Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

35 40 45 50 55 p&afád

11. ábra. Forró nyár (1950) geoizotermái C°

Nyáregyház

ee 73 5 Ю 15 fí pentad

12. ábra. Zord tél (1928—29) geoizotermái C° Tárcái

évi átlagai alapjáéi közöljük a talajhőmérséklet ötnapos középértékeit.

A különböző talajok más-más jellegű hőgazdálkodása miatt a 10. ábra csak tájékoztató jellegű lehet. A homokos talajok, amelyek területünkön túlsúlyban vannak, kb. 1—2 tóikkal jobban felmelegszenek, illetve lehűlnek, mint a Debrecen környéki kötöttebb talajok, melyekre a bemutatott 10. ábra jellemző. A nyári szélsőségek jellemzésére Nyíregyháza (11. ábra), a téliekére Tárcái (12. ábra) geo- izotermáit közöljük.

1950 forró nyarán a 28 C°-os középhőmórsékiet 10 cm, 1939/40 zord telén a fagy 65 cm mélységig hatolt a talajba. A nyírségi homokon az utóbbi érték a 80—90 cm-t is elérhette (1 m-nél mélyebb rétegben fagyot sehol az országban eddig még nem észleltek).

A talajfagyos napok átlagos száma Budapesten 2 cm mélységben 54, 5 cm mélységben 50, 10 cm mélységben pedig 48. Mivel a fagyos napok száma (lásd 2.242 alatt) Nyíregyházán 40—50%-kal több, mint Budapesten, feldolgozás hiányában meglehetős biztonsággal állíthatjuk, hogy területünkön pl. 10 cm mélységben átlag kb. 70—75 napon észlelhetnénk fagyot. Hasonló meggondolás alapján zord teleken 20 cm mélységben 120—125, enyhe teleken 10 cm mélységben 15—30 fagyos nap várható.

2.242 Léghőmérséklet

Az évi középhőmérséklet izotermáit a „Csapadék-, hőmérséklet- és szélviszonyok meteorológiai állomáshálózat” с. (1 : 500 000 méretarányú) térképen rajzoltuk meg.

Területünkön a hőmérséklet évi átlagértéke valamivel alacsonyabb az országos átlagnál; délről észak felé haladva 10C°-ród 8—9 C°-ra csökken. A havi középhőmérséklet értékeit jól jellemzi Debrecen adatsora. (7. táblázat)

A középhőmérsékletek különböző tartósságú és átlagos értékei Debrecen (1901—50)

7. táblázat

Tartósság %

1.

II.

1 III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

X. 1

XI.

XII. 1

Év

o%

4,3

5,1

9,0

15,3

19,4

21,8

24,1

23,8

19,6

14,2

10,5

4,4

11,8

10%

1,1

2,8

8,2

13,8

18,8

21,3

23,5

22,1

18,2

13,1

7,5

3,8

11,1

25%

0Д

1,5

6,5

12,2

18,2

20,8

22,3

21,6

17,2

11,5

6,6

2,2

10,8

50%

—2,8

0,1

5,4

10,7

16,3

19,4

21,2

20,5

15,8

10,2

4,9

0,4

10,4

75%-4,6

—1,4

3,9

9,6

15,2

18,7

20,6

19,6

14,9

9,4

2,8-0,8

9,7

00%

—7,2-4,7

2,1

8,5

14,6

17,4

20,1

18,6

13,5

8,2

1,6

—3,6

9,0

100%

—10,2

—7,9

0,2

7,1

11,2

16,6

18,0

17,4

11,9

6,0

—1,9

—7,1

7,8

Átl.-2,3-0,4

5,0

10,8

16,4

19,6

21,6

20,6

16,4

10,4

4,7

0,4

9,8

A 7. táblázatból láthatjuk, hogy az eddig előfordult leghidegebb január középhőmérséklete —10 C°, a legmelegebbé 4,3 C°, míg a leghidegebb július középhőmérséklete 18,0 C°, a legmelegebbé pedig 24,1 C° volt. A téli hónapok havi középhőmérsékleteinek szélsőséges értékei közti különbség tehát a nyári hónapok középhőmérsékletének ingadozására jellemző hasonló érték kétszeresét is meghaladja.

Területünkön a tenyészidőszak átlagos hőösszege 3200—3000 C°, megfelel az országos átlagnak. Értéke az évi középhőmérséklet változásának meg48