Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
XIV. fejezet. Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem
folyómederben, a gyomai közúti híd feletti, a* endrődi közúti híd alatti, az öcsödi híd feletti és a kunszentmártoni híd feletti szakaszon, ki nem épített strandokon fürdőzik, Szarvas lakossága pedig a szarvasi holtágban. Egy-egy zátonyon a fürdőzők száma melegebb napokon a 200—300 főt is eléri. A vízisportágak közül szervezett formában csak a sporthorgászat fejlődött ki, annál is inkább, mert az ország legtisztább vizű folyóit, a Körösöket a horgászok halban gazdag vizeink között tartják nyilván s ezért szívesen felkeresik. Az igen változatos horgászati lehetőséget minden folyón megtalálhatjuk. A Fekete-Körösön a határvíz 5 km hosszú szakaszán jó eredménnyel lehet különösen süllő és harcsa horgászatot űzni. Nem kevésbé jó hely a folyó torkolati szakasza. A Kettős-Körösön a jó hargászvizek Békésnél kezdődnek, s általában a Sebes-Körös betorkollá- sig a kanyarok kedvelt horgászhelyek. A Sebes-Körösön a Berettyó betorkollás és a Hármas-Körös közt találhatunk jó fogási lehetőségeket nyújtó folyószakaszokat. A Hármas-Körös felső szakasza, mindjárt a Sebes-Körös betorkollását követően a Körösvidék legszebb, legromantikusabb része. A füzessel benőtt kanyargós partok mentén az egész horgászidényben tartó duzzasztott vízből nem ritkán 100 kg körüli harcsapéldányok kerülnek ki. Különleges és igen értékes horgászlehetőséget nyújt a békésszentandrási duzzasztómű oxigéndús alsó víztükre. E műtárgytól lefelé a folyó Tiszába torkollásáig igen változatos és kedvelt horgászó helyek állnak rendelkezésre. Az eddig meglévő, de ki nem használt lehetőségek még az evezés és motorcsónaksport. A bökényi és békésszentandrási duzzasztók hatása, tavasztól őszig csaknem állandó lassú folyású, vagy álló 50— 100 m széles víztükröt biztosít, amely igen alkalmas az evezésre és motorcsónakázásra. A Kettős- és Hármas-Körös hosszú, egyenes szakaszai ideális versenypályák lehetnének. Meglévő üdülőhelyek a Körösvidék folyói mentén az alábbiak : A Fekete^ és Fehér-Körös összefolyásának vidékén 8 üdülőépület, klubház létesült, amelyek közül 5 egyéni nyaraló, összesen 40 fő befogadóképességgel. A sporthorgászat fejlettségének és elterjedésének megfelelően a Körösvidéken 4 db horgásztanya létesült, 100 fő befogadóképességgel. 1.22 A TERMÉSZETVÉDELEM MŰLTJA ÉS JELENE A Körösvidéken a múlt században végrehajtott szabályozási munkák nyomán a régi, szabályozás előtti tájjelleget csak egyes, főleg az átmetszések következtében holtmederré vált vízpartok őrizték meg. Ilyen a Gyulán és Békésen átfolyó régi Fehér- Körös meder, az Élővízcsatorna, a szarvasi holtmeder, továbbá a Fekete-Körös folyó. A Fekete- Körös eredeti kanyargós medre az alsó szakaszon jóformán változatlanul fennmaradt. Helyenként a partokon a régi, óriási erdőségekből fennmaradt egy-egy mocsári tölgy is látható. Területünkön természetvédelmi objektum a szarvasi holtmeder mellett elterülő arborétum, a sza- badkígyósi és a gyulai kastélypark. A szarvasi arborétum, vagy Pepi-kert jelenleg 87 ha kiterjedésű. Mint a Hármas^Körös árterülete, évről-évre víz alá került, szántóművelés itt sohasem volt. A Hármas-körösi nagy átmetszés, illetve árvédelmi töltés'építésének évéig, 1896-ig csak vadász- területként használták. Az eredeti ártéri növényzetből jelenleg is megtalálható néhány 150 évnél idősebb fehér nyár. A területet a jelen évszázad elejétől Bolza József kitartó, szakértő kertészkedéssel fagy űj teménnyé alakította ki. Az arborétum növényzetének fejlődésében a víznek mindig fontos szerepe volt. Különösen a partközeli területen az asz- szoriációk kialakulása a vízközeli mikroklíma hatására történt, ennélfogva az arborétum állagának fenntartásához a Holt-Körös vizének lehető magas szinten tartása a fontos. A száraz, években a Holt- Körös közelsége talajvízpótlás és mikroklímatikus hatás révén az arborétumot nagy károktól óvta meg. Jelenleg kb. 1600 hazai és külföldi fa- és cserjefaj gyűjteménye van. Országos jelentősége abban áll, hogy az Alföld szélsőséges klimatikus viszonyai közt már 60—70 év óta viszonylag nagy területen az alföldi tájtól lényegesen eltérő vegetáció alakult itt ki, mégpedig nem sínylődő, hanem éppen a Holt-Körös közelsége folytán fejlődőképes, jól tenyésző állapotban. Évi 60 ezer főnyi látogatójának jelentős része biológiai szakszempontból keresi fel az arborétumot. A gyulai kastélykert a középkori ősi vár és barokk kastély környezetében, századok során alakult ki. A parkon keresztül kanyarog a Fehér-Körös régi, ma élővízzel táplált medre, A park területe 5 ha. Akárcsak a szarvasi arborétumnál, az állandóan magas szinten tartott talajvíz igen jó és nélkülözhetetlen hatással van a növényzet és faállomány fejlődésére. A kastélykertet különleges faállománya. és aljnövényzete teszik értékessé. Az „Er- kel-fa”, mely alatt Erkel a Bánk bán-t szerezte, nemzeti erekélyének számít. A kert a város kezelésében van, parkőrzés és kerítés, valamint jelző- és figyelmeztető táblák biztosítják a védelmi terület állományát. A védetté nyilvánítás óta a parkban hévízkutat és fürdőt létesítettek. Az idegenforgalom ezután ugrásszerűen évi 250 ezer fő fölé emelkedett, a helyi látogatók száma évi 150 ezer fő. A szarvasi kastélykert. A Holt-Körös mellett épült kastély a gyulai kastélyparkkal egyidőben, a múlt században keletkezett. Területe: 1,6 ha. Fenntartását és fejlődését a Holt-Körös állandó magas vízszintje biztosítja. 1.3 A fejlesztés szükségessége 1.31 A VlZPARTI ÜDÜLÉS, FÜRDÉS ÉS VlZISPORTOK FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A szocialista társadalomban különös jelentőséggel bír az egészség megóvása. A vízparti üdülés, fürdés 252
