Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
VIII. FEJEZET Ivó- és ipari vízellátás 1. BEVEZETÉS Ebben a fejezetben két időszakot különböztetünk meg. Az első időszak határa 1960. december 31-e, mely a szövegben megegyezik a jelennel és egyben elhatárolja a múltat. A második időszak 1960-tól 1980-ig terjed és ez szorosan kapcsolódik a népgazdaság 20 éves távlati fejlesztési tervéhez. 1.1 A témakör ismertetése Ez a fejezet a lakosság ivóvízellátásával, továbbá az ipari üzemek vízellátásával foglalkozik. Az ivóvízellátás Az ivóvízellátás feladata a lakosság természetes szükségleteit közvetlenül kielégítő háztartási (ivás, főzés, tisztálkodási céljait szolgáló) víz biztosítása. Az ivóvízellátás hazánkban kialakult főbb módozatai a következők: Városi, községi vízmű Egy település sűrűn lakott belső területére kiterjedő vagy kiterjeszthető vízellátási rendszer, mely a csőhálózathoz lakások kapcsolását teszi lehetővé és a tűzoltáshoz megkívánt nyomást, valamint a víz tározását biztosítja. Regionális vízmű Nagyobb terület, több település vagy ipartelep ellátására szolgáló vízellátási rendszer, mely egy vagy több víztermelő helyről közös csőhálózaton keresztül továbbítja a vizet a fogyasztói helyekre. Intézményi, lakótelepi vízmű Meghatározott intézményt (ÁG, gépállomás, kórház, üdülő, iskola, laktanya, stb.) az esetleg hozzátartozó lakótelepet, valamint önálló lakótelepet ivóvízzel kiszolgáló vízellátási rendszer. Törpevízmű Főleg falusi településeken létesített közcélú víz- szolgáltató vízmű, mely a település sűrűn lakott teljes belterületére kiterjed vagy kiterjedhet, és főleg a közterületen levő közkifolyón keresztül biztosítja a vízellátást. Körzeti vízmű A település teljes belső területének csak egy részét ellátó vízszolgáltató mű, mely pozitív, fúrt kutakból, azok természetes nyomásával csőhálózaton keresztül juttatja el a vizet a fogyasztókhoz. Közkutas vízellátás Egy település különböző alkalmas pontjain, közterületen létesített fúrt, vagy ásott kutak rendszere, melynél a vízvétel kútrajárással történik. A vízmű termelési kapacitásán a vízszolgáltató létesítményekből (kutak, források, tavak, stb.) a vízműveknél rendelkezésre álló gépi berendezések által naponként kivehető max. vízmennyiség értendő. A vízmű szolgáltató képességén a létesítményből kivehető max. vízmennyiséget kell érteni, amelyet a létesítmények a gépi berendezés megfelelő növelése esetén egyáltalán adhatnak. Közművel ellátott lakosszám alatt a vízvezetéki csőhálózattal a behálózott területen élő lakosság értendő. Ivóvízzel ellátott lakosszám alatt ezen túlmenően a csőhálózatra szerelt közkifolyók kb. 200 m-es környezetében élő lakosságot, továbbá a közkutak- ból ellátott lakosságot kell érteni. Az ipari vízellátás Az ipari vízellátás feladata a termelés technológiai folyamataihoz szükséges minőségű és meny- nyiségű víz biztosítása. Az ipari víz biztosítható saját víztermelő berendezésekből (üzemi víztermelés), valamint ivóvízművek, ill. más iparvállalatok hálózatáról (vásárolt vízmennyiség). A kettő összege a frissvízfelhasználás, mely az újból felhasznált forgatott vízmennyiséggel együttesein az üzem teljes vízfelhasználását adja. Azon kisipari és tanácsi szolgáltató üzemekkel, (vendéglátóipar, sütőüzemek, tejüzemek, szikvíz- üzemek, stb.), melyek kizárólag ivóvízminőségű üzemvizet használnak fel, s azt városi (községi, törpe-, stb.) vízművektől szerzik be; a továbbiakban az ivóvízellátás keretében foglalkozunk. 175
