Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

mezaklimaitíkus méreteket alig meghaladó tájat találunk, amely külső meg jelenésében is elüt az Alföld középső vidékeitől.

A területnek mikroklíma-kialakító domborzati, vagy más felszíni tényezői nincsenek.

2.212 Meteorológiai állomáshálózat

A terület meteorológiai állomásait az 1:500 000 méretarányú térképem, tüntettük fel.

Meteorológiai állomáshálózata a jól kiegyensúlyozott, alföldi jelegű, de az egész területre jellemző éghajlati viszonyok következtében kielégíti az igényeket. Sajnos, éppen csupán az elütő jellegű határmenti .sáv viszonyait nem tükrözi több évtizeden át működő álomás.

Legjelentősebb, több évtizede működő éghajlati állomásai Szarvas és Békéscsaba, amelyekhez Meggyesegyházának és Gyomiának a területhartár- ról származó adatai járulnak még. Sajnálatos körülmény, hogy Gyula, és Sarkad állomásról a két világháború közötti időből alig rendelkezünk felhasz- nálható éghajlati adatanyaggal.

Jól használható adatsorú, a területtel szomszédos álomások északon Túrkeve 'ás Szeghalom, délnyugaton Orosháza és Mezőhegyes. Legalább öt évtizede működő csapadékmérő állomásainak száma 30. A csapadékviszonyok szélsőségednek és átlagainak bemutatására Szarvas — Bikazúg és Kúnágota, továbbá az éghajlatkutató álomások között értékelt Orosháza adatait használtuk fel.

2.213 Makroszinoptikus időjárási típusok

Hess és Brezowsky kutatásainak félhasználásával az egész ország területére s így területünkre is érvényes nagyterületeken (pl. kontinensrészeken) egyidejűleg előforduló (makroszinoptikus) időjárási típusokat Péczely György áhította össze. Ezeknek a jövőben a távprognózisokban is közlendő makroszinoptikus típusoknak az; ismerete a vízgazdálkodási gyakorlatban is hasznosítható lesz, mivel

minden egyes betűszimbólummal jelölt időjárási típushoz az ország különböző tájain meghatározott időjárási elemek (hőmérséklet, légnyomás, csapadékösszeg és esetleg — intenzitás, stb.) tartoznak. (A CMni típus, előrejelzésekor pl. nyáron a Dunántúl egyes részein 50 mm-t meghaladó, a Tiszántúlon alig 1—5 mm-es csapadékra lehet számítani.)

Az 1. táblázatban csak azt a 9 időjárási típust ismertetjük, melyeknek évi előfordulási gyakorisága hazánkban az 5%-ot meghaladja. — A 10%-ot meghaladó gyakoriságú típusokat az I., az 5—10% közöttieket a II. kategóriába soroltuk.

Az 1. táblázatban szereplő időjárási típusok jellemzése:

A: Anticiklon centrum, illetve levegő-szétáramlási terület (divergencia) a Kárpát-medence felett. Szélirány: határozatlan jelegű. Tartó szárazság.

Ae: Anticiklon a Kárpát-medencétől keletre. Szélirány: déli, délkeleti. Száraz idő vagy 'kisebb csapadék.

Aw: Nyugatról benyomuló ún. azóri anticiklon. Szélirány: északnyugati. Nyáron friss, szeles idő, futó csapadékokkal, télen enyülést, hoz.

An: Anticiklon a Kárpát-medencétől északra. Szélirány: északkeleti, keleti. Csapadékviszonyok határozatlanok.

Cm: Ciklonális helyzet. Hidegfront átvonulása előtt, délkörmenti, tehát dél, délnyugati szél. Nyáron általában csapadékmentes, télen, csapadékos időjárási helyzet.

AB: Anticiklon a Brit szigetek vagy az Északi tenger felett. Szélrány: északi, északnyugati. Szeles idő, futó csapadékokkal. (Hasonló az Aw helyzethez.)

CMm: Mediterrán ciklon a Földközi tenger nyugati medencéjében. Szélirány: déli, délkeleti. Nyáron dunántúli (50 mm/nap-ot is meghaladó), télen tiszántúli csapadék túlsúllyal.

As: Anticiklon a Kárpát-medencétől délre. Szélirány: déli, délnyugati. Csapadékszegény idő.

N\ : Nyereghelyzet. A szélirány változó, meghatározhatatlan. Derült, száraz idő.

1. táblázat

A makroszinoptikus típusok előfordulási gyakorisága Magyarországon

A típus

Kategória

I.

II.

1 IQ.

1 IV. ;

V.

VI. 1

VH. j vin.

IX.

X.

1 XI.

XII.

Évi

jele

havi

előfordulási valószínűsége

%-ban

A

16,2

11,4

9,4

7,0

7,8

12,3

18,8

18,8

23,0

15,5

14,0

15,8

14,1

I. Ae

13,2

13,1

14,5

12,0

10, 6

4,3

2,9

6,8

13,0

21,3

22,7

16,8

12,6

Aw

10,0

8,8

8,1

8,3

8,4

17,3

25,5

20,0

11,7

8,7

9,0

8,4

12,1

An

9,0

10,0

9,7

8,3

13,2

8,3

5,5

9,7

9,0

10,8

9,3

9,7

9,4

Cm

8,7

9,9

11,6

11,7

8,7

6,3

4,3

5,5

6,3

7,4

10,7

9,0

8,3

II. AB

4,5

7,5

6Д

6,3

5,5

10,7

8,1

7,7

7,3

4,8

4,3

2,9

6,3

CMm

9,4

8,2

7,8

9,3

6Д

2,3

1,4

1,3

4,3

6,5

7,3

9,3

6Д

As

6,1

5,3

6,4

5,7

5,2

6,7

6,2

5,5

5,0

6,5

4,0

6,1

5,7

NY

3,8

4,9

4,5

8,3

8,3

6,3

6,4

6,6

5,3

4,0

3,7

4Д

5,5

47