Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)

XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok

— elbírálja vízügyi műszaki szempontból a vízellátó és vízelvezető művek építésére, bővítésére és fejlesztésére vonatkozó, továbbá a falusi vízellátással kapcsolatos műszaki terveket;

— megtervezi a vízgazdálkodási létesítmények (árvízvédelmi, belvízgazdálkodási, folyószabályozási, kisvízfolyásrendezési, öntözési, stb.) műszaki terveit, azokat felülvizsgálja és jóváhagyja;

— résztvesz az öntöző telepek, halastavak kijelölésében, műszaki tervezésében és kivitelezésében;

— résztvesz a vízhasznosítási főművek (szivattyú- telepek stb.) kijelölésében, tervezésében és építésében;

— vezeti és műszakilag irányítja a tényleges árvíz- és belvízvédekezést;

— közreműködik az árvíz- és belvízvédekezés államigazgatási feladatainak ellátásában;

— műszála irányítást ad a tanácsok részére s helyi vízkárelhárítási feladatok elvégzéséhez;

— kivitelezi a vízgazdálkodási létesítményeket

(árvízvédelmi, belvízgazdálkodási, folyószabályozási stb.) ; :

— üzemeli és fenntartja az állami hidrotechnikai létesítményeket (duzzasztók, zsilipek, szivattyú- telepek stb.);

— irányítja és felügyeli a területen alakult vízgazdálkodási társulatokat;

A szerteágazó feladatok közül ki kell emelni a vízügyi államigazgatási hatósági teendőket.

Az alkotmány 6. §-ában foglaltak szerint a vizek az egész nép vagyonaként, az állam és a közületek tulajdonában vannak. Az állam szervei, jelen esetben az első fokú hatósági jogkört gyakorló Vízügyi Igazgatóság útján érvényesíti a vízgazdálkodás célkitűzéseit. Ez az akaratérvényesítés a Vízügyi Igazgatóság államigazgatási tevékenysége keretében töltődik meg tartalommal akkor, amikor vízjogi engedélyt ad ki, vagy amikor telephelykijelölési eljárás során községfejlesztési, vagy üdülőfejlesztési tervek felülbírálatánál érvényesíti a vízgazdálkodás állami irányelveit (korlátokat szab stb).

A vízügyi államigazgatási hatósági teendők zömét a vízjogi engedélyezési ügyek alkotják.

A 2/1952. (I. 8.) M. T. számú rendelet 1. §-a szerint engedély szükséges minden olyan vízimunkálathoz, amely a víz természetes lefolyását akadályozza, megváltoztatja, vagy amely fennálló és gyakorlott vízhasználatot érint, illetve amely már engedélyezett vízimunkálat, vízhasználat módosítására irányul. Ezenkívül engedély kell az olyan vízimunkálathoz és vízhasználathoz, amely a víz természetes összetételét megváltoztatja. Ennek alapján a Vízügyi Igazgatóság

— engedélyezi a vízimunkák végzését, létesítmények építését, átépítését és lebontását;

— felülvizsgálja az elvégzett (megépített, átépített, elbontott) vízimunkákat;

— engedélyezi a létesítmények üzembehelyezését;

— módosítja, eltiltja az üzemelést;

— engedélyezi, megváltoztatja, eltiltja a vízhasználatokat (öntöző vízhasználat, ipari, halastó, fürdő stb.) ;

— elrendeli bizonyos vízimunkák végzését (vízgazdálkodási szempontból káros művek átépítését és elbontását);

— megállapítja, módosítja és megszünteti a vízügyi szolgalmakat;

— megállapítja a vízimunka költségviselőit;

— kötelezi az érdekelteket az elrendelt, vagy engedélyezett vízimunkák elvégzésére;

— kötelezi az érdekeltéket a vízhasználatok gyakorlásával okozott károk megtérítésére;

— engedélyezi a homok- és kavicskotrásokat;

— megállapítja a közcélú vízellátásra szolgáló víznyerő helyek, ásványvíz, gyógyvíz, gyógyfürdő célját szolgáló források védőterületét;

— kiszabja a szennyvízbírságot és a szennyvíz- bevezetési díjat;

— dönt a vitás vízügyi államigazgatási ügyekben;

— végrehajtja a vízügyi hatósági határozatokat;

— felügyeletet gyakorol abban a tekintetben, hogy az engedélyesek betartják-e a vízügyi rendelkezéseket;

— vezeti a vízikönyvet.

Jelentős az igazgatóság termelői és üzemelői tevékenysége. Ennek keretében végzi a területen a hatáskörébe utalt árvízvédelmi, belvízgazdálkodási, kisvízfolyásrendezési, folyószabályozási, mezőgazda- sági vízhasznosítási stb. beruházási, felújítási és fenntartási munkákat. Ezeket a munkálatokat a vízügyi igazgatóság a területi szerveivel, a szakasz- mérnökségekkel végezteti.

A Vízügyi Igazgatóság Gépészeti Üzemelési Csoportjának feladata: a Vízügyi Igazgatóság valamennyi gépének (építőgépek, földmunka-gépek, szállítószalagok, távbeszélő üzem, közúti és vízi járművek, zsilipek gépszerkezete, szivattyútelepek gépészeti berendezései, erőgépek stb.) üzembiztos állapotban tartása. Ezenkívül mint szolgáltató üzem végzi gépeivel és műhelyeivel azokat a munkálatokat, amelyek feladatkörébe tartoznak (szerkezeti elemek készítése, szerelése, építkezések gépészeti részeinek tervezése és kivitelezése).

Vízgépészeti Vállalat II. sz. üzeme, Gyula

Az üzem öntözés-üzemelést végez és ezenkívül öntözőgépek, szivattyúk, motorok kezelési, karbantartási és felújítási munkálatokon felül vízgépészeti szerkezetek gyártását is végzi.

Vízügyi Építő Vállalat Építésvezetősége, Békés

Feladata elsősorban mezőgazdasági vízhasznosítási munkálatok (öntözőtelepek, halastavak) végzése, valamint a magyar—román vízügyi egyezményből folyó belvízgazdálkodási létesítmények (szivattyú- telepek, főcsatornák) építése.

A Körösvidék területén az alábbi vízügyi szolgálaton kívüli szervek fejtettek ki a felvételezés idején vízügyi tevékenységet.

Békés megyei tanács VB Építési és Közlekedési Osztálya, Csongrád megyei tanács VB Építési és Közlekedési Osztálya, Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, Békés, továbbá a következő vízgazdálkodási társulatok:

292