Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

A ködös naipok havi és évi átlagos számát az 5. táblázatban ismertetjük.

5. táblázat

A ködös napok átlagos száma Nyíregyházán

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

1 VIII.

1 IX.

X.

XI.

XII.

Év

6

5

2

1

1

1

1

1

1

4

6

7

35

A derült és borult napok számának ismerete a napfényigényes növények (pl. paprika) termelése szempontjából fontos. Területünkön a borult napok száma az országos átlag körüli érték.

2.23 LÉGNYOMÁS, SZÉL

2.231 Légnyomás

A tengerszintre átszámított légnyomás évi középértéke területünkön 762,5—762,6 Hgmm közötti. Értéke észak felé haladva növekszik. Az évi átlag izo- bárjait a 9. ábra szemlélteti.

A légnyomás átlagértékének évközi változása egy januári fő- és egy őszi másodmaximum mellett egy májusi fő- és egy novemberi másodminimumot mutat. Az erős januári maximum az évek nagy részében anticiklonális, a májusi minimum pedig dklo- náks, csapadékos időjárással jár együtt.

A légnyomás szerepe az időjárás alakulásában döntő, ismerete a meteorológus számára az időjárási előrejelzések készítéséhez azonban egymagában még nem elegendő.

2.232 Szelek

A Kárpátok hegyláncának módosító hatása nélkül az uralkodó szélirány a légnyomásképnek megfelelően nyugatról keletre haladva, keletiről délkeleti irányra fordulna. A Kárpátok módosító hatására azonban területünkön északi, északkeleti az uralkodó szélirány. A szélerősség sokévi középértéke 1,8—2,0 Beaufort-fok.

Különösen a 3 Beaufort-fokot elérő és meghaladó erősségű szeleket irányítja az említett orográ- fiai adottság eltérítő hatása. Az eddig észlelt szeleknek a 3 BeaufarMoknál erősebbek évi átlagban 22,6%-át teszik ki. A viharos szelek hányada 1,8%. A legerősebb széllökés sebessége 40 m/s körüli érték, a ritkán előforduló tornádóké azonban elérheti a 100 m/s-ot is. Tavasszal és nyáron gyakoriak a porviharok. A Nyíregyházán észlelt összes és a 3 Beaufort-foknál erősebb szelek előfordulási gyakoriságát szélirányok szerinti csoportosításban a 6. táblázat, továbbá a „Csapadék-, hőmérséklet- és szélviszonyok, meteorológiai állomáshálózat” c. (1:500 000 méretarányú) térkép szemlélteti.

6. táblázat

Az összes (1) és a 3 Beaufort foknál erősebb (2) szelek előfordulásának %-os gyakorisága Nyíregyházán

É

ÉK

К

DK

D

DNy

Ny

ÉNy

Szélcsend

(1)

18,5

16,7

5,2

3,0

9,7

11,5

4,7

2,6

28,1

(2)

38,1

28,3

4,1

1,9

8,3

13,4

4,1

1,8

—

A szélviszonyok részletes ismerete gyakorlatunkban új települések, ipartelepek elhelyezésénél és erdősávok kijelölésénél fontos.

2.24 HŐMÉRSÉKLET 2.241 Talajhőmérséklet

Tekintve, hogy a talajhőmérsékletet Budapesten is csak 4 m mélységig mérik, a semleges zóna mélységének meghatározásánál egyelőre számításokra vagyunk utalva. Ezek szerint a semleges, tehát azon zónának talajfelszíntől mért mélysége, melyben a hőmérséklet ingadozása már csak néhány század Celsius-fok, hazánkban 20 m körül van. Ez alatt a geometrikus gradiens érvényesül, melynek értéke kb. 5 C°/100 m.

A talajhőmérséklet változásának évi menetét, tekintve, hogy annak ingadozása egy hónap időtartamon belül is jelentős, a havi középértékak nem jól jellemzik. Ezért a 10. ábrán a talajhőmérsékletet is hosszabb ideje észlelő meteorológiai állomások közül a területhez legközelebb eső Debrecen 15

47