Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
MAGYARÁZAT az 5. sz. „Magyarország természetiföldrajzi beosztása” c. ábrához I. Alföld a) Mezőföld (a Fejér megyei Sárréttel) b) Dunavölgy c) Dráva melléki sík az Ormánsággal d) Duna—Tisza közi hátság e) Bácskai löszhát f) Alsó-Tisza mente ű) Dél-tiszántúli löszhát h) Körösvidék (az Érmellékkel) i) Bereg—szatmári sík (az Ecsedi láppal) j) Nyírség k) Bodrogköz (a Rétközzel) l) Hajdúság m) Közép-Tisza mente n) Jászság II. Kisalföld a) Győri—tatai teraszvidék b) Győri-medence és a Fertő- Hanság medence c) Marcal-medence III. Alpokalja a) Rábántúli kavicstakaró b) Kemeneshát c) Vasi-hegyhát (Alsóörséggel) d) Kerka-vidék e) Göcsej f) Soproni-hegység, Kőszegi, hegység IV. Dunántúli-dombság a) Zalai-dombság b) Belső-Somogy c) Külső-Somogy d) Tolnai—Baranyai-dombság e) Baranyai szigethegység V. Dunántúli-középhegység a) Bakony b) Vértes (Vértesalja, Velencei- hegység, Zámolyi-medence) c) Gerecse (Zsámbéki- medencével) d) Budai—Pilisi-hegység e) Visegrádi-hegység VI. Északi Középhegység a) Börzsöny b) Cserhát és a Gödöllői-domb- ság c) Mátra d) Bükk e) Nógrádi medence f) Karancs—Medves g) Borsodi medence h) Aggteleki karszt i) Cserehát j) Zempléni-hegység A tájalakulás során fellépő folyamatok — melyek egy része fizikai, más része kémiai, vagy biológiai természetű — egymással ellentétes részfolyamatok dinamikus egyensúlyából tevődnek össze. Ilyen ellentétes folyamatpárok a következők lehetnek: nedvesség lehűlés kilúgzás mállás kolloid másodlagos ásványok szétesése redukció szervesanyag bomlás — száradás — melegedés — felhalmozódás (sófelhalmozódás, konkréciók) — másodlagos ásványok képződése — kolloid kicsapódás — a szétesés termékeinek kapcsolódása — oxidáció — szervetlen anyag — felhalmozódás Mindezek a folyamatok periódusosán és ritmu- sosan változtatják erősségüket. Ezek a periódusok változó időtartamúak. Minden ritmus után az előzőhöz hasonló állapotba térnek vissza, de ugyanakkor vannak kisebb eltérések, melyek erősödve a talajban, több ritmus leforgása után, lényeges változásokat idézhetnek elő. Aszerint, hogy az ellentétes folyamatok milyen dinamikus egyensúlyba jutnak és az egyes ellentétpárok milyen viszonylagos szerepet játszanak a talajképződésben, keletkeznek a különböző talajtípusok. Az egyes típusok nem állandók, tulajdonságaik is változnak. A talaj osztályozás középpontjában a talajtípus áll. Ugyanazon talajtípusba azok a talajok tartoznak, melyek hasonló körülmények között, az egymáshoz közelálló talajképző tényezők hatására alakultak ki, s egyforma biológiai, kémiai és fizikai folyamatok által jellemezhetők. A típusok áltípusokra, majd változatokra, valamint helyi változatokra oszthatók. A kidolgozott osztályozási rendszer csak a típusok és az altípusok felsorolását illetően teljes, míg a változatoknál már nem sorolja fel az összes lehetőségeket, hanem csak az elválasztás irányelveit vázolja. Még kevésbé törekszik a konkrét helyi változatok merev felsorolására, mert egyrészt kevés adat áll erre vonatkozóan rendelkezésre, másrészt a már meglevő adatok alapján meghatározható helyi változatok száma is igen nagy. \ TERÜLET LËNYEGES TALAJFÉLESÉGEINEK LEÍRÁSA Az előzőkben ismertetett talaj földrajzi, genetikai szemléletű^kutatások eredményeképpen hazánk különböző termékenységű talajait „talajosztályozási rendszerbe” foglaltuk össze, melynek gerincét a talajtípusok alkotják. A típusok általában a genetikai szintekkel jellemezhetők. A talajtaniban legtöbbször „A”-val a ki- lúgzási, „B”-vel a felhalmozódási szintet jelöljük, míg „C” szint alatt az anyakőzetet értjük. Egyes típusoknál a „B” szint értelmezése fentiektől eltér. így pl. a „csemozjom В szint” a fokozatosan csökkenő humusztartalommal és egyre gyengébb kilúgzással jellemezhető réteget jelöli. A területen előforduló fontosabb talajtípusokat a következőképpen jellemezhetjük: 1. A futóhomok és jellegtelen homoktalajok közé azokat a talajképződményeket, melyekben hiányoznak a talajképződés nyomai, mint a humuszo- sodás, az anyagok vándorlása vagy felhalmozódása. Növényzet a homok mozgása következtében nem tud megtelepedni, vagy ha meg is telepedik, csak nagyon kevés szervesanyagot szolgáltat, ami gyorsan ásványosodik. 6 is TVK 41
