Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
I. fejezet. A vízgazdálkodás szerepe és jelentősége a népgazdaságban
(A Körösvidék területén a gyulai, újabb elnevezése szerint a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság irányítja a vízgazdálkodás menetét.) Ez egységesen végzi a terület vízgazdálkodási tervezési, építési és irányítási feladatait. Munkakörének jó ellátása érdekében szoros kapcsolatot tart fenn a helyi tanácsokkal, állami gazdasági igazgatóságokkal és termelőszövetkezetekkel. A Vízügyi Igazgatóság szervezete folytán a víz- gazdálkodás minden szakágazatát magában foglalja, így a területen adódó vízgazdálkodási kérdések feltárását, megvizsgálását, megoldását az érdekeltek véleményének meghallgatásával végzi. Éves és távlati terveibe a terület vízgazdálkodási fejlesztésének szükségletét sorrendiség szerint állítja be a gazdaságossági elvnek megfelelően. Vízgépészeti Vállalat II. sz. üzeme Gyula, az üzem öntözés-üzemelést végez és ezenkívül ellátja, az öntözőgépek, szivattyúk, motorok kezelési, karbantartási és felújítási munkálatait, továbbá vízgépészeti szerkezetek gyártását végzi. Vízügyi Építő Vállalat Építésvezetősége, Békés. Feladata elsősorban mezőgazdasági vízhasznosítása munkálatok (öntözőteliepek, halastavak) végzése, valamint a magyar—román vízügyi egyezményből folyó belvízgazdálkodási létesítmények (szivattyú- telepek, főcsatornák) építése. A Körösvidék területén az alábbi vízügyi szolgálaton kívüli szervek fejtettek ki a felvételezés idején vízügyi tevékenységet: Békés megyei Tanács VB. Építési és Közlekedési Osztálya, Csongrád megyei Tanács VB. Építési és Közlekedési Osztálya, Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, Békés, továbbá a Vízgazdálkodási Társulatok. Az egységes vízgazdálkodási rendszer megindulása idején minden vízgazdálkodási tevékenységet állami feladatként határozott meg. A fejlődés folyamán azonban kialakult az a felismerés is, hogy csak a főművek létesítése, felújítása és fenntartása lehet szorosan vett állami feladat, míg a mezőgazdasági és egyéb vízhasználat részére közvetlenül hasznot hajtó kisebb létesítmények megépítése és fenntartása már megkívánja a közvetlen érdekeltség közreműködését. Ezért a kormányzat az 1957. évi 48. sz. törv. rendelkezésével módot adott az érdekelteknek szocialista jellegű víztársulatokba tömörülésre, vízhasználati művek létesítése vagy vízkár elleni védekezés fejlesztése céljából. A Körösvidék,en 21 társulat alakult összesen 215 000 ha területi érdekeltséggel belvízrendezési és vízhasználati (öntözési) célzattal. Már említettük, hogy a Körösvidék határát keleten észak-déli irányban mintegy 102 km hosszúságban, a magyar—román országhatár képezi, amely régebben egységes vízgyűjtőterületeket és belvízrendszereket oszt meg. Ez a megosztás érezhetően befolyásolja a Körösvidék egész vízgazdálkodását és szoros együttműködést kíván meg főleg az árvíz- védekezés és belvízvédekezés terén a két ország között. Az elmondottakból kitűnik, hogy a Körösvidék mezőgazdasági jellegéből következően a vízgazdálkodás fejlődése ennek a célnak megfelelő klasszikus sorrendben folyt le. A fejlődés útja hosszú — közel másfél évszázad volt — de eredménye az alábbi táblázatos kimutatás szerint is kézzelfogható: a) Árvízvédelmi töltések hossza 346 633 km b) A rendezett vízfolyások hossza 218 970 km a vízfolyások rendezett hosszának és összhosszának viszonya 100% c) Belvízcsatornák hossza 3058,60 km belvízcsatornák átlagos kiépítési mértéke 26,4 1/s/km2 belvízátemelő telepek kapacitása 90,8 m3/s d) Rendezett (belvízi) vízgyűjtőterület nagysága 3058,60 km2 A rendezett terület és a TVK teljes területének viszonya 94 o/0 e) Öntözött terület nagysága: berendezve 11 463 ha üzemel 6 766 ha Öntöző csatornák hossza 299,99 km Öntöző szivattyútelepek kapacitása 20 970m3/s f) Tógazdaságok területe 1 954 ha g) Közműves vízellátással rendelkező városok és községek száma 13 db Közműves vízellátással kielégített lakosság létszáma és a közművel ellátott 56 474 fő ill. el nem látott lakosság viszonya 18,3 o/o h) Szennyvízcsatorna-hálózattal ellátott városok és települések száma 6 db A szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakosság száma és a területi összlakosság viszonya 1,5 % i) Termelt vízenergia az elméleti vízerőkészlet T95 1339 kW Kwó/év az elméleti vízerőkészlet Tr>0 5125 kW hány százaléka van kiépítve: 0 % j) Víziút hossza: természetes víziút 5,3 km mesterséges víziút 120,7 km n|agy hajózásra alkalmas 5,3 km csak kishajózásra alkalmas 120,7 km kikötők száma 1 db k) Tározókban tárolt bruttó vízmennyiség (síkvidéki-, meder-, h oltág-csatomázás) 50 160 000 m3 I) A feltárt hévíz-lelőhelyek száma 36 db m) Saját hajópark kapacitás 108,1 to Saját kotrópark kapacitás 284 LE Saját gépkocsik kapacitása 1840 m3/nap Tehergépkocsi 15 db Személygépkocsi 5 db n) Rendszeresen észlelt vízmércék száma 43 db talajvízmegfigyelő kutak száma 47 db 26
