Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
XVII. fejezet. Területi vízmérleg
nincs, csak tájékoztató adatokat lehet megjelölni a legkedvezőbbnek látszó előfordulások fejlesztési lehetőségeit illetően. A meleg- és hévvizek a terület általános és helyi sajátságainak megfelelően a legkülönbözőbb össze- tételűek lehetnek. Ezek közül kerül ki az ásvány- és gyógyvizek döntő többsége is. A készletbecslésnél ezért csak a ténylegesen feltárt víz minősége alapján lehet sorolni a készletfajtát. A sztatikus és dinamikus készlet mellett az ásvány-, hév- és gyógyvizeknél még a vegyi készlet meghatározásának a kérdése is fel szokott merülni. Ezzel itt nem foglalkozunk, — tekintettel a meghatározás jelenlegi leküzdhetetlen nehézségeire, másrészt arra a veszélyre, hogy a gyógyítás és nép- egészségügy szolgálata elsikkadhatna és helyette egyesek vegyi bányának tekintenék a termális vizeket. 2.22 A VÍZFELHASZNÁLÁS 1960-BAN 2.221 A vízhasználatok adatainak begyűjtési módja és megbízhatósága A felhasznált vízmennyiségek adatai általában a helyi vízhasználó szervek többnyire mérések alapján szolgáltatott hivatalos jelentéseiből származnak. A kisebb vízkészletfogyasztóknál mérési lehetőség hiányában becsült adatokra lehetett csak támaszkodni, melyek szakszerű helyszíni ellenőrzése csupán részben volt biztosítható. 2.222 Az ivóvízfelhasználás A területen említésre méltó ivóvízkivétel nincsen, mert az egyetlen város, Nyíregyháza sincsen még közművesítve. 2.223 Az ipari vízfelhasználás Az üzemi vízhasználatok megállapításánál figyelembe vettük az iparvállalatok 1958. évi jelentéseiben foglaltakat. A nagyfogyasztó ipartelepek vízfelhasználási adatait helyszíni ellenőrzés alapján az 1960. évi tényleges maximális vízhasználatokra módosítottuk. A területen települt ivóvízminőségű technológiai vízzel működő élelmiszeripari üzemek a rétegvizekből szerzik be szükségletüket, főként Nyíregyházán (13/A). A különösebb minőségi igényt nem támasztó ipartelepek felszíni vízkészleteket használnak fel. 2.224 Mezőgazdasági vízfelhasználás A vízhasználatok vízigényét a víznormák figyelembevételével állapítottuk meg. A számbavétel szempontjait illetően a következőket kell megjegyezni: a) Mezőgazdasági vízigényekkel szeptemberben már nem számoltunk; a csurgalékvizeket elhanyagoltuk. b) Az öntözés augusztusi bruttó vízigényét — az esőszerű öntözés kivételével — úgy állapítottuk meg, hogy a júliusi (maximális) nettó vízigény 90%-át vettük, majd 20% veszteséget hozzáadtunk: Augusztusi bruttó vízigény, Ut/s/ha Növénycsoport (Öntözési mód) Dunavölgyben (1—7 TVK) Tiszavölgyben (8—13 TVK) Rizs 5,34 1,42 Szántó 0,61* 0,52* Kert 0,69 0,55 Legelő, rét, egyéb 0,51** 0,43** Esőszerű 0,19*** 0,19*** * A barázdás és a sávos-csörgedeztető öntözés vízigényeinek számtani közepe. ** A csörgedeztető-árasztó öntözés normája. *** Az esőszerűen öntözött szántóföldi kapás- és takarmánykultúra, valamint zöldségkertészet júliusi nettó vízigényének átlaga. c) A tógazdasági vízpótlás értékeit 0,43 lit/s/ha-ra vettük fel. d) A felszín alatti készletekre támaszkodó mező- gazdasági igényeket — mivel az évnek csak kb. ‘/з-án keresztül jelentkeznek — 0,35-tel redukáltuk. A mezőgazdasági vízhasznosítás túlnyomórészt öntözési célokat szolgál. A legtöbb öntözővizet a Túrból veszik ki (1,05 m3/s). Öntözővizet szereznek még be a Tisza (I) felső szakaszáról (375 lit/s) a Szamosból (113 lit/s és a Krasznából (32 lit/s). Az öntözött területek megoszlása kultúrák és vízszerzési források szerint az alábbi: Megnevezés Helyi vízkész: letekből Tiszából (I.) Szamosból összesen ha % Rizs 745 248 73 1066 74 Szántó 109 2 17 128 9 Kert 24 — — 24 2 Rét, legelő — — — — — Esőszerű 85 112 14 221 15 összesen : 973 362 104 1439 100 A tógazdaságok tápvize a helyi felszíni vízkészletekből és a Tiszából biztosított. 2.23 VÍZMÉRLEG 1960-BAN 2.231 Vízmérleg a felszíni vizekre A 13. számú Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterv területét két országos jelentőségű vízfolyás: a Tisza (I. szakasza) és a Szamos is érinti. Területi kiemelt vízfolyásaink a Kraszna és a Túr. A 280
