Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
2.13 AZ EGYES SZERVEK SZEREPE A TELEPÜLÉSEK, IPARTELEPEK CSATORNÄZÄSÄVAL KAPCSOLATBAN A VIZEK TISZTASÁGA VÉDELMÉBEN Itt elsősorban a vízhigiénia szempontját kell kiemelni a népegészség védelmében. Ennek vizsgálatára az Országos Közegészségügyi Intézet és a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás hivatott, mely rendszeresen ellenőrzi a vizek tisztaságának védelme érdekében épített létesítményeket. Az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet a felszíni és felszín alatti vizek minőségét ellenőrzi és vizsgálja mezőgazdasági hasznosítási céllal. A vizek minőségét kisállattenyésztési — halélettam szempontból a Haltenyésztési Kutató Intézet ellenőrzi. Természetesen minden ipari szerv, mely a vizet felhasználja, ugyancsak érdekelve van a vizek tisztaságának védelmében. A víznek hatása van a talajra, a kőzetekre, betongyártásnál ugyancsak figyelemmel kell lenni erre, tehát az építőipar, a nehézipar, az élelmiszeripar, könnyűipar, stb.. azaz minden ipari tevékenység igényli a felhasználandó víz minőségi követelményének biztosítását. Mindezen érdekek egyeztetése alapján végső falcon а vízügyi igazgatóságnak jut legfontosabb szerepe a vizek tisztaságának védelmében. 2.2 A települések, ipartelepek csatornázásának és a vizek tisztaságának keretterve 2.21 A TELEPÜLÉSEK. IPARTELEPEK CSATORNÁZÁSÁNAK KERETTERVE A 20 éves tervidőszak végén, 1980-ban a 13. számú Felső-Tiszavidéki Vízgazdálkodási Keretterv területén a lakoslétszám előreláthatólag 487 678 fő lesz. Csatornázással ellátott lakosok száma 138 900 fő, tehát az ellátottság a jelenlegi 2,2%-ról 28,5%- ra fog növekedni. A kommunális csatornaművek által elvezetett összes szennyvízmennyiség 40 750 m3/nap, ebből 18 050 nAiap ipari eredetű. A teljes szennyvízmennyiség megfelelő mértékű tisztítás alá kerül. A csatornahálózatok össz-hossza (az üzemi lakótelepekével együtt) a jelenlegi 53,5 lemről 1980-ra 325 km-re növekedik, melyből 215 km a szennyvíz-, a többi csapadékvíz-levezető csatorna. A tisztított szennyvizek mezőgazdasági hasznosítása során 15 700 m3/nap mennyiség öntözés révén kerül felhasználásra. A települések csatornázása és szennyvíztisztítása előirányzott fejlesztésének beruházási költsége 302,0 millió forint. Az ipari létesítmények összes vízkibocsátása a jelenlegi 0,21 m3/s-ról 1980-ra 1,4 m3/s mennyiségűre fog növekedni: ennek 60%-a ipari és fekáliás szennyeződésű, a többi szennyezetten (hűtővizek, stb.). Az összes vízkibocsátás 15%-a kommunális szennyvíztisztító telepekre jut; ipari szennyvíztisztító berendezésekben 46%-a teljes tisztítás alá kerül. A fennmaradó 39%-a pedig, mint nem szennyezett vízkibocsátás, közvetlenül a befogadóba jut. A keletkező káros sziennyvizek 0,3 m3/s (27 600 m3/nap) mennyisége teljes egészében hatástalanítva lesz. A 20 éves iparfejlesztés folyamán a területen létesülő új, ill. bővített ipartelepek száma előreláthatólag 61 db lesz. Az új és a meglévő, de szennyvíz- tisztító berendezéssel nem rendelkező ipari létesítmények csatornázásának és szennyvíztisztításának megoldására fordítandó beruházási költség összesen 255,0 millió forint. A terület ipari létesítményeinek lakótelepein a fejlesztési időszak végén, 1980-ban a tervek szerint 28 000 fő lakoslétszámot kell ellátni csatornázással és szennyvíztisztító berendezésekkel. Beruházási költség 50,4 millió forint. 2.211 Központi csatornaművel ellátott települések Nyíregyháza A fejlesztés során kiépítendő elválasztó rendszerű szennyvízcsatorna-hálózatot terhelő szennyvíz- mennyiség 50 000 főnyi bekötendő lakost tételezve fel, továbbá az ipari és szociális létesítmények szennyvizét is hozzászámítva összesen 18 200 m3/nap szennyvíz elvezetéséről és tisztításáról kell gondoskodni. A fejlesztés során építendő elválasztó rendszerű szennyvízcsatorna-hálózat 68 km. A város belterületén egy helyi átemelőtelep építése szükséges. A szennyvizek befogadója a Ló- nyay-csatorna, melybe a víz a VIII. sz. főcsatorna közvetítésével jut. Teljes biológiai tisztításra van szükség. A szennyvíztisztító telep és a szivattyúháznak a MËLYÉPTERV által eddig elkészített tanulmányi terve alapján a tervezett terhelés 10 400 m3/nap, átlagos 350 gr/m3 BOIs terheléssel. A berendezés előülepítő nélkül, két fokozatú Kessener rendszerű eleven-iszapos teljes biológiai tisztítású. E kiviteli terveket most a 18 200 m8/nap szennyvízmennyiségnek megfelelően nagyobb kapacitásra kell kidolgozni. A városban létesítendő átemelő telep kapacitása nagyobb vízmennyiség átemelésére is elegendő. Célszerű megvizsgálni a szennyvízöntözés lehetőségét is a Sóstói fásítási, erdőtelepítésekkel kapcsolatban egyelőre a jelenlegi 2200 m3/nap mértékben, de később ennek fokozásával időszakos jelleggel. A csapadék és nem szennyezett ipari víz elvezetése a város belterületén zárt csatornán, egyébként nyit árkokban történik. A meglévő csapadékcsatorna-hálózat hossza 17,6 km, mely 10 km hosszú zárt csatornával egészítendő ki. A csatornázás és szennyvíztisztítás költsége: 1. Szennyvíz-csatornázás 44 millió Ft 2. Szennyvíztisztítás 31 millió Ft 3. Csapadékvíz-csatornázás 15 millió Ft összesen: 91 millió Ft A város új, ill. bővített ipartelepeinek száma 25 db. A fejlesztési időszak végén várható összes ipari vízkibocsátás 19 350 m3/nap: ebből ipari és fekáliás szennyeződésű 11 350 m3/nap, a többi szennyezetten. Közcsatorna-hálózatba jut 11 350 m3/nap, a nem szennyezett vízkibocsátás pedig közvetlenül a befogadóba jut. A keletkező káros szennyvizek mennyisége 3000 m3/nap, teljes mennyiségben előzetesen hatástalanítva. Befogadó a Lónyay-csatorna. Az ipari létesítmények szennyvízelvezetésének és 196
