Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)

II. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS FEJLŐDÉSÉNEK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FELTÉTELEI - 2. A vízgazdálkodás fejlődésének nemzetközi tendenciái

dául a vízigénybevétel (vízerőművek nélkül) 58%-a Ipari célt szolgál. A környezetvédelmi intézkedések miatt az utóbbi időkben korszerűbb, hulladékszegény technológiáik alkalmazása kezd terjedni, amelyekben a szükséges víz re- cirkulációja révén csökken a fajlagos vízigény- bevétel is.

Jelentős szerepet játszik a víz, mint villámos- energia-forrás. Az 1980. évi Energia Világkonferencia megállapításai szerint a világ vízerőkész- leteit az alábbi számokkal lehet jellemezni:

Elméleti vízerőkészlet 44 280 TW'h/év

Műszakilag hasznosítható

vízerőkészlet 19 390 TWh/év

Hasznosított vízerőkészlet 3 207 TWh/év

Sok európai országban a vízerőművekből nyert villamos energia számottevő része a teljes villamosenergia-ellátásnak; így Norvégiában 99,8%-a, Izlandban 96,2%-a, Svájcban 79%-a, Portugáliában 74,8%-a, Ausztriában 65,9%-a, Svédországban 58,2%-a, Jugoszláviában 57,1 u/0-a, Törökországban 46,6%-a, Spanyolországban 43,8%-a, Franciaországban 37,8%-a, Finnországban 35,5%-a, Olaszországban 34,6%^a.

Igen jelentős a víz szerepe a szállításban, különösen a nagy terjedelmű és alacsony fajlagos értékű termékek esetében. Ez különösen a tengeri szállításra vonatkozik; egy tonna fa, vagy gabona tengeri szállítása Észak-Amerikából a nyugat-európai kikötőkbe kevesebbe kerül, mint ugyanezen kikötőkbe Európa belsejéből 300 km-ről vasúton történő szállításuk. A tengeri szállítás versenyképessége különösen az utóbbi két évtizedben nőtt ugrásszerűen, és jelentősen befolyásolja a kedvező kikötőkkel rendelkező ipari és kereskedelmi centrumok kialakulását, illetve a meglevők gyors fejlődését.

A folyami szállítás versenyképessége már korlátozottabb, de meghatározott vízi utak és termékek esetében az is versenyképes; Európában számottevő a vízi úton szállított termékek meny- nyisége.

A mérhető funkciókon kívül a víz fontos szerepet játszik a nem mérhető fizikai jólét, az üdülés biztosításában. Emellett éppen az üdülés, az idegenforgalom révén jelentős bevételi forrássá is válhatnak a kedvező vízi feltételekkel rendelkező tájak.

A társadalmi-gazdasági fejlődés hatása a vízkészletekre

A fejlődés a vízkészleteket három területen befolyásolhatja:

a) az éghajlat módosítása;

b) a felszíni és a felszín alatti vízmozgások módosítása;

c) a vízminőség módosítása.

a) A klimatikus tényezők módosítása az alábbi módon történhet:

— a légkör összetételének megváltoztatása,

— pótlólagos hő juttatása a légkörbe,

— a földfelszín jelentős megváltoztatása;

b) A felszíni és felszín alatti vízmozgásokat a fejlődés sokféleképpen befolyásolhatja. így például az erdőik kiirtása a folyók felső folyása mentén növeli a lefolyást, mert az erdőik jelentős mennyiségű vizet párologtatnak el, emellett a lefolyás egy része csúcsokban fog jelentkezni, mivel az erdők kiirtása csökkenti a talajok lin- filtrációs képességét;

c) A vízminőség változása az alábbiak miatt következhet be:

— a légköri víz szennyeződése,

— a lefolyó víz szennyeződése,

— a felszín alatti vizek szennyeződése,

— a felszíni vizek közvetlen szennyeződése.

A gazdasági fejlődés hatása a vízminőség romlásában már akkor kezdődik, amikor a vízpára a levegőben légköri gázokkal és részecskékkel keveredik. Az emberi tevékenység nyomán például jelentősen fokozódott az esők savassága. A fosszilis tüzelőanyagok elégetése révén hatalmas tömegű kéndioxid és nitrogénoxid kerül a levegőbe, és ezek okozzák a savas esőket, melyek jelentős károkat okoznak Észak-Amerika keleti felében, valamint Európa nagyrészén.

A vízminőség lényeges változása történik meg a terepen összegyülemlő és lefolyó vizek áramlása során: ezt újabban „nem pontszerű szennyezésnek” nevezik. A legfontosabb szennyező az erózióból származó hordalék, melynek szennyező anyagai a mezőgazdaságból, bányászatból, településekről és egyéb forrásokból származhatnak. Különösen nagy az építési tevékenység hordaléknövelő hatása.

A felszín alatti vizek szennyeződését okozhatja a szemét és potenciális szennyező anyagok föld alatti elhelyezése, vagy a földfelszínre terítése.

A szemét lerakása mellett a természeti kincsek kiaknázása, a bányászat, a fúrások is utat nyithatnak a szennyezéseknek a felszín alatti vizek felé, ezek szennyeződését okozhatják a mezőgazdasági kemikáliák gondatlan felhasználása, a koncentrált állattartó telepek szakszerűtlen szennyvízelhelyezése, a vízellátás előresza- ladása, a csatornázás elmaradása és egyéb tényezők is.

A felszíni vizek szennyeződése elsősorban a szennyvizek közvetlen bebocsátásának következménye. A társadalmi-gazdasági fejlődés nyomán a hulladék mennyisége elkerülhetetlenül megnő; a hulladék potenciális elhelyezésének egyik lényeges területét képezik a felszíni vizek.

2,2. A vízgazdálkodás nemzetközi összehasonlítása

A tervezés folyamatában a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok fontos segítséget nyújtanak a tárgyilagos elemzésekhez. A nemzetközi tendenciák felismerése és a hazai fejlődéssel történő összehasonlítása, az egyezések és eltérések okainak részletes elemzése megbízható ala124