Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 1. A vízgazdálkodás történeti fejlődése
a gazdasági és életmódbeli fejlődés) súlypontját a hidrológiai (és ökológiai) potenciál minél hatékonyabb kihasználására törekvés határozta meg; a technológiai és gazdasági fejlődés világ- tendenciáihoz igazodva ezt váltotta fel fokozatosan a 18. század végén megindult és a 19. század végétől meghatározó jelentőségűvé vált technológiai irányzatú fejlődés, amelyben a víz mint természeti érőforrás- és veszélytényező társadalmi és gazdasági szerepét nem annyira a hidrológiai potenciál, hanem elsősorban a más gazdasági ágazatok vízzel kapcsolatos tevékenységének igényei és következményei határozzák meg. A vízgazdálkodás mai helyzetének és jövőbeli fejlesztési feltételeinek értékelése szempontjából a történeti áttekintés egyik legfontosabb tanulsága, hogy a technológiai irányzatú gazdasági fejlődés és életmódbeli átalakulás egyik következményeként az elmúlt másfél évszázad folyamán megindult és egyre fokozódott о vízzel kapcsolatos szolgáltatási és használati tevékenységek intézményi, gazdasági, műszáki és fogalmi kettéválása. A vízzel kapcsolatos természeti (vízháztartási, vízminőségi, vízföldrajzi) folyamatok tartalmi egysége, valamint a vízzel kapcsolatos ismeretek és tevékenységek egyre fokozódó társadalmi megosztottsága között ellentmondás hazánk és más iparosodott országok mai vízgondjainak végső forrása. Ennek feltárásához és oknyomozó elemzéséhez kell visszanyúlni — többek között — a vízgazdálkodás fejlesztési feltételeinek és irányainak kijelölése során. A vízgazdálkodás és a társadalmi-gazdasági fejlődés közötti összhang biztosításához azokat az ágazatközi és ágazaton belüli kapcsolatokat kell kialakítani, vagy hatékonnyá tenni, amelyek az ország vízkészleteit és vízi környezetét érintő különféle ismereteket, terveket, döntéseket és tevékenységeket a népgazdasági (össztársadalmi) érdekek figyelembevételével hangolják össze. Ez végső fokon az ország természeti adottságaihoz igazodó integrált szemléletű gazdaságfejlesztési koncepciót és tervet, továbbá ezekre támaszkodó intézményi, igazgatási és gazdasági szabályozást kíván; ennek megtervezéséhez ismerni kell a szolgáltatási és használati tevékenységek, illetve a főművi és az üzemen belüli létesítmények összehangolásának célszerű technológiai módozatait. A technológiai összhang célszerű mértékének és módozatának kialakításához a mainál átfogóbban és adatszerűb- ben kell felmérni az ország vízháztartási, vízminőségi és vízföldrajzi adottságait, valamint ezek kölcsönhatásait. 240
