Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása
tiszakanyári 8,0 m3/sec. szivattyútelep létesítésének szükségessége, tekintettel arra, hogy a tiszaberceli, valamint a dombrádi szivattyútelep nem biztosítja a kielégítő fajlagos vízszállítást. A létesítendő halásztanyai és tiszakanyári szivattyútelep 7,0, ill. 8,0 m3/sec. vízszállító képességéből csupán 2,0—-2,0 m3/sec. vehető figyelembe, mint a tiszalöki duzzasztás következtében szükséges kapacitás. Az egyébként is szükségessé vált fenti szivattyú- telepek létesítését a duzzasztott vízszint, illetve a gravitációs levezetés lehetőségének megszűnése hozta előtérbe. A Tiszai I. (tiszalöki) vízlépcsővel kapcsolatos fejlesztési feladatokon túlmenően foglalkoznunk kell a Tisza folyó csatornázásának létesítményeivel, valamint a Szamos folyó vízerőhasznosításd lehetőségével. A Tisza folyó Felső-Tiszavidék területére eső szakaszának csatornázásához két vízlépcső építése van tervbevéve. A vízlépcső beépítésével történő folyó- csatomázás célja: az alsóbb bögékből való öntözővíz érdekében való tározás, a duzzasztott víztérben a hajózás lehetőségének biztosítása és a leeresztett víz energiájának hasznosítása, napi energiacsúcsok szolgáltatásával. 2. vIzgazdälkodAsi nagylétesítmények 2.1 A tervezés alapjai A Felső-Tiszavidéket érintő vízgazdálkodási nagy- létesítmények a távolabbi jövőre (1980 után) tervezett Tiszai (Záhonyi IV. és Vásárosnaményi V.) és szamosi (Rápoiti) vízlépcsők. A távlati folyócsatornázással kapcsolatosan részletes tervek kidolgozásra még nem kerülték, csupán az 1953-ban készült OVK-ben történt meg a Tisza folyó vízereiének felmérése. Ezzel kapcsolatban a tiszaújlaki, a vásárosnaményi és tokaji vízmércék 1931—1940. évi észlelési adatsoraiból megállapították a Tisza hidrológiai viszonyait, a vízgyűjtőterületre, a folyó vízjárására és hordalékosságára vonatkozó jellemzőket. A vizsgálatokhoz felhasználták a folyószabályozás céljából 1922 és 1930- ban készült geodéziai felvételeket és a rendeke- zésre álló katonai térképeket. A vízlépcsőkkel kapcsolatosan geológiai feltárásokat, talajtani vizsgálatokat és kismintakisérleteket nem végeztek. A jelen terv alapjait képező OVK alapdokumentáció is csak egészen vázlatosan vizsgálja a létesítmények létesítési lehetőségeit, mivel csak a távolabbi jövőben való megvalósulásról van szó. és így egyelőre részletesebb vizsgálatokra sem mód, sem szükség nincsen. A tervek aktuálissá válását megelőzően folyamatosan vizsgálat tárgyává kell tenni a Tisza és Szamos folyó hordalékviszonyait, parti talaj vízszint- alakulásait, hogy kellő adat álljon a tervezők rendelkezésére. A tervezés időszakában, ill. azt közvetlenül megelőzően a vízlépcsők helyének pontos meghatározásához geodéziái felvételekre, talaj feltáró fúrásokra, hidrogeológiai értékelésre és kismintakísérletekre lesz szükség. A Felső-Tiszavidéken épülő mindhárom vízlépcső befolyással van más országok (Szovjetunió, Románia) területére is, ezért először le kell folytatni mindazokat a nemzetközi tárgyalásokat, melyek a vízlépcső létesítéséhez szükségesek. Tisztázni kell a várható hajóforgalmat, mely a távlati belforgal- mi és nemzetközi víziközlekedés jelentőségének tisztázásához szükséges. 2.2 Vízgazdálkodási nagylétesítmények keretterve A Tiszai IV. (záhonyi) Vízlépcső a) összefoglaló ismertetés A vízlépcső a Tisza 618 fkm szelvényében, folyásirány szerint Záhony alatt Komoró község mellett létesül. Előmunkálatok hiányában elhelyezését a Tisza-csatomázás terveiben kimunkált duzzasztás! görbék határozzák meg. A záhonyi vízlépcső alvíz- szintje hatással van a tiszalöki duzzasztott vízszánt, fel vize pedig bejátszik a vásárosnaményi vízlépcső alvizóbe. A vízlépcső duzzasztási szintje 103,0 m A. f. A duzzasztómű mellett hajózsilipet és erőművet is javasolunk létesíteni. A duzzasztóművet 4 db 26,0 m széles szabad nyílással, a hajózsilipet 12X85 m hasznos alapterülettel, az erőtelepet 4 db egyenként 100 m3/sec, összesen 400 m3/sec vízmennyiséget hasznosító gépegységgel tervezzük. A vízlépcső műtárgyairól terv nem készült, így azok meny- nyiségi és költségadatait a Kiskörei Vízlépcső adataiból becsléssel állapítottuk meg. Tekintettel a folyómeder igen változékony helyrajzi formáira, feltétlenül szükségesnek tartjuk az igen gondos helymegválasztást a középvízi és nagyvízi mederalakulatok tökéletes ismeretében. b) Bögevédelem Védelmi létesítmények szükségesek a duzzasztott víztár alsó szakaszán 5,0 km hosszúságban, ahol a duzzasztott víz szintje magasabb, mint a hullámtér. A duzzasztási üzem következtében vízborítás alá kerülő hullámtéri területek a mezőgazdasági hasznosítás számára elvesznének. A 618—623 fkm közötti szakaszon a hullámtér elöntésének megakadályozására a duzzasztott víz fölé 50 crn-re nyúló gátat tervezünk, a jobbparton 619—623 fkm, a balparton a 618—691 fkm közötti szakaszon. A szorítógáton átszivárgó víz elvezetésére a jobbparton 5,1 km, a balparton 2 km hosszúságú szivárgóárok szükséges. A böge felső részén a duzzasztott víz mindenhol jóval a partéi szintje alatt marad, ezért ott védelmi munkák szükségesek. . 256
