Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
XIII. fejezet. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása
A hévizek úgy ivókúra, mint iszapkezelés tekintetében is hasznosíthatók lennének, ezen a téren azonban eddig alig történt valami. Iszapkezelés csak Békéscsabán van, egészen korlátozott mértékben; szervezett ivókúra pedig csakúgy, mint a palackozás, teljesen elhanyagolt terület. Területünkön tehát a hévizek gyógyászati hasznosítása fejlesztésre szorul. Különösen elhanyagolt terület a téli fürdőzés lehetősége, holott mezőgazda^ sági jellegű vidékünk dolgozói sokkal inkább érnek rá télen fürdőzni. A vizek és a környezet adottságai folytán a fejlesztésnek elsősorban a helyi igények kielégítésére kell törekedni. A fejlesztés kívánatos iránya a vízgyógykezelés többféle lehetséges! módjának együttes alkalmazása (ivókúrák, belégző kezelésék, súlyfürdő, iszapkezelés-, stb.). Külföldiek érdeklődésére számos eset volt, azonban szállodahiány és egyéb fürdőkultúrához tartozó berendezések teljes hiánya a külföldi idegenforgalmat a Körösvidéken egyenlőre lehetetlenné teszi. 1.32 AZ ÁSVÁNY-, GYÓGY- ÉS HÉVIZEK EGYÉB HASZNOSÍTÁSI FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE Meleg- és ivóvízellátás: a körösvidéki települések ivóvízellátásában a jövőben fokozott szerep jut a 26 C°-nál melegebb mélységi vizeknek is. A kormányzati célkitűzések szerint minden város és község vízművel látandó el részben községfejlesztési, részben állami beruházási hitelek felhasználásával. A vízbeszerzéseknél szóba jöhetne Körös-menti parti kutak,, esetleg magasabb víztartó rétegek megcsapolása is. A legjobb minőségű ivóvizeket azonban vidékünkön a 300—500 m-re mélyített hé- vízkutakból kapjuk és a vízellátó művek jórészt ezekre a vízbeszerzésekre települnek. Az 1.22 pontban említett 3286 m3/nap jelenleg elfolyó vízmeny- nyiség törpevízműbe való kapcsolása szükséges. E meglévő kutakon túl számos új hévízkút létesítése szükséges ivóvízellátás céljára. Mezőgazdasági termelés’ területén a hévizek eddig még nem kerültek felhasználásra. A meglévő kutaknál veszendőbe menő fűtési energia (70—50 C°-ig): 1630 to/év szénegyenérték, 408 000 to/év szén- egyenérték igen célszerűen lesz felhasználható melegházak fűtésénél. A Körösvidéken a melegágyi primőr kertészetnek több évtizedes hagyományai vannak, a meglévő, sőt e célból létesítendő új hévizfcutak hasznosításának e téren igen nagy jelentősége van. Ásványi só kinyerésére hévizeink nem alkalmasak, így erre a jövőben nem lesz lehetőség. Hévizeink általában kisebb mértékben gázos tartalmúak. A gázmennyiség vizsgálata egyenlőre csak Békéscsabán történt meg. (310 m3/nap). Gázleválasztó berendezések létesítését és a gáz felhasználását fűtés céljaira a gazdaságos1 felhasználás tanulmányozása fogja eldönteni. 1.33 AZ ÄSVÄNY-, GYÓGY- ÉS HÉVIZEK KOMPLEX HASZNOSÍTÁSI FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE Területünkön a 40 C°-nál magasabb hőfokú hévízmennyiség 7000 m3/nap, amely már fűtési célokra felhasználható. Ezek a vizek nincsenek gazr- daságosan felhasználva. A fürdésre, gyógyászatra, üdülésre hasmáit vizek, ha a nyári meleg napokban teljes mértékben hasznosítva vannak is, télen csaknem teljes mértékben használatlanul folynak el. Ilyen pl. a gyulai kutak vize; vagy részben a gyomai, nagyszénási, mezőberényi, endrődi, szarvasi hévizek. Kiterjedt lehetősége van a mezőgazdaságban hévizeink kiegészítő felhasználásának. Különösen a téli hónapokban, mint hajtatóházak, primőr kertészetek fűtőanyaga. A primőr kertészetek és hajtatóházak révén a beruházások lényegesen előbb térülnek meg. Figyelembe kell azonban venni a lakosság igényeinek a fürdőkultúra területén rohamosan növekedő igényét. így pl. a gyulai 1228 m3/nap hévizet fedett fürdők, gyógyfürdők, gyógyszálló üzemeltetésére, fűtésére kell elsősorban felhasználni. 2. AZ ÁSVÁNYVIZEK, GYÓGYVIZEK ÉS HÉVIZEK HASZNOSÍTÁSÁNAK FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai 2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS A TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE A fejlesztéshez területünkön Schulhof Ödön kézikönyve (Magyarország ásvány- és gyógyvizei, Bp. 1957,) Kocsis:—Szálkái: Adatok a 26 C°-nál magasabb hőmérsékletű mélységi vizeinkről című tanulmány, Bélteki: A hazai termális vízfeltárás időszerű kérdései című tanulmány, továbbá a Hidrológiai Közlöny 1960. 4., 1961. 2., 3., 6. számában megjelent szakcikkek szolgálnak forrásművekként. Felhasználásra kerültek a községi és: megyei tanácsok távlati fejlesztési terved, továbbá a Békés megyei tanács, az OTJB és KÖJÁL Békés megyei szervei által a tárgykörben készített tanulmányai. Erősen gátolják a fejlesztési tervezést azok az ismeretlen tényezők, amelyek egyrészt a hévizek mennyiségi és minőségi vonatkozásában, másrészt pedig a helyi lehetőségelmék a népgazdasági tervezésbe való beálllíthatóságában fennállnak. A feltárt hévizek általában a városok, községek területén vannak, így a hasznosításra előnyös lehetőségek kínálkoznak, A hasznosítás legcélszerűbb módozatainak megválasztásához szükséges igények azonban, ismeretlenek. Az igények rendszeres felderítésére kutatások eddig nem történtek. Ily módon, mivel úgy az igények, valamint a már feltárt hévizek állandó 242
