Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
II. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS FEJLŐDÉSÉNEK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FELTÉTELEI - 2. A vízgazdálkodás fejlődésének nemzetközi tendenciái
és növényi élővilág mint kitermelhető készlet, vagy nyersanyag; a vízi táj esztétikai és kulturális értékei.) Különleges a helyzete az azonos vízgyűjtőn elhelyezkedő országok közül az alvízi helyzetűeknek, mivel a befolyó készletek szennyezettsége (vagy várható minősége) befolyásolja a döntéseiket. A felvízi ország „szeny- nyező” stratégiája meghiúsíthatja az alvízi ország „tisztító” stratégiáját, hiszen a szennyezett vízfolyás értelmetlenné teszi az alvízi ország számára használtvizeinek tisztítását, egyszerűen nincs mit megóvnia; de egyébként is kényszerítve van arra, hogy gazdasági erőforrásait a vízhasználatai számára biztosítandó „kivett” víz tisztítására fordítsa. A probléma tehát csak az érintett országúik együttműködésével oldható fel. „Szabad” döntés esetén ugyanis mindegyik a „tisztító” stratégiát választaná, (legalább is a hosszú távú össztársadalmi érdekeket szem előtt tartó stratégia ezt kívánná), legfeljebb eltérő ütemben valósítaná meg azt, gazdasági ereje függvényében. Saját helyzetünket tekintve, csak abban az esetben nem leszünk belekényszerítve a második — hosszú távon mindenképpen kedvezőtlen — alternatíva választásába, ha felvízi partnereinkkel (elsősorban CsehszlováII.—15. táblázat A vízigénybevétel és a vízfogyasztás összehasonlítása A víz igénybevétele* a felszíni vízkészlet %-ában A víz fogyasztása* *a felszíni készlet %-ában 1980 2000 1980 2000 A vizsgált 27 ország*** átlaga 14 18 4,6 7,4 maximuma 48 48 17,0 30,Ó minimuma 0,4 0,5 0,1 0,2 Magyarország 4 9 1,2 2,2 * A víztartókból kivett vízmennyiség. (A vízhasználatoktól függően különböző arányban visszakerül a víztartókba) ** A vízigénybevétel azon hányada, mely nem kerül vissza közvetlenül a víztartókba *** Lásd-.11.-12. ábrát II.-16. táblázat A felszíni vízkészlet kihasználtsága nemzetközi összehasonlításban (1965-2000) Ország Felszíni vízkészlet1 103m3/ha Vízigénybevétel Vízfogyasztás A felszíni vízkészlet1 kihasználtsága 1965 1980 2000 1970 1980 2000 Igénybevétel a felszíni készlet %-ában Fogyasztás a felszíni készlet %-ában m3/ha m3/ha 1965 1980 2000 1970 1980 2000 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 1. USA 2,5 397 583 616 91 189 225 16 23 25 3 8 9 2. Svédország 4,4 98 171 193 — — — 2 4 5 — — — 3. Kanada 3,1 23 38 91 4 5 7 1 1 3 0,1 0,1 0,2 4. Ausztrália 0,4 20 — — — — — 5 — _ 5. Hollandia 25,8 464 926 1437 195 — — 2 4 6 0,8 ___ ___ 6. Dánia 3,5 139 209 255 — — — 4 6 7 ___ ___ ___ 7. Anglia 6,2 1258 1160 1201 12 — — 20 18 19 0,2 _ — 8. Svájc 12,7 487 732 — — — — 4 6 — — — 9. Norvégia 11,8 43 49 — — — — 0,3 0,4 — — — — 10. NSZK 5,8 520 1891 2810 294 — — 9 32 48 5 _ — 11 . Belgium 5,7 2333 2733 — 133 100 — 41 48 — 2 2 — 13. Franciaország 5,0 530 625 530 110 120 139 10 12 11 2 2 3 14. Finnország 3,2 69 102 — — — — 2 3 — — — — 15. Ausztria 11,3 191 369 345 283 298 298 1 3 3 2 3 3 16. Japán 10,7 1995 3169 — — — — 19 30 — — ___ ___ 17 . NDK 2,8 556 842 12693 — — — 19 30 45 — ___ ___ 18 . Csehszlovákia 2,6 343 445 625 55 94 195 13 17 24 2 4 7 19. Olaszország 5,3 498 1196 — — — — 9 22 — — ___ ___ 21 . Spanyolország 2,5 113 496 — — — — 4 20 — — — — 22. Magyarország 12,8 264 466 1182 129 196 3223 2 4 9 1 2 2,4 103 160 2894 0,8 1,2 2,2 23. Lengyelország 3,9 246 533 1409 48 109 319 6 14 36 1 3 8 24. Görögország 7,0 228 417 758 227 409 757 3 6 11 3 6 11 25. Bulgária 17,8 486 1278 18643 — — — 3 7 10 — — — 26. Portugália 5,0 250 1140 1977 652 869 1521 5 23 39 13 17 30 27. Jugoszlávia 9,6 94 492 — 46 101 — 1 5 — 0,5 1 — 28. Románia 8,3 257 1072 168? 210 590 10122 3 13 20 2 7 12 29. Mexikó 2,4 167 274 — — —7 111 A csapadékból lefolyó hazai és az idegen eredetű (mederben megjelenő) vízkészlet. 3 1990 évi értékek. 3 Az ENSZ ECE/WATER 26. sz. jelentéshez szolgáltatott magyar adatok alapján számolva. 4 Valószínű értékek, az OMFB 9-8003-T adatai alapján becsülve. 142
