Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
nullpontmagasságú mércék változás előtti adatait a mai állapotra átszámítottuk. Táblázatunkban — csakúgy, mint a 20. sz. táblázatban — az egyes jellemző vízállás-értékek jelölésére a vízrajzi gyakorlatban szokásos szimbólumokat használtuk. Ezek a következők: KV, NV — a megjelölt időszakban észlelt legkisebb, ill. legnagyobb jégmentes vízállás; KKV, KNV — a megjelölt időszakban (pl. 30 egymásutáni évben vagy 30 év azonos hónapjaiban) észlelt legkisebb, ÜL legnagyobb vízállások középértéke, tekintet nélkül aura, hogy egyikük vagy másikuk jéggel befolyásolt volt; LKV, LNV — az eddig észlelt legkisebb, ill. legnagyobb, a, jelenlegi mederviszonyok közt is lehetséges vízállás; KÖV — a megjelölt időszak napi (reggeli) vízmérceolvasásainak számtani középértéke; Minden vízmércéhez tartozó táblázat 2 részre tagozódik: a) „Jellemző vízállások” címszó alatt előfordulásának napjával együtt közöljük az utolsó 30 év, vagy — 1931. után megkezdett észlelés esetén — ennél rövidebb időtartamú KÖV, továbbá az észlelés kezdete óta előfordult jégmentes és —ameny- nyiben ennél szélsőségesebb — jég okozta LKV és LNV értékét. A szélsőségek különbsége a vízállás-ingadozás tartománya, azaz. a vízjáték. (A szélsőségek feltüntetése ismétlést jelent ugyan a 20. sz. táblázathoz (képest, az áttekinthetőség kedvéért mégis itt is közöljük őket.) — E vízállásadatok felhasználásánál állandóan szem előtt kell tartani, hogy a lefolyási viszonyok egyazon mérce szelvényében sem, a hozzátartozó vízgyűjtőterületén sem állandók (részletesebben lásd a 2.3212 pont alatt). Éppen ezért még a táblázatunkban szereplő, viszonylag megbízható szelvényű mércék szélsőséges vízállásai is rendkívüli zavaró körülményeknek lehetnek eredői és nem mindig jellemzők a vízfolyás életére. b) „Havi és évi jellemző vízállások” címszó alatt az utolsó (30 éves vagy ennél rövidebb) időszak víz- állásadatait dolgoztuk fel részletesebben. A jeges vízállások megkülönböztetésére itt nem a Vízrajzi Évkönyvek jelöléseit alkalmaztuk, hanem az állóvagy zajló jéggel befolyásolt vízállásokat dőlt betűszimbólumokkal, ill. számokkal szedtük. Sajnos, előfordulnak olyan zavaró körülmények is, melyek átmenetileg megváltoztatják a meder lefolyása viszonyait, tehát bizonyos mértékig inhomogénné teszik a vízállás-idősort, de amelyek hatását csak (nehezen., vagy egyáltalán nem tudjuk figyelembe venni. Ilyenek lehetnek az ideiglenes jellegű lefolyása akadályok (pl. hidrovizóriumok duzzasztása), időszakos vízkivételek okozta kisvíz, a sűrűn változó jellegű, kismértékű, egy egyensúlyi állapot körül ingadozó medersüllyedés és emelkedés, kisvízfolyásokon az időnként elburjánzott növényzet, stb. A táblázatainkban közölt vízállásadatok felhasználásánál ezt a tényt is figyelembe kell venni. LNV (1919. V. 4.) KÖV (1931—1960.) LKV (1930. VII. 31.) = 672 cm = — 31 cm - —200 cm Jellemző vízállósok cm-ben 21/a. táblázat Vízfolyás: Fehér-Körös Észlelőállomás : Gyula „0” pont magassága: 85,30 m (Orsz.) Észlelés kezdete: 1873. Jellemző vízállások (1931— 1960) XI. 1 XII. I. II. ; Ш. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. 1 évi havi (év) (1939) (1939) (1956) (1955) (1940) (1932) (1957) (1957) (1940) (1938) (1931) (1939) NV 653 428 612 616 663 646 644 608 520 236 358 634 663 KNV 91 145 182 275 345 221 217 95 43 — 23 — 84 13 127 KÖV — 49 — 27 2 48 79 57 8 — 58 — 86 —114 —123 —105 — 31 KKV —115 —107 — 82 — 61 — 44 — 44 — 97 —129 —149 —145 —153 —149 —106 KV —196 —168 —160 —160 —140 —160 —176 —190 —186 —188 —188 —188 —196 (év) (1945) (1953) (1947) (1947) (1949) (1948) (1947) (1937) (1947) (1946) (1946) (1946) 62
