Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)

XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása

c) A Tisza IV. vízlépcső hatása a vízgazdálkodási ágazatokra Vízerőhasznosítás:

A leeresztett víz energiájának haszonsítására víz- erőtelep létesül a duzzasztómű mellett. A vízlépcső helyét úgy választottuk meg, hogy a Tiszalöki Vízlépcső duzzasztási felső határának környezetében legyen.

Az eddigi közelítő vizsgálatok alapján a vízerő- hasznosítási adatok a következőkben adhatók meg. A duzzasztási szint 103,0 m A. f., a beépített teljesítmény 20 MW, közepes vízjárású évben az energiatermelés 114 millió kWó. Az erőműtelep, mint a tiszai erőműlánc tagja, napi (felfutási és tartós) energiacsúcsok szolgáltatására alkalmas.

Hajózás:

A vízlépcső duzzasztása a 300 napos hajózási idény teljes tartamára biztosítja a hajózási vízmélységet a vízlépcső szelvényétől Vásárosna- ményig. A duzzasztással érintett Tisza-szakaszon jelenleg nincs számottevő hajózás, de távlatban kívánatos a hajóút biztosítása.

A komorói kikötő és átrakó állomás közeli megvalósulásával megnő a Komoró alatti szakasznak, mint víziútnak a jelentősége. A bögében jelenleg kiépített kikötő nincs. A csatornázott Tiszán a várható forgalomnövekedés következményeként kikötőket és rakodókat is kell majd létesíteni.

Ármentesítés és folyószabályozás:

A duzzasztás szintje a vízlépcső szelvényében is jóval az árvízszint alatt van, így a vízlépcső műtárgyai az árvíz levonulása idején a vízszintet csak az összduzzasztás mintegy 10—20 em-es értékével emelik meg.

A Tisza érintett szakaszán a nagyvízi szabályozás már megtörtént. A duzzasztás következtében a kisvízi szabályozás teljesen, a középvízi mederszabályozás egy része szükségtelenné válik. Az éles kanyarok vagy szakadópartok biztosítását a vízlépcső üzemelésének kezdete előtt kell végrehajtani, mintegy 20 km hosszban.

Belvízrendezés:

A Záhonyi Vízlépcső duzzasztása által érintett Tisza-szakaszon belvízrendezés szempontjából kedvező a helyzet .A Tisza-balpartján a nyírségi dombhát vizei duzzasztás mellett is bevezethetők, kivéve a Gyürei Fok-, Újkenéz Kis-Tiszaerei-, Benk-Genő- czei-csatornákat, melyek vizei vagy alacsonyabb duzzasztási szintnél, vagy szivattyúsán lesznek bevezethetők. Ezen csatornák a nyári gátak mögötti területre kiömlő árvizek visszavezetésére szolgálnak, nem állandó vízfolyások.

Jobbparton a Csaronda-főcsatorna torkollik Eszenynél (SZU) egy gravitációs zsilippel a Tiszába, duzzasztás után a belvizeket szivattyúval kell majd beemelni, amenyiben a Latorcán keresztül való gravitációs levezetés, — mint alternatív megoldás — nem lehetséges.

Tiszaszalkánál a Szipa-főcsatorna torkolatánál, a meglévő szivattyútelep üzemideje a duzzasztás miatt

megnőtt. A duzzasztás eredményeként várható a belvizek mennyiségének bizonyos mértékű emelkedése is.

Öntözés:

A duzzasztás által érintett Tisza-szakaszon rendszerben kiépített öntözés nincs, csak rendszeren kívüli öntözések vanak. A duzzasztás hatásaként a szivattyúzás emelési magassága és üzemköltsége csökken. A záhonyi bögéből vízhiányos évben maximálisan mintegy 80 millió m3 tárolt vizet lehetne az alsóbb szakaszból táplált öntözések ellátására leereszteni.

A Tisza V. (vásárosnaményi) Vízlépcső:

a) összefoglaló ismertetés:

A vízlépcső a Tisza 696 fkm szelvényében a Szamos folyó torkolata alatt, Vásárosnamény község mellett létesül. Előmunkálatok hiányában elhelyezését a Tisza-csatornázás terveiben kimunkált duz- zasztási görbék határozták meg. Elhelyezésénél egyik főszempont volt, hogy a vízlépcső duzzasztása a Szamoson is érvényesüljön, tekintettel arra, hogy a szakaszon a Tisza átlagos vízhozamának 1/3-át a Szamos szállítja. Viszont a torkolathoz közel kellett a vízlépcső helyét kijelölni a záhonyi duzzasztás eséscsökkentő hatásának kiküszöbölésére és egyes mélyfekvésű területek (hullámtér Kraszna-völgy) elkerülésére. A Vásárosnaményi Vízlépcső alvíz- szimtjére hatással van a záhonyi duzzasztott víz- szint, felvize pedig csaknem az országhatárig hat vissza. A vízlépcső duzzasztási szintje 110,0 m. A duzzasztómű mellett erőművet és esetleg későbbi időpontban hajózsilipet is javasolunk létesíteni. A duzzasztóművet 4 db 26,0 m széles szabad nyílással, a hajózsilipet 12X85 m hasznos alapterülettel, az erőtelepet 4 db, egyenként 100 m3/sec, összesen 400 m3/sec vízmennyiséget hasznosító gépegységgel tervezzük. A vízlépcső műtárgyairól terv nem készült, így azok mennyiségi és költségadatait a Kiskörei Vízlépcső adataiból becsléssel állapítottuk meg.

b) Bögevédelem:

Védelmi létesítmények szükségesek a duzzasztott víztér alsó szakaszán 12,0 km hosszúságban, ahol a duzzasztott víz szintje magasabb, mint a hullámtér. A 696—708 fkm közötti szakaszon a hullámtér elöntésiének megakadályozására a duzzasztott víz fölé 50 cm-re nyúló gátat tervezünk. A szorítógáton átszivárgó víz elvezetésére, a jobbpartan 8 km, a balparton 2,0 km hosszúságú szivárgóárok szükséges. A böge felső részén a duzzasztott víz mindenhol jóval a part szintje alatt marad, ezért ott védelmi munkák szükségtelenek.

c) A Tisza V. Vízlépcső hatása a vízgazdálkodási

ágazatokra

Vízerőhasznosítás:

A leeresztett víz energiájának hasznosítására vízerőtelep létesül a duzzasztómű mellett. A vízlépcső helyét is úgy választottuk meg, hogy a záhonyi vízlépcső duzzasztási felső határának környezetében legyen.

33 IS TVK

257