Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)

III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása

A 11. sorszám alatti a Felső-Tisza Lónya fölötti szakaszának és Lónya fölötti mellékfolyóinak az 1947—48-as árvízkatasztrófa után készített átfogó töltésfejlesztési terve. A terv nagyrésze már megvalósult, a mellékfolyóknál betervezett töltésáthe- lyezíési munkák azonban nem készültek el, ezek tervezésére vonatkozó adatok a TVK-ba beépíthetők. A 12., — 15. sorszám alattiak korszerű adataikkal a TVK alapanyagát adják. A 16. sorszám alatti részletes utóvizsgálati felvételeivel a TVK munkamennyiségének meghatározásához adnak jó alapanyagot.

A 16., 17., 18. sorszám alattiak az árvízvédelmi vonalak, ármentesített öblözetek, körgátak, nyárigátak, véderdők, hullámterek legkorszerűbb adatait tartamazzák, a TVK-ban főleg a sorrendiség meghatározásánál igen jól használhatók.

2.13 A TERVEZÉSNÉL KÖVETENDŐ FEJLESZTÉSI ALAPELVEK

Az árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozásának távlati terveinek elkészítésénél követendő fejlesztési alapelvek a következők:

— A fővédvonalakra mértékadó árvízszintnek — eltekintve a Túr, Palád, Sáréger töltésektől — a 2.11—1. sorszám alatti tanulmányban megadott árvízszintet kell tekintem. Az ott megadott árvízszinthez a magassági biztonságot a Batár és Tisza mentén Szatmárcseke felett 25 cm-re, Szatmárcseke— Szám os-tork ólat között 70 cm-re, a Szamos- torkolat alatt 100 cm-re, a Lónyay-csatoma és Nyíri főfolyások mentén a 25 fkm-ig 100 cm-re, a 25—

35,5 fkm között 100—50 cm-re, 35,5 fkm fölött 50 cm-re, a többi vízfolyások mentén 100 cm-re tervezzük.

A töltéseket 3 m-es koronával tervezzük, kivétel a Dx öblözet tiszai töltése, melyet 4,0 m-es koronával építünk ki. A rézsűket általában árvízszint fölött l:2-es, árvízszint alatt a mentett oldalon 3,0 m-es töltésmagasságig ugyancsak l:2-es, 3,0 m-nél magasabb töltéseknél 1:4-es, a vízfelőli oldalon 1:3- as rézsűkkel tervezzük.

— A szóbaj öhető variánsok kiválasztásánál a legteljesebb mértékben alkalmazni kell a gazdaságosság elvét.

— A már ármentesített területek védőműveinek fejlesztése a töltések (árvízvédelmi falak) méretednek a szükséges mértékben való növeléséből, vízzár óképességük és altalaj-viszonyaik megjavításából, esetleg rövidebb szakaszok áthelyezéséből áll, mindig szem előtt tartva, hogy a védmű és annak altalaja állékonyság szempontjából egységes egészet alkot.

— A még be nem védett árterek árvízmentesítési terveinél műszaki számítással és gazdaságos- sági becsléssel kell megállapítani a legkedvezőbb töltésvonalozást, a hullámtér szélességét és a töltés méreteit. Ezután a mentesítendő terület értékét kell szembeállítani a beruházási költségekkel.

— A meglévő nyárigátak, körgátak és egyéb védtöltések megerősítésénél, valamint újak létesítésénél úgy kell eljárná, hogy vonalvezetésüket folyószabályozási elvek alapján, méreteiket pedig a gazdaságosság mérlegelésével kell megállapítani.

— Az árvízvédelem szervezését és a védekezés anyagi eszközeinek fokozatos korszerűsítését a mindenkori műszaki fejlődés legmagasabb fokára kell emelni.

A védekezést végző személyek részére a lehető legjobb munkakörülményeket és a legnagyobb biztonságot kell megteremteni.

— A még töltésezetlen folyók nagyvízi szabályozásánál a folyószabályozás elveinek megfelelően kell megállapítani a hullámtér szélességét-, annak mezőgazdasági (fásítás, stb.) hasznosítási módját, a legkedvezőbb töltésvonalozást és a töltés magasságát.

A nyárigátak vonalozását ugyancsak folyószabályozási alapelveknek megfelelően kell megállapítaná.

— A már töltésezett folyóknál a nagyvízi szabályozás ott merül fel, ahol a meglévő töltések vonalozása akadályozza az árvíz és a jég szabad levonulását.

Itt a töltéseknek megfelelő helyre és megfelelő vonalozással történő áthelyezése szükséges, a gazdaságosság figyelembevételével.

— A mederszabályozási műveket ott kell betervezni, ahol a meder jelenlegi állapota nem biztosítja a víz, a hordalék és a jég akadálytalan levonulását, — hajózható folyókon pedig a fentieken kívül még a hajóutat is — ill. változása veszélyezteti az árvízmentesítési műveket, a mederben lévő műszaki létesítményeket, vagy a meder káros elfajulása állhat elő.

Természetszerűleg figyelembe .kell venni azt, hogy a folyó egy szakaszán történő beavatkozás kihatással van a szomszédos szakaszok alakulására

iS. : ' ! I

Ahol befejeződött a középvízi szabályozás, de az kisvíznél nem biztosítja a megfelelő hajóutat, ezt kiegészítő kisvízi szabályozással kell előállítani.

— A szabályozási művek tervezésénél figyelembe kell vermi az építési anyagok beszerzésének lehetőségét.

A lehetőség szerint a legszélesebb körben alkalmazni kell az élő növényzettel való mederrögzítést. A növényfajták életlehetőségeit a vízállás tartós- sági görbék alapján kell elbírálni.

— A mederszabályozási művek magassági adatainak megállapítását szintén az egyes szakaszokra jellemző szelvények vízállás-tartóssági görbéi alapján kell elvégezni.

— A mederszabályozás tervezésénél figyelembe kell venni a tervezett folyócsatomázásokat is.

— A csatornázott folyók szabályozási műveinek építési időpontját a gazdaságosság figyelembevételével, a vízlépcső üzembehelyezési időpontjával kell összeegyeztetni.

A vízlépcső üzembehelyezéséig szükséges lehet bizonyos átmeneti időszakra ideiglenes szabályozási munkák beállítása.

98