Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
gilag művelt homokterületekre csak Nyíregyháza és Kisvárda, a mélyebb fekvésű, kötött talajú síkvidékekre pedig Mátészalka adatai mérvadók. Az egész területet egyetlen meteorológiai állomás adataival semmiképpen sem lehet jellemezni. A mezo- és mikrokiimatiíkus sajátságok kimutatásához főleg hőmérséklet-, nedvesség- és szélsebességmérések lennének elengedhetetlenül szükségesek. 2.22 BESUGÁRZÁS, NAPFÉNY, BORULTSÁG 2.221 Besugárzás Területünkön a besugárzás évi átlagos értéke alföldi jellege ellenére, kedvezőtlen földrajzi fekvése miatt csak az országos átlagnak felel meg: a Napból a földfelszínre jutó energia mennyisége átlagosan 104—106 kcal/cm2. év. Ebből a nyári félévre kb. 78 kcal/cm2 (75%), a téli félévre 26 kcal/cm2 (25%) esik. A besugárzás átlagos havi összegei közül a decemberi (1,9 kcal/cm2 . hó) a legkisebb, a júliusi (15,6 kcal/cm2 . hó) a legnagyobb. A besugárzás évközi megoszlásáról a terület átlagos viszonyait jól jellemző Nyíregyháza állomás adatai alapján a 2. táblázat tájékoztat. 2. táblázat A besugárzás összegeinek sokévi számított átlaga Nyíregyházán kcal/cm2 • hó, il I. kcal/cm3 • év I. 1 n. 1 Ш. IV. V. VI. VII. 1 VIII. IX. X. XI. XII. Év 3,1 4,6 8,1 10,9 14,1 15,0 15,6 13,5 9,1 5,8 2,8 1,9 104,5 A besugárzás intenzitása a legkedvezőbb légköri viszonyok mellett sem haladja meg az 1,6 kcal/cm2, min. felső Határt. 2.222 Naplénytartam A napsütéses órák évi átlagos összege területünkön 1900—2000 között van. Ez az átlagos ösßzeg — amint a 7. ábra is mutatja — délnyugatról északkelet felé haladva csökken. Ennek a viszonylag bőséges napsütésnek mintegy 75%-a a nyári félévre (április—szeptember) esik. (8. ábra). I I | Decemberre, az év napfényben legszegényebb hónapjára 46 óra (napi 1,5 óra), míg júliusra 274 óra jut, tehát az átlagosan 15,5 órás nappal idején 9 óra hosszat van napsütés. 3. táblázat Napsütéstartam maximuma (1), átlaga és minimuma órákban Nyíregyháza (1901—50) I I. I il. I ni. j ív. I v. I Vi. I vu. I vin. I ix. I X. I xi. I XII. j : év (1) 120 124 221 263 353 359 (2) 62 75 139 189 251 259 (3) 17 30 74 117 169 175 A napfénytartam évközi megoszlásának jellemzésére a 3. táblázatban Nyíregyháza havi átlagos és szélsőséges napfénytartamait közöljük. Utóbbiak ismerete elsősorban a mezőgazdasági termelés szempontjából fontos. A táblázatból kitűnik, hogy a különösen napos hónapok napfényóráinak száma megközelítheti a téli félévben a sokévi átlagérték kétszeresét, nyá365 327 266 215 116 67 2317 281 262 191 138 67 46 1960 182 197 97 65 37 16 1731 ron másfélszeresét, míg a legborultabb januárban az átlagérték egyötöde alá is csökkenhet. 2.223 Derült, borult és ködös napok A derült és a borult napok havonkénti átlagos' számát és a borultságnak a felhőzet évi járását jól jellemző havi (évi átlagértékeit a 4. táblázatban mutatjuk be. 4. táblázat A derült (1), és borult (2) napok átlagos száma és a %-os borultság (3) Nyíregyházán I. II. III. ! ív. V. VI. VII. 1 VIII. IX. X. XI. XII. Év (1) 3 4 6 5 5 5 6 8 8 5 3 2 55 (2) 15 12 10' 8 6 5 4 4 5 10 15 18 112 (3) 70 65 56 55 52 53 47 43 45 53 68 74 57 46
