Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
Berettyó beömlés feletti szakaszon az országhatárig fenékmélyítő kotrást és öt helyen középvízi szabályozási művek építését kell végezni. A Hármas-Körösön három helyen mederátmetszést összesen 2800 fm hosszban és 13’ helyen, új partvédőműveket kell építem összesen 5200 fm hosszban. A folyószabályozás költsége összesen a nagyvízi szabályozásnál tervezett 26 ha partvédő fűz költségével együtt 87,2 millió Ft.. 2.203 Síkvidéki területek vízrendezése A Körösök mederszabályozása és árvízvédelmi műveinek megépítése után gondoskodni kellett a mentett öblözetek víztelenítéséről. A Körösvidéken a tervszerű belvízrendezési munkák 1885-ben indultak meg. Első lépésként a bihari dombokról lefolyó patakok külvdzeit fogták fel a Sebes- és Fekete-Körösök között húzódó Felfogó csatornával. Ezt követően a Körösvidék 328 820 ha kiterjedésű belvízi árterületén öt ármentesítő társulat kezdte meg — az akkori mezőgazdasági szükségletnek megfelelően, — de a gazdaságosságra is tekintettel a 0,1—0,2 lit/s ha fajlagos víemésztésnak megfelelő belvízrendezést. A társulatoknak 1948-ban történt államosítása után nagyarányú belvízrendezési munkák indultaik meg a Körösvidék 303 370 ha kiterjedésű 30 öblö- zetre tagozódó 10 belvízrendszerében. A nagyarányú rendezés teremtette meg a vidék alább felsorolt 1960. évi létesült belvízrendezési állagát, mely a beL vízgazdálkodás alapja megteremtésének mondható. A rendszerek fajlagos kiépítettsége 10—55 lit/s/ km2 között váltakozó. A nagyszámú holtmeder elősegítette a belvízgazdálkodás fejlődését is bel víztározás formájában, szivattyúzása költségmegtakarítás céljából. A belvizek mezőgazdasági hasznosításához első lépések voltak a legelő-ővgátolások a Sebes-Körös menti bel- vízöblözetekben. A holtági tározók mintegy 5 millió m3 vízkivétellel az öntözést is szolgálják, az ővgá- toit legelők területe 6000 ha-ra növekedett és 1952— 54. között megépült az első belvízi tározó a Körösvidéken a 8 millió m3 űrtartalmú begécsi tározó, melynek komplex használatára, terv is készült. A belvízrendezés és gazdálkodás eredményeinek biztonságát szolgálja a körösvidéki belvízvédelem, amely gondoskodik a belvízi létesítmények üzemelésének biztonságáról és nagyobb belvízjárás idején a károk elhárításáról. E célból belvízrendézétsi szervezet létesült, amely korszerű védelmi készenléti felszerelésével, mintegy 150 db 50—100 lit/s teljesítményű hordozható szivattyú-aggregátum parkjával, valamint gyakorlott őr- és szerelő személyzettel gondoskodik a belvízvédekezés hatásosságáról. A Körösvidéken számottevő belvízi előfordulások 1915., 1922, 1932, 1940—42, 1952—53, 1956. és 1957. években voltak. Az elöntött területek nagysága 1940—42. években 60 000 ha, 1952—53-ban 15 500 ha, 1956-ban 40 000 ha, 1957-ben pedig 10 000 ha volt. Az elöntések áltel okozott károkról hiteles adatok nem maradtak fenn, azonban közelítő becslés alapján a Körösvidéken a belvízkár több száz millió forint mértékű lehetett,. A talajvíz átlagos mélysége a Körösvidéken 2—4 m között ingadozó. Talajvízszínt-szabályozási munkálatokat nem végeztek. A Körösvidéken még a mostam kiépítettség mellett is tíz évi átlagban 20—30 000 ha mezőgazdaságilag művelt területet borít el a belvíz és okoz 10 évi átlagban 50 millió Ft értékű károsodást népgazdaságunknak. Ennek elhárítása érdekében szükséges a belvízrendezés fejlesztése a megkezdett 0,3—0,4 lit/s/ha kiépítésű fokra. Fejleszteni kell a belvízgazdálkodást is a belvízhasznosítás révén. Öntözési és halászati célokra, való belvíztározás a Körösvidéken a növekvő vízszükséglet kielégítésének egyik elengedhetetlen módja lesz. A belvízrendezés és b el vízgazdáik о d ás fejlesztése szükségessé teszi a belvízvédekezés üzemi szervezetének fejlesztését is, üzemképességének folytonos növelésével. A talajvízszín-megfigyeiést fokozni kell a belvízi előrejelzések, érdekében és az öntözött területek környezetében várható rendellenességek tanulmányozására. A Körösvidék egyes belvízrendszereiben a fejlesztési tervezet az alábbi: 68. sz. Holt-Sebes-Körös belvízrendszer Jelenlegi fajlagos levezető képessége 40 lit/s/km2 mégis a megkezdett művek befejezése, elévült szivattyútelepek korszerűsítése és főleg a mellékcsa- tomáík kapacitásának növelése érdekében, a csatornahálózat fejlesztése tervezett, 22,8 millió Ft értékben. A 69. sz.» Kettős-Körös jobbparti rendszerben a fentebb említettekhez hasonló jellegű munka tervezése történik 17,3 millió Ft értékben. A 70. sz. Hosszúfoki belvízrendszerben szivattyú- telepek befejezésének, korszerűsítésének, új műtárgyak és korszerűsítések, valamint kisebb mérvű csatornahálózat-fejlesztések tervezése indokolt. A fejlesztés mérve 27 millió Ft. A 71. és 72. sz. Fekete-Fehér-körösszegi és Élővíz rendszerekben az átlagos fajlagos levezetés elérése és biztosítása érdekében szivattyútelepek, műtárgyak és csatornahálózat-bővítések, ill. kiegészítések lettek tervbe véve 57,8 millió Ft értékben. A 74. sz. mezőberényi belvízrendszerben a fentiekhez hasonló munkák végzésére előirányzott beruházás 18,6 millió Ft. a 75. és 76. sz. belvízrendszerek tervezett fejlesztési igénye 30,5 millió Ft. A körösvidéki belvízrendezési, védelmi és gazdálkodási fejlesztésekre mindösszesen előirányzott 174 millió Ft költségtervezet 570 Ft/ha fajlagos beruházást jelent. 2.204 Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése A területen ilyen irányú sza к tevékenység nem folyik. 309