Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
2.214 Az emberi tevékenység hatása a mező- és mikroklímára A terület ősi képéből ma már alig találunk valamit itt-ott; talán itt mutatkozik legszembetűnőbben annak a termesz etátalakító munkának az eredménye, amely a múlt század közepén, második felében a folyószabályozások, ármentesítések, az általános vízrendezés következtében jelentkezett. Mindenekelőtt a szikesek (a Hármas-Köröstől északra, Szarvastól nyugatra és Békéscsaba környékén), a ligeterdők (Sarkad—Gyulavári között) és a láprétek (a Sebes-Körös mentén) őrzik az ősi táj jellegét, összes kiterjedésük azonban, alig teszi ki a terület 3—5%-át, vagyis az egész terület lényegében ma már kultúrtájnak nevezhető. Öntözésre nagyon alkalmas vidék, amely a még meglévő szikesek felszámolása után hazánk egyik legjobban termő területévé válik. A klímamódosító emberi tevékenységek egyik legjelentősebbike az erdősávok különböző célok (erózió és defláció elleni védelem, levegő tisztasága, erdő- és mezőgazdasági célkitűzések) érdekében történő telepítése. A helyi adottságoktól és az elérni kívánt céltól függően 6—20 m széles, korszerűen telepített erdősáv védelmi zónájában az eddig végzett mikroklíma-vizsgálatok szerint számos egyéb kedvező hatás mellett 20—30%-kal csökken a szél sebessége s ezzel a relatív páratartalom értéke 15—20%-kal, a talajnedvességé 3—4%-kal emelkedik. Az öntözéses gazdálkodás térhódítása, víztározók és tógazdaságok építése, további vízrendezés, a talajjavítás, erdősítés, településhálózat átalakítása, stb. mind-mind a helyi klímaelemek — vízgazdálkodási szempontból jelentős — megváltozására és továbbaprózódására vezetnek, s így egyre sűrűbb hálózatú és több klímaelem regisztrálására berendezkedett helyszíni meteorológiai mérések elvégzését teszik szükségessé, sőt, ezek hiánya bizonyos fokig máris érezhető. 2.215 Az észlelési adatok gyakorlati értékelése A terület meteorológiai állomásai (lásd a 2.212 alatt) a szárazabb, inkább szikes jellegű nyugati rész jellemzésére alkalmasak. A valamivel magasabb fekvésű, kiegyenlítettebb éghajlatú keleti részt csak gondos adatkritika után reprezentálják az itt működött állomások. Csapadéknuérő állomásai szintén inkább az aszályra hajlamos nyugati fél viszonyainak bemutatására alkalmasak, de az itt jelentős nyári zivatarok, jégesők már alig tükröződnek nagyvonalú jelentéseikben. 2.22 BESUGÁRZÁS, NAPFÉNY, BORULTSÁG 2.221 Besugárzás Területünkön a besugárzás évi átlagos értéke .az országos átlag feletti: a Napból a földfelszínre jutó energia mennyisége átlagosan 104—107 'kcal/ cm2- év. Ebből a nyári félévre kb. 78 keal/cm2 (75%) a téli félévre 26 kcal/cm2 (25%) esik. A Kettős- és Sebes-Körös vidéke 106 kcal/cm2- évet meghaladó értékkel besugárzás szempontjából az ország legjobban ellátott körzeteinek egyike. A besugárzás átlagos havi összegei közül a decemberi (1,9 kcal/cm2-hó) a legkisebb, a júliusi 15,9 kcal/cm2-hó) a legnagyobb. A havi összegekről részletesen a 2. táblázat tájékoztat. A besugárzás intenzitása a legkedvezőbb légköri viszonyok mellett sem haladja meg az 1,6 cal/cm2/ min felső határt. 2. táblázat A besugárzás összegeinek sokévi számított átlaga Békéscsabán kcal/cm2.hó, ill. kcal/cm2.év I. I II. I III. I IV. I V. I VI. I VIII. I VIII. I IX. I X. I XI. I XII. I évi . 3,0 4,6 8,1 10,9 14,0 15,4 15,9 13,7 9,3 6,2 2,7 2,1 105,7 2.222 Napfénytartam A napsütéses órák évi átlagos összege területünkön 1950—2100 között van. Ez az átlagos összeg — amint a 7. ábra is mutatja — nyugatról kelet felé haladva csökken. Ennek a viszonylag bőséges napsütésnek mintegy 75%-a a nyári félévre (ápr.—szept.) esik. (8. ábra). Decemberre, az év viszonylag legszegényebb hónapjára 52 óra (napi 1,7 óra), míg júliusra 309 óra jut, tehát az átlagosan 15,5 órás nappal idején 10 óra hosszat van napsütés. A napfénytartam évközi megoszlásának jellemzésére a 3/a és 3/b táblázatban Szarvas és Békéscsaba havi átlagos és szélsőséges napfénytartamait közöljük. Utóbbiak ismerete1 elsősorban a mezőgazdasági termelés szempontjából fontos. 3/a. táblázat A napsütéstartam maximuma (1). átlaga (2) és minimuma (3) órákban Szarvason (1901—50) II. ni. IV. vVI. VII. vm. j IX. X. 1 XI. XII. évi (1) 105 141 218 270 346 363 383 345 268 214 130 85 2 363 (2) 62 83 140 189 260 272 303 278 209 152 75 53 2 076 (3) 14 39 78 111 163 191 198 220 124 76 32 21 1865 48
