Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

2.213 Makroszinoptikus Időjárási típusok

Hess és Brezowsky kutatásainak felhasználásával az egész ország területére s így területünkre is érvényes nagy területeken (pl. kontinensrészeken) egyidejűleg előforduló (makroszinoptikus) időjárási típusokat Péczely György állította össze. Ezeknek a jövőben a távprognózisokban is közlendő makroszinoptikus típusoknak az ismerete a vízgazdálkodási gyakorlatban is hasznosítható lesz, mivel minden egyes betűszimbólummal jelölt időjárási típushoz az ország különböző tájain meghatározott időjárási elemek (hőmérséklet, légnyomás, csapadékösszeg és esetleg — intenzitás, stb.) tartoznak. (A CMm típus előrejelzésekor pl. nyáron a Dunántúl egyes részein 50 mm-t meghaladó, a Tiszántúlon alig 1—5 mm-es csapadékra lehet számítani.)

Az 1. táblázatban csak azt a 9 időjárási típust ismertetjük, melyeknek évi előfordulási gyakorisága hazánkban az 5%-ot meghaladja. A 10%-ot megr haladó gyakoriságú típusokat az I., az 5—10% közöttieket a II. kategóriába soroltuk.

1. táblázat

A makroszinoptikus típusok előfordulási gyakorisága Magyarországon

A t í

pus

.3

Jele

I.

II.

III.

1 IV1 VVI.

1 VII.

1 VIII.

IX.

1 X.

XI.

1 XII.

Évi

bű

о

3

h a

V i

előfordulási valószínűsége

%-ban

A

16,2

11,4

9,4

7,0

7,8

12,3

18,8

18,8

23,0

15,5

14,0

15,8

14,1

I.

Ae

13,2

13,1

14,5

12,0

10,6

4,3

2,9

6,8

13,0

21,3

22,7

16,8

12,6

Aw

10,0

8,8

8,1

8,3

8,4

17,3

25,5

20,0

11,7

8,7

9,0

8,4

12,1

An.

9,0

10,0

9,7

8,3

13,2

8,3

5,5

9,7

9,0

10,8

9,3

9,7

9,4

Cm

8,7

9,9

11,6

11,7

8,7

6,3

4,3

5,5

6,3

7,4

10,7

9,0

8,3

II.

AB

4,5

7,5

6,1

6,3

5,5

10, 7

8Д

7,7

7,3

4,8

4,3

2,9

6,3

CMn

9,4

8,2

7,8

9,3

6,1

2, 3

1,4

1,3

4,3

6,5

7,3

9,3

6,1

A s

6Д

5,3

6,4

5,7

5,2

6,7

6,2

5,5

5,0

6,5

4,0

6,1

5,7

NY

3,8

4,9

4,5

8,3

8,3

6, 3

6,4

6,6

5,3

4,0

3,7

4,1

5,6

Az 1. táblázatban szereplő időjárási típusok jel- 2.214 Az emberi tevékenység hatása a mező- és lemzése: mikroklímára

A Anticiklon centrum, illetve levegő-szétáram- lási terület (divergencia) a Kárpát-medence felett. Szélirány: határozatlan jellegű. Tartós szárazság.

Ac Anticiklon a Kárpát-medencétől keletre. Szélirány: déli, délkeleti. Száraz idő vagy kisebb csapadék.

Aw Nyugatról benyomuló ún. azóri anticiklon. Szélirány: északnyugati. Nyáron friss, szeles idő, futó csapadékokkal, télen enyhülést hoz.

An Anticiklon a Kárpát-medencétől északra. Szélirány: északkeleti, keleti. Csapadékviszonyok határozatlanok.

Cm Ciklonális helyzet. Hidegfront átvonulása előtt, délkörmenti, tehát déli, délnyugati szél. Nyáron általában csapadékmentes, télen csapadékos időjárási helyzet.

AB Anticiklon a Brit-szigetek vagy az Északi-tenger felett. Szélirány: északi, északnyugati. Szeles idő, futó csapadékokat. (Hasonló az Aw helyzethez)

CMm Mediterrán ciklon a Földközi-tenger nyugati medencéjében. Szélirány: déli, délkeleti. Nyáron dunántúli (50 mm/nap-ot is meghaladó), télen tiszántúli csapadék túlsúllyal.

As Anticiklon a Kárpát-medencétől délre. Szélirány: déli, délnyugati. Csapadékszegény idő.

NY Nyereghelyzet. A szélirány változó, meghatározhatatlan. Derült, száraz idő. ,

A területet a mezőgazdasági művelés megkezdése előtt túlnyomórészt mocsári tölgyesek borították, melyekből most már csupán néhány folt mutatja az eredeti növénytakarót. A terület nagy részén je^ lenleg mezőgazdasági termelés folyik. A legjelentősebb erdőterületeket Téglás, Nyírlugos és Nyirbáltok környékén találjuk.

A mezőgazdaságilag művelt területek az őket borító, évről évre változó, növénytakaró szerkezete szerint a vegetációs időszakban más-más mikroklíma területeket alkotnak. A ligetek, facsoportok és a lápos, vizenyős, mocsaras buckaközök viszont állandóbb mikroklímákat határoznak meg.

Az öntözéses gazdálkodás térhódítása, víztározók és tógazdaságok építése, további vízrendezés, a talajjavítás, erdősítés, településhálózat átalakítása, stb. mind-mind a helyi klímaelemek — vízgazdálkodási szempontból jelentős — megváltozására illetve továbbaprózódására veeztnek, s így egyre sűrűbb hálózatú és több klímaelem regisztrálására berendezkedett helyszíni meteorológiai mérések elvégzését teszik szükségessé, sőt ezek hiánya bizonyos fokig máris érezhető.

2.215 Az észlelési adatok gyakorlati értékelése

A fentiekből következik, hogy a terület éghajlatkutató állomásai csak korlátozott mértékben tekinthetők reprezentatívoknak. így a mezőgazdasá45