Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
2.313 Összefüggés a szomszédos területek felszíni vizeivel A terület vizeinek egyrésze a Körösökben és a Berettyóban Romániából, másik — a tenyészidő- ben igen jelentős — része a 11. sz. Tiszántúli TVK- egység területéről, a Keleti-főcsatornán és a Hortobágy—Berettyó főcsatornán keresztül érkezik. A távozó vizek (érintve a 8. Középtiszavölgyi TVK- egységet) a Hármas Körösben egyesülnek, majd a Tiszába ömlenek és lépnek át a 9. sz. Alsótiszavi- déki TVK-egység területére. Az alábbiakban fenti kettős bontásban tárgyaljuk a szóbanforgó kérdéseket. 2.3131 A SZOMSZÉDOS TERÜLETEKRŐL ÉRKEZŐ VIZEK A Körösvölgy vízkészletének alakulásában igen nagy súllyal jönnek számításba a Román Népiköztársaság területén végzett vízimunkálatok és az utóbbi évek során mindinkább szaporodó vízhasználatok. Nagy jelentőségű a román—magyar Vízügyi Egyezmény, mely a határvizek és a határ által metszett vizekre vonatkozó műszaki kérdések szabályozására jött létre. Ebben — többek között — a román fél biztosítja Magyarország számára a román területen levő vízkivételekből az előírt vízhozamok átadását, a vízfolyások egészségügyi feltételeihez és meder- állapotához szükséges vízhozamokat, a határ által átmetszett vízfolyásókból táplálkozó, már működő vízhasználatokhoz szükséges vízhozamokat. A Berettyó és a Körösök vízkészletét döntően befolyásolja a Tiszából a Keleti-főcsatornán és a Hortobágy—Berettyó főcsatornán (11. sz. Tiszántúli TVK-egység) átvezetett víz. Az átadandó víz- mennyiségek növelése tervbe van véve, azonban ez mindenkori függvénye a Tiszán érkező vízhozamoknak is. Romániában a távoli jövőbe tervezett tározók építése után sem remélhető a tenyészidei hasznosítható vízkészlet növekedése (sőt ellenkezőleg!), sem pedig az árvízhozamok tetemes csökkenése. A Körösvölgyben a Tiszából érkező vizek — a Berettyó elfogadható vizét kivéve — tiszta minősítésűek. 2.3132 A SZOMSZÉDOS TERÜLETEKRE TÁVOZÓ VIZEK A távozó vizek a Hármas-Körösön keresztül hagyják el területünket. A Hármas-Körös vízkészletének alakulását területünk vízimunkálatai — az esetleges további Körös-duzzasztók építését kivéve — kevésbé, míg vízhasználatai jelentősen befolyásolják. Ugyancsak jelentősek a román területen végzett vízimunkálatok és vízhasználatok, melyekről a 2.3131 pontban már részletesebben megemlékeztünk. Minőség tekintetében a távozó vizek tiszták és akár öntözésre, akár ipari célra jól felhasználhatók. .314 A felszíni vizek jelentősége a terület vízgazdálkodásában Területünk felszíni vízkészletéit a Körösök hozama képviseli, melynek a meglevő román vízhasználatokra figyelemmel 50%-os megállapított augusztusi 85%-os tartósságú redukált értéke 3,9 m3/s, kb. megegyezik a felszínalatti készletével. (A szeptemberi 99%-os tartósságú hozam előbbinek 2/3-ára tehető.) A felszíni vizeket terhelő túlnyomórészt mező- gazdasági igények kielégítése már jelenleg is csalk a saját készlet háromszorosát is kitevő mennyiségű Tiszavíz átvezetésével oldható meg. A felszínalatti vizekre támaszkodó igények jelenleg ele- nyészőek. Az eddig elmondottakról egyébként a XVII. (Területi Vízmérleg) fejezet a hozzátartozó „Jelenlegi vízmérleg” c. táblázatokkal és a 22—24. sz. térképekkel együtt részletesen, is tájékoztat. A felszíni víziekkel való gazdálkodás, fejlődése területünkön a Tiszából átvezetett vízmennyiség növelése és a tározósi lehetőségek fokozottabb kihasználása felé mutat. (A felszínalatti vizekkel ilyen szempontból a 2.414 pontban foglalkozunk.) 2.32 vízállás, vízhozam 2.321 Vízállás 2.3211 JELLEMZŐ ÉS SZÉLSŐSÉGES ÉRTÉKEK Területünk jelentősebb vízfolyásainak vízjárását — s. ezen, belül annak legközvetlenebb jellemzőjét, a vízállások alakulását — a 2.311 pontiban általánosságban már leírtuk. A terület vízrajzi megfigyelésbe bevont vízfolyásainak összes — valamint a szomszédos egységek területünk vízjárását is jellemző egy-két — mércéjének szelvényére1 a szélsőséges vízállások értékét a 20. táblázatban is közöltük. Most a 21/a—c. táblázatban, — ezen általános és tájékoztató adatok kiegészítéseképpen — a területünk vízrendszerének gerincét képező befogadóknál egy-egy olyan mérce részletesebben feldolgozott vízállás-adatait közöljük, melyeknek vízállásai a vízjárásra jellemzők és így a jövőre nézve is meglehetősen biztos következtetések levonását teszik lehetővé. Azokra a mérceszelvényekre, ahol ezek az adatok — az észlelési időtartam rövidsége vagy az; utóbbi időszakban bekövetkezett, a szelvény vízszállítóképességét egyirányba befolyásoló jelentősebb mederváltozások miatt — nemhogy jellemzők, hanem inkább félrevezetők lennének, a 20. sz. táblázatban közölt szélsőségeken kívül nem adunk meg további vízállás-adatokat. Azokat a régebben észlelt szélsőséges vízállásokat, amelyeknek előfordulása a vízfolyás (vízgyűjtő) életében bekövetkezett változások (pl. mederszabályozás, átvezetés) miatt jelenleg már nem várható, táblázatunk összeállításánál figyelmen kívül hagytuk. Az észlelés kezdete óta megváltozott ©1
