Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
II. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS FEJLŐDÉSÉNEK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FELTÉTELEI - 4. Az ágazatok fejlődésének vízgazdálkodási kapcsolatai
kedés teljesítménye lényegében állandó. A vízi közlekedés teljesítménye 1960 óta stagnál; részaránya az összteljesítményen belül csökken (II.—52. táblázat). II.-52. táblázat A helyközi tömegközlekedés fejlődése 1960 1970 1980 A helyközi tömegközlekedés teljesítményein belül (1960= 1):- vasúti közlekedés 1 1,2 1 — autóbusz közlekedés 1 2 3,8 — vízi közlekedés 1 1 1 — légi közlekedés 1 4 11 Részesedés az összteljesítményből (%): — vasúti közlekedés 78 66 48 — autóbusz közlekedés 21 32 48- vízi közlekedés 0,5 0,4 0,3 — légi közlekedés 0,5 1,6 3,7 A személyhajózás kapacitását a balatoni és a dunai flotta adja. Jelentősége (számszerűen elhanyagolható nagyságrendjén túl) az üdülő- és turistaforgalom lebonyolításában van, s így szerepe — közvetve — az ország devizagazdálkodásában sem elhanyagolható. Az áruszállítási teljesítményeknek a tömeg- közlekedés fejlődését is meghaladó növekedésében szintén a közúti szállítási alágazat előretörése a jellemző. A vasúti áruszállítás részaránya ennek következtében csökkent, annak ellenére, hogy a rohamos igényfejlődést kielégíteni igyekvő kapacitásnövelés a vasúti áruszállításban is II.-53. táblázat Az áruszállítási teljesítmények fejló'dése 1960 1970 1980 Áruszállítási teljesítmények (1960= 1): 1 1,8 2,9 Ezen belül: — vasúti áruszállítás 1 1,5 1,8 — közúti áruszállítás 1 3,2 6,3 — belvízi hajózás 1 1,6 2,0 — tengerhajózás 1 5,5 28 — csővezetékes szállítás 1 10 44 Részesedés az összteljesítményből (%): — vasúti áruszállítás 81 67 51 — közúti áruszállítás 11 20 24 — belvízi hajózás 6,7 6,1 4,6 — tengerhajózás 1,2 3,7 11,8 — csővezetékes szállítás 0,6 3,4 9,0 Az összes szállítási teljesítmény bői* (%): — belföldi szállítás 61 60 54 — nemzetközi szállítás (export, import, tranzit) 39 40 46 * A tengerhajózás nélkül. több mint 80%-os teljesítmény-növekedést eredményezett 1960 és 1980 között. A legjelentősebb teljesítmény-növekedést a csővezetékes szállítás és a tengerhajózás érte el, részesedésük az összteljesítményben számottevően nőtt (II.—53. táblázat). A belvízi hajózás (melyet szinte kizárólag a dunai hajózás képvisel) az elmúlt 20 évben lassú fejlődést mutat. Áruszállítási teljesítményei megduplázódtak, viszont részaránya az összteljesítményből csökkent, hasonlóan a vasúti áruszállításhoz; csak míg annak volumene ma is meghatározója a magyar áruszállítási teljesítményeknek, a belvízi hajózás szerepe alárendelt. A közlekedés jelenlegi helyzetét, struktúráját és teljesítőképességét eredményező fejlődésnek két jellegzetes sajátossága érdemel kiemelést, éppen mert a távlati fejlesztés irányait is meghatározó módon befolyásolja. A hatvanas évekig a nehéziparra koncentráló gazdaságpolitika mellett az áruszállítási igények szinte korlátlan növekedése volt a jellemző. A vasúti szállításban a leadóállomási ár érvényesítése következtében az áruszállításban a jövedelmezőség nem játszott szerepet, viszont a naturális teljesítmények emelkedése döntő volt, s hatékony keresleti korlátok hiányában — a népgazdaság kimutatott szállítási lehetőségei nem fejezték ki a közlekedés tényleges társadalmi ráfordításait, — szinte minden szállítási igény elismert és kielégítendő keresletté válhatott. A magyar gazdaság — miközben időről időre visz- szatérő kapacitáshiánnyal küszködött, — szállításigényesség (az egységnyi nemzeti termékre jutó szállítási teljesítmény) szempontjából a fejlett ipari országokat is meghaladta (II.—54. táblázat). II.-54. táblázat A fajlagos szállítási teljesítmények nemzetközi összehasonlítása Egy fó're eső' szállítás teljesítmény árutonna km/fő Egységnyi GDP*-re eső szállítási teljesítmény árutonna kmj$ 1960 1978 1960 1978 Hat európai fejlett kapitalista ország átlaga* * 2177 2947 1,0 0,9 Hat európai szocialista ország átlaga** * 2097 4497 3,1 2,6 Magyarország 1717 3558 2,6 2,0 * Korrigált GDP, 1970. évi USA $ * * Svájc, Anglia, Franciaország, NSZK, Belgium, Hollandia *** Szovjetunió és Jugoszlávia nélkül A személyszállításban a tömegközlekedés területén — összehasonlítva a fejlett kapitalista országok adataival — szintén magasak a fajlagos szállítási teljesítmények. A vasúti személy- szállítás egy lakosra jutó utaskilométer teljesítik 211
