Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
II. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS FEJLŐDÉSÉNEK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FELTÉTELEI - 2. A vízgazdálkodás fejlődésének nemzetközi tendenciái
2. A VÍZGAZDÁLKODÁS FEJLŐDÉSÉNEK NEMZETKÖZI TENDENCIÁI 2.1. A víz szerepe a világ társadalmi-gazdasági fejlődésében A hetvenes évek közepére világméretekben jelentős változás következett be a víznek a társadalmi-gazdasági fejlődésben betöltött szerepe megítélésében. A víz napjainkig megszűnt korlátlanul rendelkezésre álló „szabad jószág” lenni még azokban a térségekben is, ahol eddig gyakorlatilag korlátozás nélkül állt rendelkezésre: a száraz övezetekben pedig a társadalmi-gazdasági fejlődés egyik legfontosabb tényezőjévé vált. A kérdés fontosságát jelzi, hogy a közelmúltban egy UNESCO-tanulmány elemezte a víz jelentőségére vonatkozó legfontosabb nemzetközi ismereteket; ennek nyomán röviden összefoglalhatjuk a víznek a társadalmi-gazdasági fejlődésben betöltött szerepét. A társadalmi-gazdasági fejlődés értelmezésében jelentősek az eltérések, de abban egyetértés van, hogy haladást tételez fel széles fronton a társadalomban, mind anyagi, mind egyéb területen. Fogalomköre átfogóbb, mint a gazdasági fejlődésé, de a fejlődés és a gazdasági növekedés közötti alapvető összefüggés általában elismert. A víz szerepe a fejlődésben két irányú lehet; hatása részben pozitív, részben negatív. A víz pozitív jelentősége A víz pozitív szerepét három csoportba foglalhatjuk össze: — a víz, mint háztartási fogyasztási termék; — a víz, mint a termelési folyamatok fontos nyersanyaga ; — a víz, mint a fizikai jólét lényeges eleme. A víz legalapvetőbb szerepe a társadalmi- gazdasági fejlődésben a háztartási szükségletek kielégítése. A jólét egyik legfontosabb tényezője az ivóvíz, a higiéniai és egyéb célokra történő felhasználás. Sokan a megfelelő vízellátás biztosítását tartják a legfontosabb tényezőnek az életfeltételek javításában, a betegségek visszaszorításában a fejlődő világban. Ez különösen akkor és ott válik nyilvánvalóvá, amikor és ahol a legszükségesebb vízmennyiség sem áll rendelkezésre. A Világ Egészségügyi Szervezete (WHO) közlése szerint a fejlődő világban 1,2 milliárd embernek nincs biztosítva a megfelelő ivóvíz és 1,4 milliárdnak nem állanak rendelkezésre egészségügyileg megfelelő szennyvízelhelyezési lehetőségek. Becslések szerint a fejlődő világban az asszonyok és gyerekek 5 órát töltenek naponta a szükséges víz beszerzésével. Ez az idő- és munkaráfordítás jelentős energiafogyasztással jár és a hegyvidéki régiókban a napi kalória- szükséglet 25%-át is elérheti. A fejlődő világban a „megfelelő ellátás” nem mérhető a nyugati világban kialakult mércével; ott nem lehet szó egyéni ellátásról, már az is nagy eredmény, ha megfelelő pontokon biztosítják a vizet a lakosság számára. Egy Singapur- ban végzett 10 éves vizsgálat eredménye szerint fejenként és naponta 90 liter víz szükséges ahhoz, hogy a minimális ivóvíz mellett a betegségek visszaszorításához szükséges víz is rendelkezésre álljon. Az egészségügyi viszonyok javítása azonban elválaszthatatlan a szennyvizek megfelelő kezelésétől; nem elegendő tehát csak a vízellátást biztosítani. Világméretekben megközelítőleg 20—30 betegség a vízzel van kapcsolatban. Az 1977. évi ENSZ Vízügyi Konferencia szerint 400 millió gastroenteritis eset, 200 millió schistosomasis eset a vízzel kapcsolatban lép fel, vagy terjed. Nagyjából 25 000 főre becsülik azok számát, akik egészséges ivóvíz hiányában naponta meghalnak. A víz másik fontos szerepe a termelési folyamatokban való részvétel, a mezőgazdasági termelés fejlesztésében, elsősorban öntözés révén. Nagyjából 460 millió főre becsülik azok számát, akik állandóan éheznek; ezekben a régiókban a mezőgazdasági termelés kiterjesztésének elsősorban a vízhiány az akadálya. Ausztráliában az elmúlt évben például a keleti részeken a történelem legnagyobb aszálya pusztított, amely 45 hónapig tartott. A károkat 7,5 milliárd dollárra becsülik, és az aszályt nemzeti katasztrófának minősítették. Amíg a száraz régiókban az öntözésnek van meghatározó szerepe a mezőgazdaság fejlesztésében, más, csapadékokban bővelkedő térségekben a felesleges víz elvezetése jelentheti a mezőgazdasági termelés növelésének lényeges feltételét. A víznek alapvetően fontos szerepe van az ipari termelés fejlesztésében. Az USA-ban pél123
