Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
tosítani, az 1960. évi energiaszükséglet alapul vételével. A Felső-Tiszavidék hasznos energiafogyasztása 1961-ben 4,5 millió kWó volt, mely mennyiség az országos hasznos energiafogyasztásnak 0,6%-a, ugyanakkor vízenergia-termelése 0% volt. Vizsgálva az elmaradottság okát, meg kell állapítanunk, hogy a Felső-Tiszavidéken nincsenek megfelelő terepadottságok, nagyesésű (zuhatagos) folyószakaszok, ahol olcsó elektromos energia termelhető. A folyók síkvidéki szakaszáról lévén szó, csak kisesésű vízerőművek építése jöhet számításba, s miután a vízhozam kicsi, a fajlagos beruházási költség természetszerűleg oly nagy, hogy az építés egyelőre nem gazdaságos. 1.21 A KÖZEPES ÉS KISESÉSŰ VÍZIERŐMŰVEK MŰLTJA ÉS JELENE A Felső-Tiszavidék területén kisesésű vízerőmű jeenleg nincs, s nem is létesül. A tdszalöki 11,5 MW-os névleges teljesítményű vízerőmű, bár nem tartozik a Felső-Tiszavidékhez, duzasztásának kihatása érvényesül, a Tiszán Dombrádig, a 601,0 fkm- ig1.22 TÖRPEVlZERÖMŰVEK MŰLTJA ÉS JELENE A Felső-Tiszavidék területén üzemelő törpevízerőmű nincs, sőt gazdaságosan nem is létesíthető, a terepadottság, — sík vidékről lévén szó — és a kis vízhozamú folyók csekély esése miatt. A múltban néhány kW energiát hasznosító vízimalom üzemelt a Felső-Tiszavidéken alul csapós vízikerék meghajtással. Általában az élőmederbe helyezett rőzsegáttal biztosították a szükséges esést és víztermelést a vízikerekekhez. Ez a megoldás a vízifolyások medrének elfajulásához vezetett. Éppen ezért az 1751. XIV. törvénycikk elrendeli a „Malomgátak sziéthányását és a kanyarulatok kiküszöbölését”. Komoly eredmény a megszüntetés érdekében csak a XIX. század végén jelentkezett. A törpevízerőhasznosítás régi módja ezek után hanyatlásnak indult. Legtovább üzemelt a XVIII. században alapított Kende Zsigmond tulajdonát képező vízimalom a Túr folyón (öreg Túr) Túristvándi községben. Jelenleg üzemen kívül áll és műemlékké történő nyilvánítása folyamatban van. Egyes feljegyzések szerint a IV. sz. Nyíri főfolyás, a XVIII. században épült ún. megyei árok mentán is üzemeltek kis kapacitású malmok (Magy és Pócspetri községek közötti szakaszon). A nagyméretű vízrendezések következtében a természetes víztározás megszűnt, a vízhozam pedig minimális értékre csökkent, miért is a további hasznosítás is megszűnt. 1.3 A fejlesztés szükségessége A Felső-Tiszavidék elektromos energia-ellátásának; biztosítása érdekében szükségszerűvé válik a rendelkezésre álló vízerő hasznosítása. Szénkészletünk korlátoltsága egyéb energiahordozók felhasználása felé tereli a kutatók figyelmét. Jelenleg a hőerőművek a bányák magas beruházási költsége miatt még elenyészően kis eltéréssel termelnek olcsóbb energiát, mint az üziemvízcsatomás, illetve a közepesesésű folyami vízerőművek. A síkvidéki folyami vízerőművek jelenleg még drágábban termelnek, mint a hőerőművek, a magas beruházási költség és a lassú építés miatt. Amennyiben ezek a hátrányok a technika fejlődésével javulnak, a kisesésű folyami erőművek is versenyképesé válnak a hőerőművekkel szemben. A Felső-Tiszavidék kialakuló nagyüzemi belterjes mezőgazdasága, valamint fejlődő ipara egyre több elektromos energiát igényel, mely kívánalmat 1980 után a hasznosított vízerőből kell fokozatosan biztosítani. A fentieket fgyelembe véve a népgazdaság anyagi forrásainak mérlegében a kisesésű vízerőművek létesítése a Felső-Tiszavidék területén csak a komplex tiszai vízerőművek (Csongrád és Kisköre), valamint a dunai vízerőművek kiépítése után válik időszerűvé. 1.31 A KÖZEPES ÉS KISESÉSŰ VÍZERŐMŰVEK ÉPÍTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A kisesésű vízerőművek építését a Felső-Tiszavidék területén több cél indokolja és teszi szükségessé. A nagyüzemi belterjes mezőgazdaság öntözővizet és elektromos energiát igényel, az előbbit a tározás, az utóbbit a vízerőhasznosítás biztosítja. A nagy ütemben folyó iparosítás elektromos energia-szükséglete, továbbá vízáút igénye is indokolja a vízerőművek kiépítését. A megvalósulás gazdaságosságát nagyban elősegíti a tiszalöki erőműnél kikísérletezett és jó eredményt adó csúcsenergia-termelés lehetősége. Míg hőerőművekkel a csúesenegia termelése csak magas üzemköltséggel biztosítható, ugyanakkor vízerőművel — medertározás utján — csúcsenergia szolgáltatható. 1.32 A TÖRPEVlZERÖMŰVEK ÉPÍTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE Ahol a terepadottságok és a vízfolyás közepes vízhozama lehetővé teszi és az elektromos energiának az országos hálózatba való betáplálása gazdaságosan megoldható, törpevízműveket kell létesíteni. Ilyen adottságok a Felső-Tiszavidéken sajnos egyáltalán nincsenek. 1.33 A HIDRALIKUS ENERGIATÄROZÄ8 FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A hidraulikus energiatározás általában olyan vízfolyások mellett nyer alkalmazást, mikor is magasan elhelyezkedő vízzáró-medence alakítható ki víztározás céljából. Ilyen adottság a Felső-Tiszavidéken nincs. 208
