosítható; ezért rendkívül nagy jelentősége

van a vízminőség-szabályozás irányításában a műszaki, a gazdasági és az államigazgatási eszközrendszernek. Ez áttételes irányítást jelent. Ennek államigazgatási eszközei :

— a szennyvízbírság,

— a kötelezés, és a

— Vízügyi Alapból történő támogatás.

Ez azonban csak akkor lehet társadalmilag hatékony, ha az intézkedések műszakilag és gazdaságilag megalapozottak, és a végrehajtásukhoz szükséges ráfordításök arányban állnak a várható vízminőségi eredmény társadalmi hasznával.

A vízminőség-szabályozás hatékonyságának növelésére :

— Javítani kell a vízvédelmi beavatkozások struktúráját. Ennek érdekében megkülönböztetett előnyben kell részesíteni a népgazdaság számára leghasznosabb — elsősorban technológiai és üzemi — vízgazdálkodási-műszaki megoldásokat.

— A vizeket legsúlyosabban szennyező nép- gazdasági ág az ipar (vegyipar, kohászat, élelmiszeripar). Arra kell törekednünk, hogy a vízvédelmi beruházásokban tovább növekedjék az ipar részaránya.

— A kiemelt vízvédelmi területekre történő összpontosítás eszközeit bővíteni, és hatékonyságukat növelni kell.

— A jövőben a nemzetközi együttműködés területén saját nemzeti érdekeink fokozottabb érvényesítésére kell törekednünk: több információt kell szereznünk a felső vízgyűjtőkön folyó vízvédelmi tevékenységről és fejlesztési tervekről, s garanciákat kell kapnunk a külföldi vízszennyezés számunkra is elfogadható felső határaira vonatkozóan, a valait kötelezettségeink melett.

— Tovább kel fejleszteni a vízvédelmi szabályozó rendszert.

— Egységes alapokra kell helyezni a vízminőség értékelését (beleértve a vizsgáló és minősítő rendszert is).

— Az ágazati szabályozást kel tovább finomítani, újabb szabványokat és műszaki irányelveket kell készíteni és kötelezően bevezetni.

A víztisztaság fokozott védelmének érdekében teendő intézkedések időszerű fontosságára mutat, hogy a legfontosabb feladatokat a Minisztertanács 1038/1983. (IX. 22.) számú határozatában Akcióprogramban foglalta össze.

2.24. A vízminőségi kárelhárítás kialakulása, és 1980. évi állapota

Az egyre bonyolultabbá és veszélyesebbé váló ipari technológiák, a folyékony szénhidrogének stb. szállításával kapcsolatos veszélyek mindinkább ráirányították a figyelmet a vízminőségi kárelhárítás megszervezésének fontosságára.

272