Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
I. fejezet. A vízgazdálkodás szerepe és jelentősége a népgazdaságban
3. A VÍZGAZDÁLKODÁS JÖVÖJE A szocializmus építése nyomán a vízszükséglet rohamosan növekszik, a minőségi igény mindjobban előtérbe lép. Vízgazdálkodásunk helyes irányítása érdekében tehát szükséges vízkészletünk minél részletesebb feltárása, s annak tervszerű fel- használása mellett a minőség állandó javítása. A vízzel való gazdálkodást időbeli távlatokra, térbelileg átfogó módon, a komplex népgazdasági feladatok és a természeti adottságok szempontjából tervezzük. A népgazdasági ágak részéről a víz iránt támasztott igényeket össze kell hangolni a regionális területrendezés, a lakó- és ipartelepek s ezeken belül a kommunális intézmények szükségleteivel. A szükségletek kielégítése érdekében fokozottabb tervszerűséggel kell eljárnunk, azaz fejleszteni kell vízgazdálkodásunkat. A vízgazdálkodás fejlesztésének kiindulási alapjai a természeti adottságok és a jelenlegi helyzet. A víz csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, azért takarékoskodni kell a vízkészlettel. Ennek egyik módja a víztározás, azaz a vízbő időszakok vízfeleslegének kisebb vízhozamú időszakra való raktározása. Rendkívül fontos továbbá a vizek tisztaságának megőrzése, vagy a már szeny- nyezett vizek megtisztítása újból való felhasználás végett. A vízigények kielégítése szempontjából első helyen áll az ivóvízellátás. Ezt mindenütt és minden körülmények között ki kell elégítem. A mezőgazdasági és ipari vízszükségletekből elsősorban a népgazdasági szempontból leghatékonyabb üzemék ellátását kell biztosítani. E szempontból rendkívül fontos, hogy az egyes vízépítő munkák ne szétforgácsoltán, hanem egységes terv keretében, egymással összefüggésben kerüljenek megvalósításra éspedig úgy, hogy alapul szolgáljanak a további fejlesztésnek is. E célból el kell érnünk, hogy a különböző ipari és mezőgazdasági üzemek, vízgazdálkodási társulatok, tanácsok, építő vállalatok stb. vízépítési beruházásaikat összehangolva, a területi és időbeli összefüggésekre tekintettel valósítsák meg. Sőt a terület fejlesztési tervének összhangban kell állnia a szomszédos terület tek fejlesztési tervével. Erre tekintettel a szocialista országok közös vízgyűjtő területeit egységes egésznek kell tekinteni, és a feladatokat közösen kell megoldani. Ezek a szempontok megkívánják a helyi és országos felmérő munkát, és ennek alapján összehangolt távlati terv készítését. Ezt a célt szolgálja az Országos Vízgazdálkodási Keretterv elkészítéséről szóló 2001/1961. Korm. sz. határozat, s az ennek végrehajtása érdekében kiadott 65 973/ 1961. sz. Országos Vízügyi Főigazgatósági rendelet, valamint a Főigazgatóság vezetőjének 34/1961. számú utasítása. A Keretterv a terület vízgazdálkodásának múltjára és jelenlegi helyzetére vonatkozó alapvető adatok mellett tartalmazza hosszú távlatokra szólóan a műszakilag célszerű, gazdaságos fejlesztési lehetőségeket és az egymással összefüggő művek esetében a megvalósítás ésszerű sorrendjét is. A Keretterv területi egységenként, de a szomszédos területek tervével összhangban az egyes területi tervekből készül az országos Keretterv. Annak érdekében, hogy a területi kerettervnek kidolgozásánál a legmesszebbmenően érvényre jussanak a területi, települési és termelési célkitűzések, a nagyobb jelentőségű műszaki és elvi kérdések megtái'gyalására, tervek és javaslatok bírálatára Vízügyi Igazgatóságonként Területi Vízgazdálkodási Keretterv Bizottságok alakultak, melynek elnöke a Vízügyi Igazgatóságok vezetője. A TVKB tagjai a megyei párt, tanács képviselői, illetőleg a végrehajtó bizottságok elnökei, a mező- gazdasági-, építési-, közlekedési-, vízügyi-, ipari-, egészségügyi- és tervosztályainak vezetői, a tudományos kutatóintézetek vízgazdálkodással kapcsolatos munkakörében dolgozó munkatársai, a Hazafias Népfront Megyei Bizottsága és a Magyar Hidrológiai Társaság helyi képviselője. A Területi Vízgazdálkodási Kerettervet a területen illetékes Vízügyi Igazgatóság kellő tapasztalattal és felkészültséggel bíró mérnökei és technikusai készítették. Az Országos Keretterv összefogója, a Vízügyi Tervező Iroda:, mely a Vízgiazdálkodási Tudományos Kutató Intézettel karöltve meghatározott munkamegosztás szerint végzi feladatát. A Vízgazdálkodási Kerettervvel kezdődik a vízzel való korszerű gazdálkodás, amikor a nép- gazdasági tervek alapján vizsgáljuk az, ármenite- sítés, folyószabályozás, belvízrendezés, kisvízfolyások és azok vízgyűjtő területének rendezését, az öntözést, víztározás, halászat, ivó- és ipari vízellátás, a települések és ipartelepek csatornázása, a vizek tisztaságának védelme, vízerőhasznosítás, a víziutak, a kikötők, ásvány-, hév- és gyógyvizek hasznosítása, az üdülés, vízisportok és a természet- védelemmel kapcsolatos tervek összefüggéseit és kölcsönhatásait. A Körösvidéki 12. TVK Kerettervének készítésével tekintettel voltunk arra, hogy uralkodó népgazdasági ág a mezőgazdaság. A fejlesztés legjelentősebb része tehát a mezőgazdasági vízgazdálkodás korszerűsítése. A terület nagyobb részén az élet és termelés lehetőségét az árvízvédelmi biztonság szabja meg. Tervünkben feladatul tűztük ki az árvízvédelmi töltések és védelmi berendezések megfelelő biztonságra történő kiépítését. A biztonság fokozása érdekében, a mértékadó árvizek fölött 1—1,5 m-re terveztük a, töltésiek magasságát. A káros belvizek, kiküszöbölése érdekében alapvető feladatként tűztük ki a belvízlevezető hálózat olyan kiépítettségét, mely 14 nap alatt képes a 10 éves gyakoriságú belvizet levezetni. Ma má:r általánosan elfogadott tény, hogy a mezőgazdaságban többet és biztonságosan termelni csak öntözéssel lehet. Különösen vonatkozik ez a terület keleti részére, amelyik az ország csapadékban legszegényebb vidékei közé tartozik. E területen fejleszteni kell az, öntözést, a ros&zminőségű szikeseken tározók építésével kell biztosítani az öntözővizet, tározókban egyben halgazdaságokat kell létesíteni. A lakosság kommunális igényeinek kielégítése 27
