Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
II. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS FEJLŐDÉSÉNEK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FELTÉTELEI - 4. Az ágazatok fejlődésének vízgazdálkodási kapcsolatai
nemcsak a különböző beavatkozási elemek szerves kapcsolatát határozza meg, hanem teljes időbeli és sorrendiségi összhangot teremt a termesztendő növények, az alkalmazott agrotechnika, valamint a talaj, ill. a termőhely adottságainak javítását célzó munkálatok között. A meliorációs rendszerekben megvalósított teljes összhang nemcsak a legjobb eredményt biztosítja, hanem egyben a leggazdaságosabb is. A komplex meliorációra szoruló területek összesítő adatait és a végrehajtandó feladatokat a II.—35. táblázat tartalmazza. sét, illetve célszerű csökkentését egységesen magába foglaló beavatkozás, vagyis az öntözés, a vízrendezés és a vízfeleslegek kialakulását csökkentő vagy megakadályozó tevékenységek összessége. Ez az összetett f eladat, amely az időjárás sztochasztikus jelenségeinek hatására bekövetkező vízhiányos, ill. víztöbbletes időszakok termést korlátozó szerepének csökkentésére szolgál, ma már csak a termesztéstechnológdá- ba beépített, folyamatos tevékenységgel hajtható végre. A mezőgazdasági termelés, ezen belül a növénytermesztés fejlesztése érdekében meg kell őrizni, ill. növelni kell a talajok termékenységét, és az időjárási eredetű kockázati hatások csökkentésére meg kell valósítani a termőhelyi egységes vízháztartás-szabályozást. A termőhelyi vízháztartás-szabályozás mind a vízhiányok, mind a víztöbbletek megszüntetéII.-35. táblázat A vízháztartás-szabályozás szükségessége abban jelentkezik, hogy a növényállomány szárazanyag-termelése, s vele a termés nagysága, szoros kapcsolatban van a talajszelvény gyökérzónájában levő mindenkori tényleges felhasználható vízkészlettel. A potenciális termés úgy érhető el, ha az aktív talajréteg nedvességviszonyait a még eltűrhető korlátok között tartjuk. A ned- vessegviszonyokat befolyásoló tényezők sztochasztikus volta miatt ez csaik folyamatos szabályozási tevékenységgel oldható meg, a termesztési technológia szerves részeként. A szabályozás a rendszer működését úgy befolyásolja, hogy a kimeneti állapotnak (a talaj nedvességállapotának) az előírttól való eltéréseit kiegyenlíti. A komplex meliorációra szoruló területek összesítő' adatai A beavatkozás módja I. Területrendezés + vízrendezés II. Terület + vízrendezés + mélylazítás III. Terület + vízrendezés + savanyúkémhatás javítása IV. Területrendezés + mélylazítás V. Területrendezés + savanyúkémhatás javítása VI. Terület + vízrendezés + savanyúkémhatás javítás + mélylazítás VII. Területrendezés + homokjavítás + talajvédelem VIII. Területrendezés + talajvédelem IX. Területrendezés + homokjavítás X. Területrendezés + homokjavítás + mélylazítás XI. Területrendezés + mélylazítás + talajvédelem XII. Területrendezés + vízrendezés + mélylazítás + talajvédelem XIII. Terület + vízrendezés + szikjavítás + mélylazítás XIV. Terület + vízrendezés + savanyúkémhatás javítása + mélylazítás + talaj- védelem XV. Területrendezés + savanyúkémhatás javítása + talajvédelem XVI. Területrendezés + savanyúkémhatás javítása + mélylazítás XVII. Területrendezés + vízrendezés + talaj- védelem + mélylazítás XVIII. Terület + vízrendezés + savanyúkémhatás javítása + mélylazítás + talaj- védelem + homokjavítás e. ha Terület 63 986 33 61 92 815 15 65 75 29 228 111 A vízháztartás-szabályozás víztakarékos technológia, mert első helyet ad a természetes csapadék jobb hasznosításának, ebből következően elősegíti az öntözővízkészletek hatékonyabb felhasználását is. A termőhely talajai vízgazdálkodási tulajdonságainak javításával azonban nemcsak a növények termesztési feltételei szempontjából kedvező vízháztartási körülményeket kell a talajban biztosítani, hanem mindenkor meg kell teremteni a kedvező irányú talajfejlődést eredményező anyagforgalom feltételeit is. E téren jelentős kutatási és műszaki fejlesztési feladatok várnak megoldásra. 4.212. Erdőgazdálkodás A nagy éghajlati övezeteken belül az egyes erdőformációk összetételét, szerkezetét elsősorban a víztényező szabja meg; egyidejűleg az erdő is hatással van a vízháztartás lényeges elemeire. Ennek a kölcsönhatásnak a részletes ismerete fontos az erdőknek a vízháztartásban betöltött tényleges szerepének értékelése során. II.-36. táblázat A csapadék és az erdó'formák összefüggései 293 Északi szélesség Éghajlat Csapadék Növényzet 0-10° egyenlítői 1600-1700 trópusi erdők 484 15-20° trópusi száraz 800-900 trópusi nedves 89 30-40° szubtrópusi 460-510 lombos erdők száraz erdők keménylom24 50-60° mediterrán mérsékelt 440-480 bős erdők lombos erdők 62 60-70° boreális 210-440 fenyőerdők 3539 A II.—36. táblázat néhány adatot tartalmaz a földrajzi szélesség, a csapadék és az erdőtípusok közötti összefüggésre. 182
