Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
II. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS FEJLŐDÉSÉNEK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FELTÉTELEI - 3. A népgazdaság fejlődésének hazai feltételei és irányai
oldhatatlan felhalmozási igényt támasztana a jövőben, ezért a termelés álló- és forgóeszköz- igényét csökkenteni kell. Ennek útjai: az ipari szerkezet fokozatos átalakítása, az állóeszközök kihasználtságának fokozása, a munka termelékenységének növelése, a befejezetlen beruházások állományának csökkentése. A tervezett intézkedésekkel a jelenlegi eszközigényesség 15—• 20%-kal is csökkenthető. Foglalkoztatás, munkaerő-szükséglet Kiinduló követelménynek kell tekinteni, hogy az iparnak nem feladata a teljes foglalkoztatottság biztosítása a hatékonysági követelmények rovására. A kitűzött célokkal és feltételekkel összhangban az iparban foglalkoztatottak létszámának csökkentése tovább folytatódik és az 1980. évi létszámhoz képest a távlati időszakban 320—350 ezer fővel csökkenhet. Létszámnövekedés csak az ipari szolgáltatások terén várható. Területi iparfejlesztés A 70-es évtizedben végbement jelentős átrendeződéssel kialakult területi struktúra fő vonalaiban megmarad; tehát az ipar elsődlegesen a meglevő bázisokon fejlődhet. Üj ipari munkahelyek létesítésére nagyipari keretek között, csak igen mérsékelten kerülhet sor; főként a máso- d/k évtizedben a Duna déli szakasza mentén és néhány kisebb kelet-magyarországi körzetben. Kedvező hatású az ipar területi szerkezetének fejlődésére, ha az ipar szervezeti átalakulása, a vidéki telephelyek növelése, a kis- és középüzemek tevékenységének fejlesztését eredményezi. A szervezeti és irányítási rendszer fejlesztése Vállalati szervezeti rendszerünk merevsége, túlcentralizáltsága, szegényes formakészlete gátolja az egyéni és vállalati kezdeményezőkészség kibontakozását; a vállalati szervezeti renc- szer átalakításának egyértelműen kimutatható gazdasági eredményt kell biztosítania. Az ipar ágazatainak fejlődése — Komplex energiaellátás, energiagazdálkodás, energiahordozók termelése. Az elmúlt időszakban a nemzeti jövedelem minden 1%-os növekedéséhez legalább 1%-os energianövekmény járult. A távlati időszakban 1%-os nemzetijövede- lem-növekményt 0,5—0,7%-os energianövekménnyel kell elérnünk. Az 1991-ig folyamatban levő atomerőmű építés és a megkötött egyezményeken alapuló villáin osenergia-import növekmény biztosítja a szükségletek kielégítését. Az erőműépítés további alapvető igénye a szén- és atomenergia felhasználása. A szénhidrogének áremelkedése következtében a villamosenergia-rendszert úgy kell üzemeltetni, hogy a szénhidrogén tüzelésű nagy erőművekkel kell a menetrendtartó és csúcserőművi feladatokat ellátni. Az ezredforduló körül valószínűleg szükségessé válik csúcserőműként szivattyús-tározós erőmű építése is. — A kohászat fejlesztése A vaskohászaton belül alapvető feladat a fajlagos kokszfogyasztás radikális csökkentése, a másod- és harmadtermékek arányának növelése, a fajlagos energia-felhasználás csökkentése. A számítások szerint a tőkés devizaszaldó, az export meny- nyiségének növelése nélkül, mintegy 2,5- szeresére emelkedhet. Az alumíniumkohászat fejlesztésében jelenlegi bauxitterme- lésünket csak kismértékben tervezzük növelni, viszont a félgyártmány-termelést 1990-ig meg kívánjuk kétszerezni. — A gépipar A gépipar a magyar ipar alapvető ágazata. A gépipari termelés jellege nem teszi lehetővé konkrét fejlesztési célok kitűzését, ezért — hosszabb távon — elsősorban fejlesztési főirányokról, belső struktúra fejlesztéséről beszélhetünk. A szocialista országok felé azi együttműködési egyezmények alapján elsősorban beruházási rendeltetésű gépek, berendezések exportjával számolunk. A fejlődő országokba — főként nyersanyagforrásaik kitermeléséhez — komplett berendezéseket, komplex rendszereket szállíthatunk. A fejlett tőkés országok piacain forgalmunk növelése elsősorban kooperációs szállítások fökozása révén érhető el. — A vegyipar Vegyiparunk, viszonylag gyors fejlődése ellenére, nem tudta kielégíteni a hazai szükségleteket, így egyre nőtt a vegyipari termékek negatív külkereskedelmi szaldója. A fejlesztés feladata az, hogy az ország vegyitermék-ellátását, javuló tőkés külkereskedelmi mérleg mellett tegye lehetővé. Mivel számos fontos nyersanyag felhasználása érdemben nem növekedhet, a termelési érték növekményét elsősorban a feldolgozottság! fok növelésével kell elérni. A műtrágyatermelés és a petrolkémiai ágazatok fejlesztése főként a hazai ellátást szolgálja ; a gumi, a gyógyszer- és a növényvédőszer, az intermedier ágazatok döntően exportorientáltan fejleszthetők. Az a valószínű, hogy amennyiben nem lesz lehetőségünk az ipar, elsődlegesen a feldolgozó- ipar megfelelő mértékű, szelektív fejlesztésére, a döntő láncszemek fejlesztésére, az vissza fog hatni az egész ipar versenyképességére, a nemzeti jövedelem alakulására. Az egész távlati tervezés egyik legproblematikusabb kérdése az a — kényszerpályából adódó — törekvés, amely egyidejűleg kényszerül növelni a két legtőkeigényesebb ágazatot, a kiteríti
