Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
XVI. fejezet. A vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai
A körösvidéki közös belvízlevezetés, valamint belvízvédekezésnél követendő eljárásokat és intézkedéseket a levezető csatornarendszerek egyes csatornáira, tiltóira, és zsilipéire vonatkozóan az 1954. évi közös Belvízvédelmi Szabályzat tartalmazza részletesen. A fentebb leírt román területi határzóna belvízrendezési munkáinak fejlesztése most van folyamatban. E rendezés a vegyesbizottság által jóváhagyott, illetőleg jóváhagyandó tervek alapján megy végbe. A csatornák határszelvényére nézve a közös tervezési csoport megállapította és az 1954. évi Közös Belvízvédelmi Szabályzat rögzítette a hidraulikai elemeket, ún. fenékszélesség, rézsűhajlás, fenékszint, valamint a maximálisan levezetésre kerülő víz szintjének a megadásával. A közös körösvidéki határzónát illetően a belvízgazdálkodás megnyilvánulása csupán a román területi víz visszatartási kötelezettség, amely megengedett levezetendő vízmennyiségen felüli vízhozam időszakos román területi tározását teszi szükségessé. Magyar területen a Nagytóti-Toprongyos főcsatorna mentén Zsadány község területén létesült begé- csi tározó komplex használatára készült tanulmány. A Fehér-Körös, illetőleg az Élővízbe torkollva a Pélgyulai csatornán román területről maximálisan 400 1/sec belvízmennyiség átszivattyúzását vállalta a magyar fél a gyulai belvízátemelő szivattyútelep közben jöttével, kompenzációs alapon, a téli időszakban a békéscsabai Élővízcsatomának 500 1/sec víz- mennyiséggel, román területről történő táplálásáért. c) Kis vízfolyások és vízgyűjtőterületek rendezését célzó műszaki kapcsolat a, Körösvidéken a két fél között nem áll fenn. d) Öntözés céljaira, vízdíj és fenntartási hozzájárulás ellenében, az Inándi csatornán keresztül a Felfogó csatornából a magyar fél a vegetációs periódus idején maximális 700 1/sec vízmennyiséget vesz át a román féltől. e) Halászati vízhasznosítás: Az ugrai halastógazdaság vízellátása ugyancsak a román területi felfogó csatornából történik. Az ugrai tápcsatorna közbenjöttével, éspedig a megtöltésre 1,3 m3/sec, párolgási utánpótlásra 0,12 m3/sec, teleltetők táplálására 0,20 m3/sec mennyiségben. E két utóbbi vízhasználati vízszolgáltatás szabályozását és lebonyolítását célzó intézkedéseket ugyancsak az 1954. évi közös Belvízvédelmi Szabályzat tartalmazza. f) Ipari és ivóvízellátási közös érdekű problémák a Körösvidék és csatlakozó román közös érdekű vízügyi műszaki zónában nincsenek. g) Szennyvízelvezetés és a vizek tisztaságának védelme érdekében a közös zónában, a két fél kötelezte magát a vízfolyások vizei tisztaságának a megóvására. h) Vízerőhasznosítás. Közös érdekek nincsenek. i) Víziutak és kikötők, jellegű közös érdekű vízépítési kapcsolatok a Körösvidéken a felek között nincsenek. A Körösvidék keleti határát képező magyar— román országhatár szakaszt az alábbi vízfolyások, illetőleg belvízi csatornák metszik: Folyók: Sebes-, Fekete-, FehérKörös 3 db Csatornák: Malomréti, Bottyán, Ugrai-tápcsatoma, Toprongyos, Inándi, Karhány, Kölesér, Ösi- réti, Gyepes és Kopolya, Bar- mod-pusztai, Pél—Gyulai csatorna 12 db Államhatárt képez a Korhány csatorna 2,5 km A körösvidéki tízéves intenzív vízügyi kapcsolat a szomszédos Romániával, kialakított e térségre nézve bizonyos gyakorlatot, felszínre hozta a felek kölcsönös érdekeit. A jövőben e térségben törekedni kell a szocialista együttműködés szellemében a vízgyűjtők egységén alapuló vízgazdálkodási kapcsolatok kifejlesztésére. 272
