Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)

X. fejezet. Vízerőhasznosítás

2. A VlZERÖHASZNOSlTÄS FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai Magyarország vízerői (Mosonyi Emil és Hock Károly). A Tisza csatornázás terve (VÍZITERV). Vízgazdálkodásunk számokban (dr. Zrínyi József és dr. László Ferenc). Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1954. (VÍZITERV). Energiagazdálkodásunk; 20 éves távlati terve (NIM). 2.11 TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK. FELTÄRÄSOK ÉS TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE Viczián Ede „Magyarország vízerői” című 1905 és 1913-ban megjelent műve a Felső-Tiszavidék te­rületével közvetlenül nem foglalkozik. Ez a munka lényegében a Kárpát-medence nyers vízerőkészle- tét taglalja, de kihatásai miatt közvetve területünk­kel kapcsolatban is tanulmányozható. Rohrdnger Sándor 1917. évben a Felső-Tisza víz­rendszereinek vízerő-hasznosításáról ír munkát és bár ez is csak a hegyvidéki szakaszokra vonatko­zik, közvetve érinti a Felső-Tiszavidék folyóit is. Verebélyi László „Tanulmány Csonka-Magyar or­szág villamosításának tervszerű fejlesztése” c. 1935- ben megjelent munkája már foglalkozik a síkvidéki szakaszok hasznosításával, illetve energiakészleté­vel. Benedek Pál 1942-ben megjelent tanulmánya, a Kárpát-medence hegyvidéki vízerőkészleteiről csak közvetett kihatásaiban vizsgálható. A fenti tanulmányok különösen abban az esetben tanulmányozhatók, amennyiben a vízgyűjtő terü­letre eső államok nemzetközi megállapodások alap­ján völgyzárógátak, tározók és erózióvédelmi be­rendezések építésével szabályozzák a vízhozamot, csökkentik az árhullámokat, s így a vízerőhaszno- sítás tartóssága növelhető. (A jelenlegi 250 napos tartósság helyett 330 napra.) Ez a megoldás több, jelenleg még beruházásra nem gazdaságos erőmű üzemének gazdaságosságát biztosítaná. Dr. Mosonyi Emil akadémikus 1946-ban tette közzé a Magyar Technika 2. számában „Magyar- ország elméleti vízerőkészletét”. Az adatokat a Víz­rajzi Intézet és részben a Vízerőügyi Hivatal szol­gáltatta. Ez a tanulmány Magyarország elméleti vízerőkészletét az 50%-os tartósság alapján 7,23-10® kWó-ban adja meg. Ebből a Felső-Tiszavidék terü­letére 0,393-10® kWó, vagyis 5,44% esik. A fenti mennyiségből a Tiszalöki Erőműnél kb. 0,100-10® kWó elméleti energia felhasználásit nyert. Dr. Mosonyi Emil 1948-ban megjelent „Magyar- ország vízerői” c. munkájában a Tisza folyón négy vízerőmű építését javasolja, 0,210-10® kWó hasznos teljesítménnyel. Ebben a munkában a legfelső erő­mű a tiszalöki lenne, amely 1950-ben kezdett épülni, és 1959-ben már teljes kapacitással dolgozott. A Felső-Tiszavidék vízerő-készletéből 1961-ben 54,3 millió kWó energiát termelt a Tiszalöki Erőmű. Az 1954-ben elfogadott vízgazdálkodási keretterv további vízerőhasznosítási lehetőségeket tár fel a Felső-Tisza vidéki tiszai szakaszon Záhony és Vásá- rosnamény térségében, továbbá a Szamos folyó felső szakaszán Rápolt község környékén. A Vízügyi Tudományos Kutató Intézet 1959—61- es években már végzett bizonyos mértékű talajfel­tárást a Tisza és a Szamos töltései mentén, mely eredmények várható szivárgások számításához fel- használhatók. Az országos energiatermelés a Nehézipari Mi­nisztérium által összeállított 20 éves távlati terve (1980-ig bezárólag) még nem foglalkozik a Felső- Tiszavidék vízerőhasznosításával, miután a lehető­ségek megvalósítása jelenleg még nem gazdaságos. A Felső-Tiszavidék vízerőhasznosításával ez ideig csak elméletileg foglalkoztak, közelebbi feltárás, kismintakísérlet, stb. még nem történt. A magas beruházási költségek egyelőre nem te­szik indokolttá a Felső-Tiszavidék vízerőinek kié­pítését, de a kapcsolódó hasznosítások (öntözővíz­tározás, hajózás) szükségessége megrövidítheti a megvalósulás idejét. 2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETENDŐ FEJLESZTÉSI ALAPELVEK Tekintettel arra, hogy a Felső-Tiszavidéken Víz­erőművek építése csak 1980 után jöhet számításba, behatóbb feltárásra egyelőre nincsen szükség. Törpevízerőművek létesítésének lehetőségét eset­leg öntözőrendszerekkel kapcsolatban esetenként kell felülvizsgálni. A közepes és kisesésű vízerőművek építése a Fel­ső-Tiszavidéken csak 1980. után vehető számításba. Üzemek a Tiszalöki Erőmű termelési tapasztalatai alapján, elsősorban csúcsenergia előállítására lesz alkalmas. Először a Záhonyi (Tisza IV.) vízlépcső feltárását kell elvégezni, mert itt vehető figyelembe a hajó­zás, mint járulékos beruházás a legnagyobb érték­kel. A következő a vásórosnaményi (Tisza V.) víz­lépcső s utoljára a Szamosom tervezett rápolti víz­lépcső tervével célszerű foglalkozni, ahol a hajózás mint járulékos beruházás már nem is jöhet számí­tásba. Törpevízerőmű tervezését az öntözéssel kapcso­latos duzzasztóművek, építésénél kell figyelem.be venni a lebocsátandó vízfelesleg hasznosítására. A termelt energiát általában a helyszínen lehet hasz­nosítani. 2.13 ELMÉLETI VfZERÖKÉSZLET A Felső-Tiszavidék elméleti vízerőkészletét az I. sz. kimutatás tartalmazza. A kimutatás a vízfolyások 50 és 95%-os elméleti vízerőkészletét adja meg. A határszakaszokon az elméleti vízerőkészlet 0,5 részét Vettük figyelembe. 27 13 TVK 209

Next

/
Thumbnails
Contents