Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
/ mm/о Я.279 A hó víztartalma H/s ha 17. ábra. Rövid időtartamú csapadék intenzitása 2.278 Hótakarós napok, a hótakaró vastagsága A hótakarós napok évi átlagos száma területünkön 30. Az első hótakarós napot decemberben, az utolsót márciusban észlelték. Decemberben 5, januárban 15, februárban 9, márciusban 2 hótakarós nap fordul átlagosan elő. A hóitakaró átlagos vastagságáról a 18. ábra tájékoztat. A hótakaró Békéscsabán eddig észlelt legnagyobb vastagsága 38 cm, még alföldi viszonylatban is kivételesen, alacsony érték. A különböző vastagságú hótakarók előfordulási gyakorisága országos viszonylatban sem mutat jelentős eltéréseket (18. táblázat). 18. táblázat A különböző vastagságú hótakarók előfordulásának gyakorisága (%) Budapest (1900/01—1949/50) 0 5 10 20 30 40 60 cm 42 23 18 11 3 3 % A 30 cm-t meghaladó hótakaró-vastagság és a hómentes időszakok elő fordulásának %-os gyakorisági értékeit a 19. táblázat mutatja. 19. táblázat A 30 cm-nél vastagabb hótakaró (1) és a hómentes talaj (2) %-os előfordulási gyakorisága dekádonként. Dél-Alföld 1 XII. I. II. III. 12 3 1 2 3 1 2 3 1 2 (1) (2) 99 80 75 65 53 6 1 50 62 4 61 6 70 88 85 A hótakaró víztartalma hazánkban friss hó esetén 0,1 lit/dm3 körüli érték, az öregedő hó takaróé olvadási veszteség nélkül 0,2—0,3 lit/dm3-ig emelkedhet. Az olvadás mindig 0,3—0,4 lit/dm3 víztartalmú hótakarónál következik be. 0,4 lit/dm3-nél nagyobb víztartalmú hótakaró hazánkban nem fordul elő. A hótaikaróvai kapcsolatos kérdéseknek elsősorban a belvízgazdálkodásnál és az árvizek kialakulásánál van különös jelentősége. 2.28 ELŐREJELZÉS Az időjárási előrejelzések jelenleg térképek, illetve ábrák alapján készülnek. Ezek az alábbiak.: 1. A talaj felett 2 m magasságban észlelt időjárási elemeket jelképesen ábrázoló egyidejű állapotot tükröző (szinoptikus) térkép), továbbá a 18., ill. 24 óra múlva várható állapotot ábrázoló szinoptikus térkép. 2. A légkör hőmérséklet-, nedvesség- és légnyomásviszonyait Budapesten 8 km magasságig ábrázoló függőleges metszet: (emagnaimm). 3. A 850 mb-os (millibáros) AT (abszolút topográfiai) térkép, mely az átlagosan 1500 m magasságú szint légnyomását és a nyomásképnek megfelelő szélviszonyokat, 4. a 700 mb-os AT térkép, mely az átlagosan 3000 m magasságú szint légnyomását és a nyomásképnek megfelelő szélviszonyokat, 5. az 500 mb-os AT térkép, mely az átlagosan 5500 m magasságú szint légnyomását és a nyomás- képnek megfelelő szélviszony oka t, 6. a 300 mb-os AT térkép, mely az átlagosan 8000 m magasságú szint légnyomását és a nyomásképnek megfelelő szélviszonyokat ábrázolja. Végül 7. az 500/1000 mb-os RT (relatív tipográfiai) térkép, mely az 1000 mb-os (talajközeli) és az 500 mlb-os (átlagosan 5500 m magasságú) szintek közötti távolságokat ábrázolja. Tekintettel arra, hogy a hideg légtömegek kisebb, a meleg légtömegek nagyobb kiterjledésiűefc, e térképről a 'hideg és meleg légtömegek területi elhelyezkedéséről kap a meteorológus képet. A felsorolt térképek alapján készült 36 órás prognózist az Országos Meteorológiai Intézet (OMI) naponta 14 óraikor rádió útján, továbbá Időjárási Napijelemtés c. kiadványéiban teszi közzé. E prognózisok átlagos beválási valószínűsége az Országos Meteorológiai Intézet értékelése szerint hazánkban a Kárpátok és az Alpok időjárást módosító hatása miatt 80%. Hosszabb idejű (2 hetes) kísérleti előrejelzéseket jelenleg az Országos Meteorológia Intézet Távidőjelző osztálya készít. Ezek beválási valószínűsége ugyanazon értékelés szerint 65%| körül van, ezért csak 'hivatalok, intézmények kapják meg. A vízgazdálkodás szempontjából fontos időjárási elemek 5—10 napos előre jelzése módszerének kidolgozásával a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet kísérletezik. 55
