Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
jedésű szikes foltokkal. Lápi kotus talaj is előfordul. Az agrotechnika és talajjavítás eszközeivel törekedni kell a nehezen vízáteresztő agyagtalajok morzsaiékoeabbá tételéire és a szikesek javítására. A felszíni vízkészletet a terület folyóinak, a Hármas-, Kettős-, Sebes-, Fekete- és Fehér-Körösöknek vízhozama képviseli. Az augusztusi alapkészlet: Hármas-Körösön 3,9 m3/sec Kettős-Körösön 2,1 „ Sebes-Körösön 2,1 „ összesen: 8,1 m/3sec A Kettős-Körös vizében a Fekete- és Fehér-Körösök vízhozama bennfoglaltatik. A talajvízkészlet szegény, alig 0,5 m3/sec. A rétegvízkészlet közepes 3,0 „ A hévízkészlet 3,6 „ 3.202 Arvízmentesítés. árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása A Körösvölgy árvízmentesítését a folyók hosszának rövidítésével az 1820-as évek után kezdték meg, hogy ezzel az árvízlevonulást meggyorsítsák és a mederbeágyazódást elősegítsék. A védtöltéseket a jelenlegi méretekre az 1919. évi rendkívüli árvíz után építették ki. Az egyes öblözetek védelmére az alábbi töltéseket emelték: a) Körösszeg öblözetben: melynek területe 8700 ha, összesen 43,4 km védtöltést. b) A Fekete-, Kettős-Körös jobboldal, Sebes-Körös baloldal és országhatár közti öblözetben: melynek területe 108 500 ha, összesen 110,52 km védtöltést. c) A Fehér-, Kettős-, Hármas-Körös baloldali öblözetben: melynek területe 171 960 ha, öisszesan 125,94 km-t. A megépült árvízvédelmi töltések összes hossza 279,86 km. A folyók nagyvízi szabályozása során a Fehér- Körösön egy mederátmetszést hajtottak végre és Gyulaváritól Békésig 19 km hosszban új mesterséges mederbe terelték a folyót. A Fekete-Körös magyar szakaszát hat átmetszéssel és Szanazugnál a Fehér-Körössel való egyesítésével 21,78 fcm-re rövidítették meg. Kettős-Körös hosszát 16 mederátmetszéssel 37 km-re rövidítették le. A Sebes-Körösön 13 mederátmetszéssel a folyó hossza 59,4 km-re csökkent. Hármas-Körös: a folyón 42 mederátmetszést végeztek. Jelenlegi hossza 90,8 km. A mederátmetszéseken kívül a folyókon a szükséges helyeken a védtöltések érdekében partbiztosí- tásdkat is kellett végezni a Körösvidéken összesen 25 helyen. : i A hajózás természetes folyószakaszokon csak a Hármas-Körös torkolati 5 km-es szakaszán, a csatornázott folyószakaszokon a Hármas-Körösön végig, a Kettős-Körösön Békésig és a Sebes-Körösön Körösladányig lehetséges. Az öblözetek legveszélyeztetettebb régi lakótelepüléseinek védelmét körtöltések építésével biztosították. Ezen körtöltések összhossza 66,77 km. A védtöltések általában nincsenek kiépítve a mértékadó árvízszínt felett előírt magasságra, keresztmetszeti méreteik sem elégségesek. A magassági hiányok 0,2—0,9 m között változók. A mezőgazdasági termelés fejlődése a lakótelepülések és egyéb létesítmények biztonsága szükségszerűen, követeli meg a védtöltések védelmi képességének további kiépítés útján való növelését. Az árvízvédelmi szervezet formáját tekintve a rá háruló feladatokat el tudja látni. Elavult létesítményei, berendezései, anyagi eszközei és felszerelései azonban korszerűsítésre szorulnak. A Körösvidéken kimondottan nagyvízi szabályozásra nincs szükség. A lefolyási viszonyok megjavítása érdekében a hullámtereket rendezni és a töltések vonal ozásbeli hiányosságait jól vonalazott védőfüzes telepítéssel kell kiküszöbölni. Mederszabályozási művek építésére csak a Sebes- Körös középső és felső szakaszán van szükség. A Fekete-Körösön egy, a Hármas-Körösön három mederátmetszést kell végrehajtani. A túlfejlődött és a védtöltéseket veszélyeztető szakadópartokat és az erős fejlődésben levő kanyarulatokat partvédőmű- vék építésével szükséges állandósítani. A Körösszeg öblözetben, a védtöltések kiépítéséhez 905 ezer m3, a körtöltések kiépítéséhez 14 ezer m3 föld beépítésére van szükség. A Fekete-, Kettős-Körös jobboldal, Sebes-Körös baloldal és országhatár közti öblözetben: a védtöltések kiépítése 1800 ezer m3, a körtöltések kiépítése 776 ezer m3 földmunkát igényel és 55 ha védőfüzes telepítését igényli. Fehér-, Kettős-, Hármas-Körös baloldali öblözetben: a védtöltések kiépítése és a Hármasi-Körös alsó töltésszakaszának szorító gátolása 1814 ezer m3, a körtöltések kiépítésére 391,5 ezer m3, a II. rendű lokalizáló töltéseikre 11,2 ezer m3 földmunkát kell tervezni. Árvízmentesítési létesítmények fejlesztési költsége mindösszesen 240,1 millió Ft, Árvízvédelem terén: a hírközlést kell megjavítani, az elavult őrtelepeket új őrtelepekkel felszerelni, a védekező személyzet részére megfelelő pihenő ás irányító helyiségek létesítésével. Az őrtelepeken fúrt kutakat kell létesíteni. A hírközlés meggyorsítása URH rádió adó-vevő készülékek üzembeállítása indokolt. Az árvízvédelem fejlesztési költsége összesen 0,6 millió Ft Folyószabályozás : A Fehér-Körösön mederszabályozási művek építése nem szükséges. Partvédőmű építésére a gyulai duzzasztó feletti bal kanyarban van szükség. A Fekete-Körös torkolati szakaszán 800 fm hosszú mederátmetszés szükséges és tíz helyen 2250 fm összhosiszban új partvédőműveket kell építem és hét helyen a meglévő partvédőműveket magasítani. A Kettős-Körösön három mederkorrekciót és ösz- szesen kilenc helyen új partvédőműveket kell tervezni, összesen 2800 fm hosszban. A Sebes-Körösön hat helyen szükséges új partvédőműveket építeni, összesen 1800 fm hosszban. A 308
