Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)

III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 2. Vízkészletgazdálkodás és szabályozás

— anyagviss zafоrgatás történik rostfeldolgozó üzemeknél, így cellulóz- és papírgyáraknál, farost üzemeknél, továbbá néhány galva­nizálónál, textilfestő üzemnél, cukorgyá­rakban (J-diffúzió) stb. — a szennyező anyag kinyerésére és hasznosí­tására példa a Győri Szeszgyár, az Aszári Keményítőgyár, a Chinoin (egyes üzemei) és több nehézvegyipari üzem ; I— vízminőség-védelmi célú technológia — módosítás vagy gyártási profilváltás. Másik alkalmazott módszer a felszíni vizek hí­gítása a megengedett határérték alá: — tározóból, pl. a Bódva a Raikaca tározóból; — átvezetett vízzel, pl. a Hortobágy—Berety- tyó vízrendszer a Keleti-főcsatornából a Kadaras—karácsonyfoki csatornán és más átvezetéseken keresztül. Vízépítési beavatkozással történő felszíni leve­gőztetésre példák: — állandó jelleggel például az Általéren, vagy a gyulai Élővíz-csatornán ; — időszakos jelleggel (műtárgy segítségével) például a Fehér-Körös a gyulavári tűsgát- tál, vagy a Hermádon a duzzasztóművek­nél; — időszakosan turbinával: a Ráckevei Duma- ágban a Kvassay-zsilipnél. Hosszabb távon e technológiai megoldásokat az alábbi mértékben indokolt megvalósítani: — Szennyvíztisztítás 180—200 üzemnél (eb­ből 70—75 új szennyvíztisztító); — nagyobb szennyvíztározás 5 üzemnél, to­vábbá tápanyag, ill. termálvíz visszatar­tására 3 nagyobb tározó (Kis-Ваlaton, Mar­cali, Szentes); — szennyvízhasznosítás 50—60 mezőgazdasá­gi üzemnél és 6 élelmiszeripari üzemnél; — ipari vízgazdálkodás fejlesztés 48 nagyobb ipari üzemnél, ebből vízvisszaforgatás 29, anyagvisszaforgatás (technológia változás) 10, szenyezőanyag-kinyerés és hasznosí­tás 9 üzemnél; — hígítóvíz biztosítására, ill. vízfolyás ki­egyenlítésére tározóépítés (Szartos patak); — levegőztetés biztosítása (Alcsi Holt-Tisza). A vízminőség-szabályozás fejlesztése A vízminőség-szabályozás fejlesztésének álta­lános célkitűzése az, hogy a lakosság és a gazda­ság növekvő szükségletét a jövőben is megfelelő minőségű vízzel tudjuk kielégíteni és emellett a fajlagos víztisztítási költségek, a vízminőségi kár­tételek és a környezeti ártalmak a mindenkor elfogadható határt ne lépjék túl A vízminőség-szabályozásihoz szükséges pénz­források nagy része a népgazdaság különböző szektoraiban, elsősorban' a termelő szektoraiban biztosítható; ezért rendkívül nagy jelentősége van a vízminőség-szabályozás irányításában a műszaki, a gazdasági és az államigazgatási esz­közrendszernek. Ez áttételes irányítást jelent. Ennek államigazgatási eszközei : — a szennyvízbírság, — a kötelezés, és a — Vízügyi Alapból történő támogatás. Ez azonban csak akkor lehet társadalmilag ha­tékony, ha az intézkedések műszakilag és gazda­ságilag megalapozottak, és a végrehajtásukhoz szükséges ráfordításök arányban állnak a várha­tó vízminőségi eredmény társadalmi hasznával. A vízminőség-szabályozás hatékonyságának növelésére : — Javítani kell a vízvédelmi beavatkozások struktúráját. Ennek érdekében megkülön­böztetett előnyben kell részesíteni a nép­gazdaság számára leghasznosabb — első­sorban technológiai és üzemi — vízgazdál­kodási-műszaki megoldásokat. — A vizeket legsúlyosabban szennyező nép- gazdasági ág az ipar (vegyipar, kohászat, élelmiszeripar). Arra kell törekednünk, hogy a vízvédelmi beruházásokban tovább növekedjék az ipar részaránya. — A kiemelt vízvédelmi területekre történő összpontosítás eszközeit bővíteni, és haté­konyságukat növelni kell. — A jövőben a nemzetközi együttműködés te­rületén saját nemzeti érdekeink fokozot­tabb érvényesítésére kell törekednünk: több információt kell szereznünk a felső vízgyűjtőkön folyó vízvédelmi tevékeny­ségről és fejlesztési tervekről, s garanciá­kat kell kapnunk a külföldi vízszennyezés számunkra is elfogadható felső határaira vonatkozóan, a valait kötelezettségeink melett. — Tovább kel fejleszteni a vízvédelmi szabá­lyozó rendszert. — Egységes alapokra kell helyezni a vízminő­ség értékelését (beleértve a vizsgáló és mi­nősítő rendszert is). — Az ágazati szabályozást kel tovább finomí­tani, újabb szabványokat és műszaki irány­elveket kell készíteni és kötelezően beve­zetni. A víztisztaság fokozott védelmének érdeké­ben teendő intézkedések időszerű fontosságára mutat, hogy a legfontosabb feladatokat a Mi­nisztertanács 1038/1983. (IX. 22.) számú határo­zatában Akcióprogramban foglalta össze. 2.24. A vízminőségi kárelhárítás kialakulása, és 1980. évi állapota Az egyre bonyolultabbá és veszélyesebbé váló ipari technológiák, a folyékony szénhidrogének stb. szállításával kapcsolatos veszélyek mindin­kább ráirányították a figyelmet a vízminőségi kárelhárítás megszervezésének fontosságára. 272

Next

/
Thumbnails
Contents