Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
XVII. fejezet. Területi vízmérleg
„területi” kisvízfolyások mérlegéhez az egységet 2 részterületre osztottuk: a 13/b jelű részterület a Ló- nyay és Belfő-csiaitoma, vízgyűjtője, a 13/a jelű pedig az egység fennmaradó keleti fele. Területünk vízkészletének túlnyomó részét a Tisza vízihozama (melynek értéke augusztusiban 106 m3/s, szeptemberben 61 m3/s és a Szamos (25 m3/s-ban ill. 15 m3/s-ban megállapított) vízhozama képviseli. A területi kiemelt vízfolyások közül a Kraszna alapkészlete 0,20 m3/s (0,09 m3/s), a Túré 1,10 m3/s (0,56 m3/s). A részterületek augusztusi alapkészlete 0,25—0,25 m3/s-ra becsülhető. Valamennyi folyó, — sőt a 13/a terület készletét szolgáltató kisvízfolyások jórésze is — külföldi eredetű: vízbőségüket és vízminőségüket a külföldi mesterséges beavatkozások döntő mértékben megváltoztathatták. A Kraszna vize „B” minősítésű (csak öntözésre alkalmas) egyébként a terület teljes vízkészlete „A” minőségű, mindenre alkalmas. A Tisza I. szakaszának és a Szamosnak készletét jelentéktelen — 0,4 m3/s-ot, illetve 0,2 m3/s-ot sem elérő — öntözővízigény terheli. A területi vizek készletének (a kiemelt folyókét is beleértve) igény- bevétele viszont viszonylag igen magas: mintegy 1,15 m3/s, melynek 85%-a az öntözésre, 12%-a pedig az iparra jut. A fenti 1,15 m3/s értékből 1,05 m3/s — csaknem kizárólag öntözési — igény a Túr készletét terheli. A Tisza I. szakaszának vízmérlege — tekintettel a nemcsak területünkön, hanem a szomszédos 10. számú Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterv területére is települt összes vízhasználók igényének a folyó hozamához viszonyított elenyésző voltára — csak elméleti jelentőségű. Az egész Ti- sza-rendszerre mértékadó augusztusi (öntözési idé- nyi) időszakban a jelentéktelen igények kielégítése után fennmaradó teljes készletet a folyó alsóbb szakaszainak adtuk át az azokra települt vízhasználatok aránytalanul nagyobb kapacitása miatt. A Tisza I. szakaszának elvi kihasználtsága így 100% lett. Mivel azonban ez az érték önkényes feltételezés eredménye — a Tisza-rendszer vízkincsének szétosztásának módja amúgyis csak átfogó, az egész rendszerre kiterjedő vizsgálat alapján dönthető el — elvileg nincs akadálya annak, hogy a folyó alsóbb szakaszainál kimutatott összesen mintegy 3,2 m3/s saját szabad készletet, — amennyiben itt gazdaságosabban hasznosítható — részben az I. szakasz mentén használják fel. (A Tisza dunavíz átvezetésével történő vízpótlásának — távlati tervekben előirányzott — megvalósulása ezt a szabad készletet ugyanis felszabadítaná.) — Arra is utalnunk kell, hogy — a 2.212. pontban rögzített alapelvnek megfelelően — a Tisza jelentős vízhozamot szállító mellékfolyóinak (így a területünkön betorkolló Szamosnak is) mérleg szerinti vízfeleslegét mindig az illető folyó szabad készleteként mutattuk ki s a Tisza alapkészletéből végig levontuk. E folyók szabad készlete azonban elvileg a Tisza-rend- szerben bárhol hasznosítható. A Szamosnak (a jelenlegi 1%-os kihasználtság mellett) kimutatott 13,7 m3/s augusztusi szabad készlete tehát területünk igen jelentős fejlesztését lehetővé tevő víztartalékát képviseli, amely akár közvetlenül a Szamosra telepítendő vízhasználatokkal, akár a Tisza I. szakasza mentén, illetve a Tisza- rendszerben bárhol hasznosítható. A kisvízfolyások és a területi kiemelt vízfolyások készletének augusztusi átlagos kihasználtsága 86%. Ezen belül túlterhelés 122%-os elvi kihasználtsággal, csak a Túron mutatkozik, a többi alegység igénybevétele 4% és 59% között változik. A terület összes vízfeleslege a mértékadó augusztusi időszakban 0,2 m3/s — a terület kiterjedéséhez viszonyítva — jelentéktelen érték, mely a természetes fejlődésből adódó igényeket sem tudja majd fedezni. Területünk jelenlegi helyzetét áttekintve megállapíthatjuk, hogy a) nagymértékű fejlesztés csakis a Szamos és Ti- sza-mentén, a Szamos 13,7 m3/s augusztusi szabad készletének erejéig történhet, b) területünk egyéb részein még a természetes fejlődésből adódó igények kielégítése is alig lehetséges, sőt a Túron a meglévő vízhasználókat is korlátozni kell. 2.232 Vízmérleg a felszínalatti vizekre Partiszűrésű vizek mérlege A területen a Tisza és Számos-mentén számottevő, a Túr és Kraszna-mentén kisebb ■partiszűrésű vízkészlet található. Tekintettel arra, hogy a partiszűrésű vízkészlet jelenleg teljesen kihasználatlan, összesen kb. 1.7 m3/Sr-nyi vízhozama a fejlesztés' rendelkezésére áll. Talajvíz mérleg A terület talajvízkészlete közepes, 3,9 m3/s. A területi megoszlás egyenlőtlen. A terület alig 30%-át kitevő 13/ß és 13/1 részterületen található a talajvízkészlet 92%-a, míg a 65%-nyi kiterjedésű 13/<5 részterületen a talajvízkészletnek nem egészen 8%-a mutatható ki. A talajvízkészlet minőségi megoszlása az átlagosnál valamivel kedvezőbb. A „mindenre alkalmas” „A” kategóriájú készlet 55%-a, a „B” kategóriájú készlet 15%-a, a „C” kategóriájú, csak ipari célra alkalmas, készlet pedig 30%-a a teljes talajvízkészletnek. A talajvízkészletet jelenleg alig veszik igénybe. Jelentéktelen ipari és öntözési felhasználása a terület átlagában még 1%-ot sem ér el. A terület nagymértékben szabad vízkészlete a 13/ß és 13/y részterületek nagyobbmértékű fejlesztésének lehet alapja. Rétegvizek mérlege A terület rétegvízkészlete a közepesnél magasabb, 6.7 m3/s. Nagyobb a 13/A részterületé (79%), kisebb a 13/B részterületé (21%). ! A rétegvízkészlet minőségi megosztásától elte- : kinthetünk, abból a meggondolásból kiindulva, hogy a rétegvízkészlet van olyan érték, amelyet — ha szükséges — kezeléssel aránylag gazdaságosan lehet mindenre alkalmas minőségűvé tenni. 36 13 TVK 281
