Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
XIV. fejezet. Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem
XIV. FEJEZET Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem 1. BEVEZETÉS A feldolgozás során három időszakot különböztetünk meg. Az első időszak határa 1960. december 31-e„mely a szövegben megegyezik a jelennel és egyben elhatárolja a múltat. A második időszak 1960-tól 1980-ig terjed és ez szorosan kapcsolódik a népgazdaság 20 éves távlati fejlesztési tervéhez. A harmadik az 1980. év után következő és el nem határolt időszak. Ebben a részben kerülnek feldolgozásra a 20 éves tervidőszak utáni fejlesztési lehetőségek. 1.1 A témakör ismertetése A fejezet a nem ásvány-, gyógy- vagy hévíznek minősülő vizekkel, hanem a természetes és mesterséges lehetőségekkel kapcsolatos hideg vizekkel ösz- szefüggő vízparti üdüléssel, fürdéssel és vízisporto- lással, továbbá a természetvédelem vízügyi helyzetével foglalkozik. Azokat a vízgazdálkodási tevékenységeket tárgyalja, melyek a fenti célok elérésére alkalmasak és indokoltak. A fejezet kapcsolódik a XIII. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása, továbbá a XII. Víztározás és annak többcélú hasznosítása című fejezetekhez. Vízparti üdülésen a lakosságnak a természetes vizek és a tározók partjai mentén a munka fáradságának kipihenése, szórakozása, fürdése, strandoüása, napozása, táborozása, vagyis a szabadságidő és a szabadidő kellemes eltöltése céljából történő tartózkodását kell érteni. Fürdésen a nem sportolási célból a vízben való tartózkodást, úszást, labdázást, stb.-t értjük. Vízisportok gyűjtő elnevezésen, úszást, evezést, vitorlázást, motorcsónaksportot és a sporthorgászatot értjük. A természetvédelem vízgazdálkodási vonatkozásain a rezervátumokkal kapcsolatos vízgazdálkodási kérdéseket kell érteni. A természetvédelemhez tartozik a vízügyi létesítményeknek a tájba való megfelelő beillesztésének kérdése is. Az egyéb természetvédelmi vízgazdálkodási tevékenységet, mint pl. az erózió elleni védekezést, a felszíni és mélységi vizeknek, mint természeti kincsnek a védelmét, továbbá a halállomány védelmét az V., VIII., IX. és XIII. fejezetek tárgyalják. 1.2 A múlt és jelen 1.21 A VlZPARTI ÜDÜLÉS, FÜRDÉS ÉS VlZISPORTOK MÜLTJA ÉS JELENE A Körösvidék folyói, a Fehér-, Fekete-, Sebes-, Kettős és Hármas-Körösök a múlt században végrehajtott mederszabályozási és árvízvédelmi munkák során, eredeti folyásukhoz képest igen nagy változáson mentek keresztül. Az új szabályozott meder nyomvonalvezetése általában — ha lehetséges — elkerüli a 'nagyobb helyiségek lakott területeit, azért alakult ki nehezen e térségben a vízparti üdülés. A fürdést hátráltatta a sok egyenes vonalozású átmetszés is, ahol mindkét part meredek. Előszeretettel keresik fel azonban a fürödni vágyók a kanyarokat, ahol a homorú oldalakon finomhomok zátonyok alakultak ki, melyek napozásra és fürdésre alkalmas helyek. Gyulai fürdő A vízparti üdülés, fürdés a Körös vidéken mint- egy 4—5 évtizedes múltra tekint vissza. A XX. század első évtizedében kezd jelentkezni a vízparti üdülés és fürdés igénye. Ebben az időben épült Gyulán, az Élővízcsatoma partján a kfo 50 m hosz- szú strandfürdő, a meder kiszélesítése által. Ez a fürdő 1959 óta, leválasztva az Élővíz medrétől, hévízzel üzemel. Békéscsabai fürdő A gyulai strandfürdővel majdnem egyidőben, ugyancsak az Élővízen, Békéscsabán, szintén létesítettek egy strandfürdőt, kiépített partfalakkal, de a víz fokozódó szennyeződése miatt később fel kellett hagyni. Körösmenti szabadfürdők: A folyószabályozás során kialakult természetes adottságok, minden előzetes rendezés, vagy strandkiépítése nélkül. Ilyenek: a Fekete-Körösön Sarkadon a cukorgyári zátony, majd lejjebb a közúti és vasúti hídnál lévő zátonyok. A Kettős-Körösön a dobozi híd körüli, a békési közúti híd feletti szakasz, a mezőberényi zátony és a köröstarcsai közúti híd feletti szakasz, melyek alkalmasak fürdésre. A Sebes-Körös körösladányi szakaszát használják nyári fürdőzésre. A Hármas-Körös menti községek lakossága az élő251
