Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
A jövőben tehát a vizek szétosztásának a vízkészlet-gazdálkodásnál tekintettel kell lenni arra, hogy a fogyasztók minőségi igényeiknek megfelelő vizet kapjanak és a különböző vízhasznosítók igényeit úgy lehessen kielégíteni, hogy egyik a másikat ne zavarja. Ivóvízellátásban zavart okozott a Belfő-csatornát szennyező Demecseri Burgonyakeményítő-gyár és a Nagy halászi Kendergyár magas szervestartalmú vize. A szennyezés következtében a közeli ásott kutak vize ihatatlanná vált. Halkár következett be a Lónyay-csatomán a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat szennyvizének hatására. Ugyancsak alkalmatlanná vált sportcélokra a Lónyay-csatoma. Romániából szennyezetten érkezik a Krasznába torkolló Lápi-csatorna. A víz minősége kérdésében a Román Népköztársasággal már tárgyalások folytak. A Szovjetunióból a területre érkező vízfolyások a tiszta kategóriába tartoznak. 2. A TELEPÜLÉSEK, IPARTELEPEK CSATORNÁZÁSÁNAK FEJLESZTÉSE ÉS A VIZEK TISZTASÁGÁNAK VÉDELME 2.1 A tervezés alapjai 2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS A TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÊSB A Területi Vízgazdálkodási Keretterv múlt—jelen anyagának összeállítása során az alábbi adatgyűjtések és feltárások anyaga került feldolgozásra: a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet által készített statisztikai jellegű adatok az ország közmű-ellátottságáról és azok jellemzőiről; az Országos Vízügyi Főigazgatóság által 1958-ban készített monográfia az ipari létesítmények szennyvízkezelésének helyzetéről; a Vízügyi Igazgatóság vízjogi okirattárában lévő vízjogi engedélyekben szereplő műszaki adatok; a helyszínen végzett felvételek útján nyert adatok; a felszíni vizek szennyezettségével kapcsolatosan a VITUKI végzett 1960-ban, az első- és másodrendű vízfolyásokra vonatkozóan vizsgálatokat, mely anyag tartalmazza a vízfolyásokba kerülő szennyvizek közegészségügyi kihatásait is. A keretterv 20 éves fejlesztési időszakának tervezése az Országos Tervhivatal, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, továbbá az illetékes iparágak fejlesztési terveinek irányelvei és számai alapján történt. Felhasználásra kerültek a különböző tervező vállalatok város- és községrendezési regionális és közművesítési (vízellátás, csatornázás) tanulmány-, illetve kiviteli tervei. A nagyobb városok tanácsainak műszaki osztályai által közölt adatok is felhasználást nyertek. A városok, nagyközségek, kiemelt mezőgazdasági központok csatornázása és szennyvíztisztítására, továbbá nagyobb ipartelepek szennyvízkezelésének megoldásával egyedi tervek készültek az előzőkben felsorolt forrásmunkák és. adatok alapján. A kisebb települések, ipari létesítmények és lakótelepek fejlesztésének jellemző adatai normatívák alapján kerültek kidolgozásra. A felszíni vizeknek a fejlesztési időszak végén várható szennyezettségi állapotára vonatkozóan a VITUKI közölt adatokat. 2.12 A TERVEZÉSNÉL FELHASZNÁLT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK Csatornázással kell ellátni a vízvezetéki ellátásra is előirányzott területeket. A megvalósítás sürgősségi sorrendjét meg kell adni. A szennyvizek elvezetésének és tisztításának fejlesztésénél irányadó, hogy ahol központi vízellátás létesül, azzal egyidőben elkészüljön az ellátott területen a szennyvízcsatorna-hálózat és lehetőleg a szennyvíztisztító berendezés is. A településeken és ipartelepeken minél kevesebb számú, de nagyobb kapacitású szennyvíztisztító telepet kell létesíteni. A házi és ipari szennyvízkezelés együttes, illetőleg elkülönített kezelését gazdaságosság alapján kell megvalósítani. Az egymáshoz közel fekvő települések szennyvizeinek kooperatív kezelésére kell törekedni. Általában elválasztó rendszerű csatornázást kell kialakítani. Egyesített rendszerű csatornahálózatot csak különösen indokolt esetben szabad alkalmazni. Törpevízműves és közkutas településeknél a köz- intémények szennyvízelvezetését lehetőleg a település végleges közműrendszerébe beilleszkedve kell megvalósítani. Üdülőhelyeken a szennyvízelvezetés különös körültekintéssel valósítható meg. A közcsatornákra veszélyes ipari szennyezéseket az ipari üzemek területén úgy kell megtisztítani, hogy azok a közcsatornákba bevezethetők legyenek. Megvizsgálandó az ipartelepek vízforgatásának a szennyvíz elvezetésére és tisztítására gyakorolt hatása. Adottságok esetén több ipartelep ipari szennyvizének közös elvezetéséről, tisztításáról és befogadóba való bevezetéséről gondoskodni kell. Ahol a szennyvizeknek ipari célokra való felhasználására adottságok varrnak és az ipari vízigény a szennyvizekből kielégíthető, a szennyvizeknek ilyen célokra való felhasználására törekedni kell. Különleges szennyeződésű ipari szennyvizeket helyszíni adottságok figyelembevételével lehetőleg a keletkezési hely közelében létesített, vagy létesítendő berendezésekben kell hatástalanítani. A nagyobb községek sűrűbben települt központi részét, ha ez gazdaságosnak mutatkozik, közcsatornával kell ellátni. 195
