Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
pedig 80 lit/km2 fajlagos vízszállításra épült ki. Az olesvai szivattyútelep '25 (lit/sec/km2 szállítóképességét feltétlelnül emelni kell. Az olesvai szivaty- tyútelep teljesítőképessége 3 m3/sec., egy kisegítő 0,5 m3/sec telj. egységgel. A nagyecsedi szivattyú- telep 13,70 m3/sec. teljesítőképességű. A belvíz- készletből hasznosításra a tunyogmatolcsi Holt-Sza- mos jöhet számításba. A Kraszna és Szamos vize természetszerűleg alkalmas peremterületek öntözé sére kellő lecsapolóhálózat kiépítése mellett. 44. sz. Kraszna-balparti belvízrendszer A szilágysági hegyek északi lejtőjén eredő Kraszna a múlt század végi nagy vízrendezésekig Gil- vács alatt ömlött az akkor még rendezetlen Ecsedi- láipba. A Lápban, a Nyíri dombok Mbvoroalától 2—7 km-re, helyenként az 1750—1890-es évek között ásott csatornában, a mai lápi és Északi-főcsatornák vonalán haladva Olcsvánál hagyta el a Lápot és ömlött a Szamosba. Az 1895—1898. évek között a Krasznát Gilvácsnál lekapcsolták a Lápról és egy a Nyíri dombok lábvoualánál a Láp nyugati szélén épített 69 km hosszú csatornán át Vásáros- naménynál vezették a Tiszába. A Kraszna vízgyűjtője 1971 km2. Azóta a mesterséges Kraszna-meder az Ecsedi- láp 823 km2 árterének nyugati övcsatornája. A meder eltekintve az alsó 8 km-es szakasztól, jó állapotban van, építése óta helyét nem változtatta. A torkolati szakaszon azonban a meder erősen süly- Ived és a Tisza kisvízszmiiéhez igazodva herágódik. A berágódás 1898—1935 közötti 37 év alatt Olcsváig. a vásárosnaményi híd fölé 8 km-ig hatolt fel és vitka—vásárosnaményi. szakaszon a 3—5 métert is eléri. A berágódás a vásárosnamény— vitka—olesvai hidak szempontjából nem kívánatos. A mederelfajulás miatt a Kraszna torkolata, mely az építésnél még a vásárosnaményi hídnál volt. az elmúlt 60 év alatt 1.2 km-rél a Tisza-bal- part feliszapolása következtében lefelé eltolódott. el Meggves-Csaholyi föfolvás. Vízigvűitőie 115.2 km2, torkolata a Kraszna 26.2 km .szelvényénél. Esése a felső szakasz 2 km-nek 20 cm/km és a torkolati szakasz 970 cm/km-es esésétől eltekintve — 50—350 cm/km között váltakozik. Depóniái rendezettek. Hidjai, átereszei ió állapotban vannak. Mellékvízfolyásai általában 0.50 m-es fenékkel 1:1 rézsűkkel épültek ki. A völgyfenékre eső síkterüle- tek csak rövid időre szenvednek elöntést, az okozott károk azonban jelentéktelenek. b) Bodvaj-patak. A Bodvaj-patak vízgyűjtője 247,7 km2. Aporligtt északi részén ered és nyírbá- tor—nyírvasvári folyás és a piíHs-píric^ei vízfolyás egyesülése után a 32,9 km szelvénynél ömlik a Krasznába. Végig a Nyíri dombok közötti völgyfenéken halad. Depóniája általában nincs, rézsűi rendezendők. A 9.5—9,7 km közötti nagyesés (390 cm/km) bukóval volna rendezendő. A Bodvaj mellékvízfolyásai és lecsapoló csatornái általában jó állapotban vannak. c) Karulyi folyás. Vízgyűjtője 132, 1 km2, melyből 98,7 km2 esik magyar területre. A karulyi folyás — régebben mérki folyás — a Penészlek— Mérk közötti román határmenti községek és települések, Cifra-szállás, Zsuzsanna-major, Omboly, Füle-mező, Aporliget vizeit vezeti a Krasznába. A 18,4 km szelvénynél délnyugat felől érkezik román területről, majd a 14,4 km-nél ismét román területre lép és onnan 9,4 km-nél tér vissza. A mellékcsatomák 50—80 cm fenékkel, 1:1 rézsűkkel épültek 0,80—5,0 m mélységűek, esésük pedig 30—170 cm/km. Csanálosi folyás. Vízgyűjtője 147,9 km2, melyből magyar területre esik 8 km2. Úgyszólván 100%-ig román vizeket szállít Csomaköz, Bere, Fény, Csa- nálos községek határából. d) Mátészalka—vásárosnaményi magaspart. Az országhatár, a Csanálosi folyás, a Karulyi folyás, a Bodvaj patak, a Meggyes—Csaholyi folyás és a tiszai torkolat között a Kraszna-balpartjáról érkező II. és III. kategóriájú vízfolyások és lecsapoló csar- tomák, a Jármi—Paposi, Nagy dobosi—Parasznyai- és a Nagydobos—Szamosszegi-csatomákat kivéve, melyek a Nyíri dombok közötti völgyekbe ie fel nyúlnak, nagyobbrészt a Nyíri dombok lábvonala és a Krasxna-ba 1 pa rt. közötti nyílt ártér, vagy kör- gátakkal' bevédett ártér vizeit vezetik a Krasznába. 45. sz. F első-Szabolcsi belvízrendszer. A rendszer három vízgyűjtőből: áll: Bélfő-csator- na 603 km2, Zsurfc—Vásárosnamény közötti magas- part 335 km2, végül a Rakamazi fennsík 114 km2. — A magasparti területeken kívül a Belfő-csatoma 13 lit/sec/km2 fajlagos vízszállítással a tiszaberceli és dombrádi szivattyútelepek összesen 8 m3/sec. teljesítőképességgel szállítja a belvizeket. Tisza- bercelnél a kisebb vizek szállítására 2X0,5 m3/see tel j es ítmén y ű szivattyúegység szolgál. Közbenső vagy esésnövelő szivattyútelepek teljesítőképessége 6,8 m3/sec. A Kraszna-torok és Zsurk közötti Tisza- balparti árkok és csatornák nyárigátakkal és körgátakkal védett balparti tiszai hullámteret mentesítik, részben a Kelet-nyíri lejtőkről, részben a nagyobb tiszai árvizekből idekerült vizektől. Itt a befogadó a Tisza, de a csatornák igen gyakran hullámtéri holtmedrek közbeiktatásával, a nyárigátakban lévő zsilipeken át érkeznek a Tiszába. Ennek megfelelően beágyazásuk is igen változatos. Fenékszintjük sokszor a holtmedrek legmélyebb pontjáig nyúlik, és hogy a Tiszába juthasson, a csatornák 4—5 m-es bevágására is szükség van. Árvizes periódusokban igen nehezen karbantartható csatornák. 46. sz. Nyírségi belvízrendszer. Vízgyűjtője 1815 km2, mely a Nyírségnek csupán a Berettyó, Kraszna vízválasztója és a Lónyay-csa- toma közé eső részét foglalja magába. A vízgyűjtőből 22,5 km2 Hajdú-Bihar megyei területre esik. A befogadó Lónyay-csatoma sem árvízi, sem belvízi szempontból tökéletes biztonságot nem nyújt. Teljesítőképessége a szabad lefolyású hálózattal együtt 12 lit/sec/km2. A Lónyay menti szivattyútelepes öblözetek helyzete kielégítő. A Lónyay-csatomába közvetlenül vagy közvetve emelő szivattyútelepek teljesítménye 5,68 m3/is. 123
