Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)

XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok

1. Kötegyáni Bel vízlevezető Társulat

2. Bélmegyeri Belvízrendező Társulat

3. Berettyóntúli Vízgazdálkodási Társulat

4. Kőrösladányi Belvízrendező Társulat

5. Eleki Belvízrendező Társulat

6. Üjszalontai Belvízrendező Társulat

7. Gyomai Belvízrendező Társulat

8. Sarka di Belvízrendező Társulat

9. Okányi Belvízrendező Társulat

10. Méhkeréki Belvízrendező Társulat

11. Zsadányi Belvízrendező Társulat

12. Mezőgyáni Belvízrendező Társulat

13. Dobozi Belvízrendező Társulat

14. Békési Belvízrendező Társulat

15. Békéscsabai Belvízrendező Társulat

16. Gyulavári Vízgazdálkodási Társulat

17. Vésztői Vízgazdálkodási Társulat

18. Kettős-körösi Vízgazdálkodási Társulat

19. Geszti Vízgazdálkodási Társulat

20. Kétegyházi Belvízrendező Társulat

A tanácsok vízgazdálkodási feladatai igen kiterjedtek. Feladataik közé tartozik a helyi jellegű belvizes csatornák, kisvízfolyások, nyári gátak, községeket védő körgátak építése, felújítása, fenntartása, a tényleges vízkárelhárítási (védekezési) tevékenység megszervezése és elvégzése, az öntözőtelepek, halastavak kijelölése, a vízellátási és csatornázási feladatok végrehajtása (üzemelés, építés), a vízgazdálkodási társulatok szervezése1 és felügyelete.

A szerteágazó tanácsi vízgazdálkodási feladatok megoldásában segített a vízügyi összekötő. Feladata pontosan rögzítve nem volt, legtöbb esetben magukra hagyatva dolgoztak.

Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat üzemelteti a megye területén lévő vízműveket, végez kút- és vizműépítkezést. Kirendeltségei vannak: Békéscsabán, Gyulán, Vésztőn és Gyomán.

Vízgazdálkodási társulatok. A helyi jellegű vízgazdálkodási feladatok, elvégzése, az érdekelt termelők és a lakosság társadalmi összefogása, révén alakultak a vízgazdálkodási társulatok. A Körösvidék területeinek adottságaira tekintettel itt legfőképpen belvízrendezési és öntözési társulatok alakultak. Az első társulat Kötegyán községben alakult 4300 ha területen.

A Körösvidék területén 1960. év végén 20 társulat 260 000 ha területen működött.

A fejlődés és a szervezet átalakítása

A 12. sz. TVK területe rendkívül jelentős mező- gazdasági területe hazánknak. Meg kell azonban

Kötegyán

Bélmegyer

Mezőtúr

Körösladány Elek

Űjszalonta Gyoma Sarkad Okány

Méhkerék Zsadány

Mezőgyán Doboz Békés

Békéscsaba

Gyulavári Vésztő

Köröstarcsa Geszt

Kétegyháza

jegyezni, hogy az egész TVK területe mélyfekvésű, belvizekkel gyakran járt terület. Erre tekintettel már a múlt században megindult a terület belvíz- mentesítése.

A mezőgazdasági vízhasznosítás fejlesztése érdekében tovább kell a terület belvízgazdálkodását fejleszteni, éspedig a szeghalmi, kutasi, békési, folyáséri, dögös-kákafoki és a magyar—román határmenti belvízi öblözetekben. Fejleszteni kell a Körös szabályozását és a Körösvölgy ármentesítését.

A vízgazdálkodás vitelében az állami szerveken kívül számos más szerv érdekelt, ilyen munkálatokat a felsorolt szerveken kívül iparvállalatok és állami gazdaságok is végeznek. Ez szükségessé teszi megfelelő szervezettel bíró vízgazdálkodási központ kialakítását. Ennek érdekében:

1. meg kell teremteni a vízmérlegen alapuló vízkészletgazdálkodás alapjait,

2. ki kell alakítani a TVK területén a vízgazdálkodási központot;

3. meg kell határozni a fejlődés ütemét, nagyságát és összefüggéseit, figyelembe véve az állami víz- gazdálkodás szerveinek és a tanácsok tervszerű együttműködésének alapjait;

4. fejleszteni kell a vízügyi igazgatóság üzemi építő és üzemelő szervezetét;

5. elő kell készítem a vízgazdálkodási társulatokat a vízgazdálkodási építő és üzemelő munkálatok hatékonyabb ellátására;

6. fejleszteni kel a szakaszmérnökségeknek a víz293