Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

beeső teli hónapokban decemberben 8, januárban 16, februárban 9, márciusiban 2 hótakarós nap for­dul átlagosan elő. A hótakaró átlagos vastagságáról a 18. ábra tá­jékoztat. A hótakaró eddig észlelt legnagyobb vastagsága 69 cm. A különböző vastagságú hótakarók előfor­dulási gyakorisága hazánk területén nem mutat jelentős eltéréseket (18. táblázat). 18. táblázat A különböző vastagságú hótakarók előfordulásának gyakorisága (%) Budapest (1900/01—1949/50) 0 5 10 20 30 40 50 60 cm 39 20 18 14 4 3 0 % A 30 cm-t meghala.dó hótakaró vastagság és a hómentes időszakok előfordulásának %-os gyako­risági értékeit a 19. táblázat mutatja. 19. táblázat A 30 cm-nél vastagabb hótakaró (1) és a hómentes talaj (2) %-os előfordulási gyakorisága dekádonként Hajdúság—Nyírség 1 XII. I. II. III. 1 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 (1) _ _ __ _ 2 6 6 9 1 0 5 1 _ (2) 93 76 72 47 45 38 46 63 76 89 90 97 2.279 A hó víztartalma A hótakaró víztartalma hazánkban friss hó ese­tén 0,1 lit/dm3 körüli érték, az öregedő hótakaró olvadási veszteség nélkül 0,2—0,3 lit/dm3-ig emel­kedhet. Az olvadás mindig 0,3—0,4 lit/dm3 víztar­talmú hótakarónál következik be, 0,4 lit/dm3-nél nagyobb víztartalmú hótakaró hazánkban nem for­dul elő. A hótakaróval kapcsolatos kérdéseknek elsősor­ban a vízgazdálkodásnál és az árvizek kialakulá­sánál van különös jelentősége. 2.28 ELŐREJELZÉS Az időjárási előrejelzések jelenleg térképek, il­letve ábrák alapján készülnek. Ezek az alábbiak: 1. A talaj felett 2 m magasságban észlelt időjá­rási elemeket jelképesen ábrázoló egyidejű állapo­tot tükröző (szinoptikus) térkép, továbbá a 18. ill. 24 óra múlva várható állapot szinoptikus térkép. 2. A magas légkör hőmérsékleti-, nedvesség- és légnyomásviszonyait Budapesten 8 km magasságig ábrázoló függőleges metszet (emagramm). 3. A 850 mb-ое (milibáros) AT (abszolút topográ­fiai) térkép, mely az átlagosan 1500 m magasságú szint légnyomását és a nyomásképnek megfelelő szélviszonyokat, 4. a 700 mb-os AT térkép, mely az átlagosan 300 m magasságú szint légnyomását és a nyomás- képnek megfelelő szélviszonyokat, 5. az 500 mb-os AT térkép, mely az átlagosan 5500 m magaságú szint légnyomását és a nyomás- képnek megfelelő szélviszonyokat, 6. a 300 mb-os AT térkép, mely az átlagosan 8000 m magasságú szint légnyomását és a nyomás- képnek megfelelő szélviszonyokat ábrázolja. Vé­gül 7. az 500/100 mb-os RT (relatív topográfiai) tér­kép, mely az 1000 mb-os (taiajközeli) és az 500 mb-os (átlagosan 5500 m magasságú) szintek kö­zötti távolságokat ábrázolja. Tekintettel arra, hogy a hideg légtömegek kisebb, a meleg légtömegek na­gyobb kitérjedésűek, e térképről a hideg és meleg légtömegek területi elhelyezkedéséről kap a me­teorológus képet. A felsorolt térképiek alapján készült 36 órás prog­nózist az Országos Meteorológiai Intézet (O. M. I.) naponta (1410 órakor) rádió útján, továbbá Időjá­rási Napi jelentés c. kiadványában teszi közzé. E prognózisok átlagos beválási valószínűsége az Or­szágos Meteorológiai Intézet értékelése szerint ha­zánkban a Kárpátok és az Alpok időjárást módo­sító hatása miatt 80%. Hosszabb idejű (2 hetes) kísérleti előrejelzéseket jelenleg az Országos Meteorológiai Intézet Távidő­jelző osztálya készít. Ezek beválási valószínűsége ugyanazon értékelés szerint 65% körül van, ezért csak hivatalok, intézmények kapják meg. A vízgazdálkodás szempontjából fontos időjárá­si elemek 5—10 napos előrejelzése módszerének ki­dolgozásával a Vízgazdálkodási Tudományos Ku­tató Intézet kísérletezik. 2.3 Felszíni vízkészlet 2.31 Altalanos ismertetés Felszíninek nevezzük — eredetüktől függetlenül — azokat a vizeket, amelyek a Föld szilárd kérgén találhatók. A felszíni vizek részint közvetlenül a légköri csapiad ékből erednek, részint pedig a fel­színalatti vizekből, amelyekkel szoros kapcsolatban vannak (partiszűrésű talajvizek). A földkéreg időlegesen vagy állandóan felszíni vizeket magában foglaló, partokkal határolt mé­lyedéseit medernek nevezzük. A mederben állan­dó irányú folyamatos mozgást végző vizek a folyó­53

Next

/
Thumbnails
Contents