Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
II. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS FEJLŐDÉSÉNEK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FELTÉTELEI - 2. A vízgazdálkodás fejlődésének nemzetközi tendenciái
л(25,в) ~Uj N N Az országok jele : Klíma mutató •' fielatfv felszíni Vi z ke sz leteli át ottság 16 ------- Összes felszíni vízkészlet Idegen eredetiül A csapadékból lefolyik ■Évi vízigénybevétel összesen Egységnyi müveit területre eső mezőgazdasági vizigénybevétel(2000) A csapadékból a területen marad 25 22 16 15 21 9 28 2U 26 19 11 U,9 2,3 2,9 lllll |Ü0 31 9,6 5,2 12 V 2,1 3,2 33 6,9 в,в 3,7 5,6 5,0 6,в 6,3 1,5 в,9 2,1 5, в 2,2 1 в - (а) 69 67 79 100 39 59 16 О 6В 01 92 77 50 51 72 6В 69 60 36 56 11 50 32 60 11 16 61 1Ы 100 70 52 0 7 19 21 1 30 9 9 0 12 О 3 10 9 2 6 3 0,3 О О 0 0,5 О О Ici 10 11 2 91 96 57 39 100 10 61 22 63 21 52 33 26 12 15 12 11 35 19 20 19 26 26 О (а) : а csapadékból a területen marad, (b): idegen eredetűIch a csapadékból a területen lefolyik II.—12. ábra. A felszíni vízkészlet-ellátottság nemzetközi alakulása II.-14. táblázat A megújuló felszíni vízkészletek összehasonlítása 1000 m3 /ha/év A csapadékból Idegen eredetű a területen marad* lefolyik 27 ország** értékeinek — maximuma 6,8 11,6 23,3 — minimuma 1,8 0,4 0,0 — átlaga 4,3 6,0 11,0 Magyarország 5,6 0,6 12,2 Magyarország felszíni vízkészlet-ellátottságának relatív mutatója 79,0 2,0 52,0 * Beszivárgó, Ш. evapotranspiráció útján a mezó'- és erdó'gaz- daságban hasznosuló, ill. a légtérbe visszakerülő vízmennyiség. ** Lásd: II.-12. ábrát. tartozik, s az ország területi vízkészlet-ellátottságának megítélésénél ez a döntő jelentőségű. Felszíni vízkészleteink nagyobb hányadának igénybevétele mind mennyiségi, mind minőségi értelemben nemcsak tőlünk függ, mivel az ország felszíni vízkészletének túlnyomó hányada külföldi vízgyűjtőről származik, ez jelzi az ország nágyobb potenciális kiszolgáltatottságát, vízgazdálkodásunk erős külső meghatározottságát, elsősorban a vízminőség tekintetében. E sajátosságok felértékelik vízkészleteink hazai részét, s megfelelő vízkészlet-hasznosítási politika kialakítását igénylik. A hazai felszíni és felszín alatti vízkészlet az ország természeti erőforrás-potenciáljának olyan különleges tulajdonságokkal rendelkező része, amely mással {anyaggal, vagy importtal) azonos értékben nem, vagy csak igen nagy ráfordítások árán helyettesíthető. Nagyobb mértékű kedvezőtlen mennyiségi vagy minőségi változása a területi teljesítőiképesség csökkenését vonja maga után. Elsősorban tehát e készletek védelmét, racionális hasznosítását kell előtérbe helyezni, s a rendelkezésre álló erőket ennek érdekében kell mozgósítani. Az idegen eredetű vízkészletek — s itt főleg a nagy fo- lyókra gondolunk — teszik lehetővé a koncentrált, nagy vízmennyiséget igénybe vevő vízhasználatok kielégítését, s azt, hogy a hazai vízforrásainkat ne kelljen a területi potenciált degradáló mértékig igénybe venni. A megújuló felszíni vízkészletek legértékesebb része a csapadék területen maradó (beszivárgó, ill. az evapotranspiráció útján a mező- és erdőgazdasági termelést biztosító, és a légtérbe visszakerülő) hányada, mivel ennek hasznosítását nem terhelik vízkivételi és vízszállítási költségek, és a természet desztillációs rendszere segítségével még feltehetően hosszú ideig az 140
