Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
A Vízfolyások vízkészlet* Sorszám Vízfolyás A szelvény Aug.-i 85% vízkészlet: m3/s helye száma km Vízgyűjtő ter. km2 í. Tisza folyó Tiszabecs vm 757,0 9 707 42,70 2. Tisza folyó Vásárosmamény vm 696,2 29 057 93,00 3. Tisza folyó Tokaj vm — 49 449 160,00 4. Túr folyó Tiszakóród. 0,0 1 235 1,24 5. Szamos folyó Csenger 46,4 15 282 23,60 6. Szamos folyó Olcsvaapáti 0,0 15 881 25,00 7. Kraszna folyó Agerdőmajor vm 44,9 1 974 0,12 8. Kraszna folyó Vásláirosmamény 0,0 2 798 0,16 9. Lónyay csatorna Vencsellő 0,084 A tározók részletadatai a következők: Augusztusi haszn. m3/sec 10. Tumyagmatoücsi Holt-Számos 0,658 11. Székelyi tározó 0,097 12. Rohodi tározó 0,097 13. Vajai tározó 0,156 A felhasználható talajvízmennyiséget a VITUKI „Magyarország Vízkészlete I.” című kiadványában 3 l/sec/km2-re becsüli a Tisza—Szamos közében, a Beregi öblözetben és Kisvárda környékén összesen 337 km2 területen. A legújabb vizsgálat alapján lehetséges, hogy a felszín alatti vizekből lényegesen nagyobb vízmennyiség kivételével lehet öntözést berendezni. A víz minőségével kapcsolatosan aggályok nem merültek fel, ezért felül kell vizsgálni a felszín alatti vízire támaszkodó öntözések előirányzatát, és ennek megfelelően kell az öntözött területet meghatározni. A szennyvízzel való öntözés az alábbi településekhez és üzemekhez kapcsolódva lehetséges. A szennyvízöntözés közelebbi, itt használható rendszerét még ki kell alakítani. Mennyiségileg a naponkénti szennyvízmennyiség százszorosát tervezzük felhasználni egy-egy öntözési idényben. Sorszám Sz ennyvíztermelő üzem neve és helye m3/nap Öntözésre felhasznál: ható (100 nap) m3 í. Demecseri Burgonyakeményítőgyár 10 920 1 092 000 2. Nagyhalászi Kendergyár 1 060 106 000 3. Porcsalmai Kendergyár 153 15 300 4. Nyíregyháza v. (városi szennyvíz) 18 200 1 820 000 5. Baktalórántháza (városi szennyvíz) 280 28 000 6. Nyírbátor (városi szennyvíz) 1 500 150 000 összesein: 32113 3 211 300 — Az öntözött területeken vetésforgós gazdálkodást kell bevezetni. — Az állattenyésztés színvonalának emelése érdekében fokozni kell a rét- és legelőterületek öntözését és korszerű legelőgazdálkodást kell kialakítani. A legelők öntözésénél részben egyszerű vagy időszakos öntözést tervezünk. — A zöldségnövények termesztése eddig túlnyomóan szárazgazdálkodással történt. Cél, hogy a jövőben a zöldségnövényeknek mintegy 50%-a öntözéssel legyen termeszthető. — A rizs területét lényeges növelését nem tervezzük. A terméseredmények növelése érdekében szükséges a rizstermelés belterjessé tétele és vetésforgóba állítása. — Fokozni kell a szőlő és gyümölcsösök öntözését és az öntözést fagyvédelmi célra is fel óhajtjuk használni. — A növénykultúrák arányát a több évtizedes tapasztalatok, a megyei hagyományok, valamint az előzőkben lerögzített szempontok figyelembevételével az alábbiak szerint állapítottuk meg: Rizs 2 000 ha 2,0% Szántó 48 645 ha 48,6% Kert 16 506 ha 16,5% Szőlő-gyüm. 18 900 ha 18,9% Rét-legelő 13 970 ha 14,0% Összesen 100 021 ha 100,0% —• A felületi öntözést a jövőben nagymértékben kell kihasználni és kiterjedten kell alkalmazni, azonban az esőszerű öntözés az eddiginél fokozottabban nyer alkalmazást a domborzati adottságok, a talaj- viszonyok és a víznyerési lehetőségek, illetve a vízkészlet figyelembevételével. — A szennyvízöntözés tervezésénél figyelembe vettük az OVF (34/1961 sz.) egészségügyi vonatkozású utasítását és a növénykultúrákat ennek megfelelően állapítottuk meg. 2.13 AZ EGYES SZERVEK SZEREPE AZ ÖNTÖZÉSBEN A területen állami gazdaságok és termelőszövetkezetek gazdálkodnak. Az állami gazdaságok központi irányítása bizto20 13 TVK 153
