Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
2.13 AZ EGYES SZERVEK SZEREPE AZ ARVlZMENTESlTÉSBEN, ÁRVÍZVÉDELEMBEN, VALAMINT A FOLYÖK ÉS TAVAK SZABÁLYOZÁSÁBAN A területen lévő árvízvédelmi fővédvonalak, valamint a folyószabályozás beruházási, felújítási, fenntartási munkáit és az árvízvédekezést az OFV, illetőleg a Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság látja el. A nyárigátakkal és körgátakkal kapcsolatos beruházási, felújítási és fenntartási tevékenységet, valamint a védekezést Szabolcs-Szatmár megye Tanácsa Építési és Közlekedési Osztályán belül arra alakult szervezet végzi. Szakmai vonalon mind a tervezés, mind az építés, mind a védekezés vonalán, ha arra szükség van, a VlZIG segítséget nyújt. Tanácsi feladat a községi körgátak megemelése és erősítése, a márki körgát megépítése és a Kraszna- balparíá hullámtér nyárigátsaerű bevédése. 2.2 Az árvízmentesítés és árvízvédelem, valamint a folyók szabályozásának keretterve 2.21 AZ ÂRVlZMENTESlTÉS és Árvízvédelem keretterve Az igazgatóság ártereinek fő védvonalai kiépültek. Azok — kivéve a Tisza Tiszabecs—Szat- márcseke közé eső szakaszát és a Túr határmenti szakaszát — az eddig előfordult legmagasabb árvízszint fölé (melynél a töltésszakadásokban elfolyt vizekből számítható emelkedés is figyelembe van véve) 70 és 100 cm-es biztonsággal épültek. Ezeknek az árvizeknek az előfordulási valószínűsége legalább 3%-os. A fejlesztés során azonban biztosítani kell, hogy a korábban kiépített vonalakon mind az előírt magassági biztonság, mind a megfelelő keresztmetszeti méret meg is legyen. Variánsok itt nincsenek. Vonalozási adottságok vannak, amelyek változtatása — eltekintve a későbbiekben felsorolt kisebb vonalkorrekcióktól — gazdaságos- sági szempontból ma már az előírt biztonság csaknem 100%-os elérése után nem lehet indokolt. A terület ármentesítési feladatai a fentiek alapján a meglévő művek állékonyságának biztosítására, árvízvédelmi szempontból a magassági biztonság fokozására, valamint rövidebb töltésszakaszoknak az áthelyezésére terjednek ki, a meder közelsége miatt. A területen bevédetlen ártér — ha a Vásárosna- mény—Zsurk közötti Tisza-balparti nyárigátakkal és körgátakkal védett 5 305 ha ártértől eltekintünk — csak a Kraszna balpartján van. Ez a terület mintegy 1 450 ha, nagyobbára rét és legelő kultúrájú. Fővonalszerű bevédése mintegy 30 km hosszú töltésépítést igényel, 60 millió Ft-nyi, azaz ha-ként 48 000,— Ft-nyi költséggel, ami a jelen kerettervbe való beillesztését irreálissá teszi. Szóba jöhet a terület egy részének — 1100 ha- nak a 4—5 évenkénti gyakoriságú nyári árvizek ellem bevédése, és számítani kell a Kraszna-balparti ártér egy részének, mintegy 20 ha-nak kör- gátszerű bevédésével, Mérk község határában, ahol nem mezőgazdasági, hanem ide települt belsőségi érdekek teszik szükségessé az ármentesítést. Ennek a töltésnek a vonalozása — az ártér szélén van, ahol a jég és nagyvizek levonulását nem zavarja — a terepadottságoktól függ, s a legolcsóbb vonal kiválasztásával adódik. A területen nyárigátak és körgátak zömmel — 30,7 km nyárigát, 14,4 km körgát — a Tisza-balparti hullámtér vásárosnamény—zsurki szakaszán épültek, ahol 5 305 ha területet védenek a közepes tiszai árvizek ellen, ezeken kívül 1,5 km nyárigát Vencsellő határában véd 32 ha-nyi területet, a 2,2 km-es vadaskerti nyárigát a fentebb említett Kraszna-balparti hullámtérből véd 100 ha-nyi területet. A nagy áthelyezési és erősítési költségek miatt irreális fővédvonallá való kiépítésük. (44,0 km, 2,7 millió m3, mintegy 150 millió forint.) Erősitendők és emelendők azonban a Kisvar- sányt, Nagyvarsányt, Gyürét, Aranyosapátit és Benk község belsőségeit védő körgátak, melyek koronaszintje jelenleg csak a mértékadó árvízszintig ér. Az árvízvédelem fejlesztése érdekében az árvíz- védelmi anyagok és eszközök fejlesztése során biztosítani kell a jelenleginél megbízhatóbb, jobb világítási lehetőséget, átázott védvonal és nehéz talajviszonyok esetére is a gyors és biztonságos személy- és anyagszállítást, több motoros vízijármű rendszeresítésével és beszerzésével, gondoskodni kell a fenyő szádpallók Pátria lemezzel való cseréjéről, a rőzseanyag lehetőleg műanyag-fóliákkal, a jutta homokzsákok ugyancsak műanyag-zsákokkal való cseréjéről, a hírközlő berendezések modernizálásáról, biztosítani kell a községektől távollevő szakaszokon, mint a Záhony alatti Tisza-balparti és beregi tiszai töltés egyes rászán a védekezők jobb elhelyezése érdekében a gátőrtelepek mellé munkásszállások építését, és mozgatható modul- barakok beszerzésével pihenőhelyek , melegedők építési lehetőségét, a nagyrészt múlt században épült gátőrházak egy részének felújítását. A területen olyan töltésezetlen vízfolyás — eltekintve nyílt-árterek esetleges bevédésétől — melyeknél akár fővédelmi vonalakkal, akár nyárigátakkal való nagyvízi szabályozás jöhetne számításba, nincs. Meglévő ármentesítési művek fejlesztése A terület meglévő ármentesítési műveinek fejlesztését a Tiszán Tiszabecstől kiindulva a torkolat felé haladva vízfolyásonként az alábbi öblözetbon- tásban tárgyaljuk: Aj Palád—Csécsei öblözet, A2 Batár—Palád—Túr-közi öblözet, A3 Tűr—Tisza—Szamos-közi öblözet, B, Szamosi—Kraszna-közi öblözet, B2 Kraszna-balparti kisebb öblözetek, C Beregi öblözet, Dl Felsőszaibolcsi (Rétségi) öblözet. D2 Nyíri kisebb öblözetek
