Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)

XVI. fejezet. A vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai

ügyi Vegyesbizottság által mindkét fél részéről kijelölt szakértők tartják fenn, akik az egyezmény mellékletét képező működési szabályzat alapján állandó határátlépési igazolvánnyal rendelkeznek. A kijelölt szakértők feladatát képezi magyar területen a közös érdekű szivattyútelepek és a román területi vízszolgáltatások működését és költségelszámolását negyedévenként ellenőrizni. Évente egyszer ellenőrzik helyszíni szemle keretében az árvíz- védelmi felkészültséget a Körösökön és a belvíz- védelmi készültséget a közös rendszerekben, gondoskodnak területeiken a vegyesbizottság határozatainak a végrehajtásáról.

Az egyezmény alkalmazásából kifolyóan a körös- vidéki és csatlakozó román területi közös érdekű zónában kivitelre kerülő munkák terveit a vegyesbizottságban a felek kölcsönösen bemutatták, a munkák végrehajtását pedig csak az előzetesen elfogadott műszaki tervek alapján hajtották végre. A tervek bírálata az egyezmény szelleméből folyó- lag, a szabályzatok előírásainak megfelelően történt, figyelemmel a kölcsönös érdekekre. Az így kialakított kapcsolat, a vállalt feladatok teljesítése, a kölcsönös ellenőrzés biztosították a zavartalan együttműködést.

Nem szabályozta az egyezmény a Körösök vízhozamai megosztásának a kérdését, ami döntő befolyással van — éspedig negatív értelemben — a Körösvidék vízgazdálkodásának fejlődésére és fejlesztési irányára. A román területen folyamatban lévő és várható nagyarányú vízhasználati fejlesztések mindinkább csökkentem fogják a Körösök közép- és főleg kisvíz hozamát és megtörténhetik, már kevésbé aszálylos időkben is, hogy a Körösvidéken a folyómedrekben még csörgedező víz is alig marad.

Szakágazati bontásban az alábbiak szerint ismertetjük a Körösvidék nemzetközi kapcsolataiból kifolyóan a vízgazdálkodást érintő munkákat, illetőleg rendszabályokat.

a) Arvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása.

Az árvízmentesítést illetően fentebb említés történ arról, hogy a román területi árvízvédelmi töltéseket, a Sebes-, a Fekete-, a Fehér-Körösök a Felfogó csatorna és Tőz folyócska mentén felújították és az 1919. évi árvízszinthez viszonyítva 0,70 m biztosnággal megerősítették.

Az árvízvédelem érdekében megegyezés történt arra nézve, hogy a Sebes-, Fekete- és Fehér-Körösök román területi, meghatározott kéh-'két mércéjének vízállását naponta, táviratilag közlik a VITUKI- val, míg ha ezen mércéken és egyéb megjelölt, valamint a Köles-ér és Felfogó csatornákra nézve megállapított mércéken a vízállás egy meghatározott szintet eléri, illetve meghalad, naponta 8 és 17 órakor közlik ugyancsak táviratilag e vízmércék vízállásait a Körösvidéki Vízügyi Igazgatósággal. Ugyancsak naponta 8 és 17 órakor közli a Gyulai Vízig, a Nagyváradi Talajjavító Hivatallal a Sebes- Körös kőrösszakáli 350 cm, a Fekete-Körös remetei 600 cm és a Fehér-Körös gyulai 450 cm-t meghaladó vízállásait.

Az árvíz idején végrehajtandó intézkedéseket és a két fél vízügyi szervei közötti együttműködést az 1952. évi közös Árvízvédelmi Szabályzat tartalmazza. Lényegében mind a két fél saját területén önállóan védekezik, a közös szabályzati előírásokra figyelemmel, veszély esetén, kérésére egymásnak azonnali segítséget nyújthatnak, a lefolyt árvízről pedig — tapasztalatcsere céljából — beszámolót készítenék.

Folyószabályozási munkákat illetően mindkét fél területén általában partbiztosítási munkák folynak a mederelfajulás megakadályozására és az árvízvédelmi töltések biztonsága érdekében. E munkák általában nem összefüggőek és aránylag rövid partszakaszra vonatkoznak. A közös vízügyi műszaki zónában végrehajtásra kerülő munkák terveit kivitelezés előtt a vegyesbizottságnak elfogadásra bemutatják. Közös érdekű és általában tószabályozási munka a Körösvidéken és csatlakozó román területi részén nincs.

A közös érdekű árvízvédelmi töltésszakaszok hossza a következő:

Magyar területen:

Sebes-Körös bp., Kekete-Körös j. és bp., Fehér- Körös j. és bp., Kettős-Körös j. és bp. 165.25 km,

Román területen:

Sebes-Körös bp., Fekete-Körös j. és bp., Tőz bp., Fehér-Körös j. és bp. 166.80 km.

b) Belvízgazdálkodás.

A magyar—román körösvidéki közös érdekű belvízrendezés alapja az a közös belvízrendezési terv, melyet 1952. évben a közös tervezési csoport készített el. Ebben a tervben rögzítést nyert, hogy a román területről levezetésre kerülő belvíz meny- nyisége 0,4 1/sec/ha fajlagos lefolyásnak feleljen meg. A terv, a rendszerezést illetően, a régi Sebesés Fekete-körösi árterületek szerinti beosztásból indul ki és csatornarendszer tagozódásban oldja meg a belvízlevezetés kérdését. Az a terület, amelyről a Körösvidékre belvízlevezetés történik, zárt egységet képez, melyet északon a Sebes-Körös, délen a Fekete-Körös, keleten a Sebes- és Fekete-Köröst összekötő Felfogó csatorna, nyugaton pedig a magyar—román országhatár zár le egyértelműen. Kiterjedése összesen 42,5 km2, tehát a Körösvidék érintett belvízrendszereinek közben jöttével, román területről származó levezetendő belvízmennyiség összesen 1,7 m3/see.

Ez a vízmennyiség: a Sarkad—Anti, Hosszúfok— Köleséri és Ugra—Atyási csatorna rendszereken nyer levezetést: 8,3+6,9+2,,0 m3/sec. megosztásban. E csatornarendszerek már említett felújítási munkálatai mellett új, közös érdekű szivattyútelepek építése is szükségessé vált. Ezek a nagytóti 4,5 m3/s kapacitású szivattyútelep a Sebes-Körös, a Hosszúfok IV. 9 m3/sec. a Kettős-Körös, valamint a malomfoki 4,5 m3/sec. teljesítményű a Fekete-Körös mentén. Közös érdekű szivattyútelepekké nyilvánították továbbá a már meglévő Hosszúfok II—

III. 13 m3/sec. és Sarkad—Sitkai 9,3 m3/sec. teljesítményű belvízátemelő szivattyútelepeket is. Ezeknek a telepeknek az üzemelési és fenntartási költségeit a két fél területi érdekeltség arányában viseli.

271