Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)

XIII. fejezet. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása

mennyiségi és minőségi jellemzői ismeretlenek, a fejlesztés tervezése becslésiék alapján történik.

Az utánpótlódás vonatkozásában- csak megfigyelésekre vagyunk utalva, amelyek szerint a mélységi héviz-kutak állandó, egyenletes vízhozamot adnak.

Az egyes kutak hasznosítható vízhozamául azt a vízmennyiséget vettük alapul, mely a kutakból a felszín közelében szabad kifolyással kivehető.

2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETENDŐ FEJLESZTÉSI ALAPELVEK

A fejezet kidolgozásánál követendő fejlesztési alapelvek :

2.1201 Az ásvány-, gyógy- és hévizek hasznosításának fejlesztésiét a jelenlegi lehetőségek (feltárt vizek) és az igények alapján kell kidolgozni.

2.1202 Az ásvány-, gyógyvizek, valamint a gyógyászati célra felhasználható hévizeket elsősorban egészségügyi célokra kell felhasználni, ha erre igény van. i

2.1203' A hideg és langyos ásványvizek és gyógyvizek ivókúrára, vagy melegítve kádakban használandók fel. A 40 C°-nál magasabb, nagy sótartalmú vizek elsősorban kádakban, medencékben használandók fel.

2.1204 A gyógyászati célra fel nem használt gyógyvizeket vízellátásra, melegvízellátásra, fűtésre melléktermék hasznosításra (ásványi só, gáz) kell használni. A felhasználás lehetőségéhez képest komplexen történjen és vegye figyelembe a mezőgazdaság igényeit is.

2.1205 A lehetőségek és az igények figyelembevételénél nagy gondot kell fordítani a tisztasági fürdők létesítésére.

2.1206 A hévízkészlet összeállításánál figyelembe kell venni az olajkutatásnál meddővé nyílvánított furatokból kitermelhető hévíz mennyiséget is.

2.1207 Az országos termálvíz gazdálkodást az országos energia-tervvel összhangban kell megtervezni.

2.2 Az ásvány-, gyógy- és hévizek hasznosításának keretterve

2.21 AZ ÄSVÄNY-, GYÓGY- ÉS HÉVIZEK GYÓGYÁSZATI HASZNOSÍTÁSÁNAK KERETTERVE

A Körös-vidéki TVK területén az adottságok miatt kimondottan gyógyászati hasznosítási keretterv nem készült.

2.22 AZ ÁSVÁNY-, GYÓGY- ÉS HÉVIZEK EGYÉB HASZNOSÍTÁSÁNAK KERETTERVE

Békésszentandrás

Kálvin utcai kút 1960-ban készült, 3 típusú, 42 C°-o6 1368 m3 vizet ad naponként, ahogy azt már az 1.22 fejezetben ismertettük. A kút vizének további hasznosítására a 20 éves tervidőszak alatt az alábbi fejlesztési terv készült.

1. Tisztasági fürdő, 8 db kád,

4 zuhany 440 000 Ft

2. 331/3X20 m-es sportuszoda,

1000 fős öltöző 1 600 000 Ft

3. A víz egyrészét közüzemekben hasznosítjuk, ehhez szükséges távvezeték kiépítése 500 000 Ft

4. Községi vízellátáshoz való csatlakozás, ehhez szükséges gépház 200000 Ft

Összesen: 2 740 000 Ft

A fenti fejlesztés megvalósítása után a vízfelhasználás az alábbiak szerint alakul:

Tisztasági fürdő vízszükséglete egész, éven át 60 m3/nap. Strandfürdő vízszükséglete a, nyári időszakban V—IX. hónapokban napi 190 m,3.

Közműszerű melegvízellátásra (szőnyeggyár, egészségügyi intézmények) egész évben napi 224 m3 a vízigény.

Ivóvízellátás javítására egész éven át 647 m3 víz kerül felhasználásra naponként.

Ez a kiépítés a kút vizének /kihasználását az- 1960. évi 5%-ról 74%-ra növeli éves szinten. Havi kihasználási elosztást az alábbi ábra. szemlélteti.

A számok és az ábra jól szemlélteti a fejlesztés eredményét.

Kondoros

Szabadság-téri kút. 1959-ben, létesítették. Napi 360 m3 37 C°-os vizet ad. A jelenleg felesleges vizet a fejlesztés folyamán a tisztasági fürdőhöz épített fedett termál medencében fogják hasznosítani. Ennek megfelelően- a fejesztés a következőkép alakul: 1. Fedett medence öltözővel 1 800 000,— Ft

Az építés után a kút teljes vízhozamát egész éven át felhasználják, így a kút kihasználása az 1960. évi állapothoz képest 100%-ra emelkedik.

243